HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1869

Írás összesen: 48555

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / elbeszélés
Szerző: inyezsevokidliFeltöltés dátuma: 2019-07-06

Muslica-lány és még valaki

Három találkozás és a korábbiak konklúziói

- Első találkozás -

Ma is sajnálom azt a 200 Ft-ot, amit annak a muslica-lánynak adtam, aki a jegy automatánál, tegnap, miközben bontottam a csomagolásból és dobáltam be az ötösöket, elkezdett kéretlenül segíteni. Nyomkodta a gombokat, javaslatokat tett, kimarkolta a visszahulló pénz, s a kezembe adta. Nem értette, miért nem a nagyobb érmékkel fizetek.
Végig kérdezgetett, csacsogott, mosolygott, nevetett, mikor azt hittem már elment, megjelent a másik oldalamon, s előrukkolt, mit akar valójában. Terhes, éjszakai szállásra gyűjt, meg most már éhes is. - Ó, gondoltam valami ilyesmi lesz a vége! - nevettünk, aztán szabadkoztam. Engem is a családom segít, nincs jogom továbbadni egy fillért se. Az utazásra is koppra ki van számolva a pénzem.
De a következő pillanatban önálló életet kezdett élni a kezem, s odaadta a két százast, amit pazarlásnak éreztem bedobni az automatába. Ezért az idő előtt megtelt, s kénytelen voltam megszakítani a jegyvásárlást, s kipotyogtak az ötöseim.


- Második találkozás-

Ma ismét találkoztam vele. Odajött, nem segíteni, hisz nem volt miben, hanem egyszerűen csak koldulni. Nem kínált fel cserét. Nem akart hasznossá lenni a számomra. Kérdeztem, összegyűlt-e az este a pénz. Intett a fejével hogy nem.
S mutatta a tenyerén a sok nagyobbacska érmét. Szinte éreztem a súlyát.
Amit adtam, nem tudom, ott volt-e közte. 100-ast nem láttam.
Mennyi kellett volna, összejöjjön?
2000.
S ennie is kell valamit.
Hát igen, egyre nehezebb már, meg nagyon rossz így egyedül.
Miért nem megy el dolgozni?
Van munka, mert nem mondhatom, hogy nincs, de így az utcáról nehéz.
Miért került az utcára? Hány éves?
Elkomorodott. Kidobtak a szüleim, önkormányzati lakásban laktunk, utcára tettek. 25.
Az apja is lelépett, s a hasára vetette a pillantását.
De a mosolya, egyre csak visszaszökött az arcára.

Ezúttal nem adtam neki pénzt.
Elláttam tanácsokkal.
Bejelentkezést és lakcímet illetően.
Egyre rezignáltabban hallgatta.
Magának sikerülni fog, veregettem meg a vállát végül.
Csak ne hagyja abba a mosolygást!

Pár lépés után jutott csak eszembe, hogy terhes.
Tegnap is, ma is, többször eszembe jutott.
Azt éreztem; hiányzik.

- Harmadik találkozás -


A 2000 Ft-tal bajlódom éppen. Nem fogadja el az automata. Négy jegyet szeretnék venni, hogy a Keletiből eljussak a könyvbemutatóra, majd haza.
Átlépek a második automatához. De az is csak azt pofázza, kérem, vegye el a pénzét. Nézem, mi baj lehet a két-ezressel? Szabályosnak látszik. Ekkor a mögöttem álló fiatalember látva a kínlódásomat szól, hogy fordítva tegyem be, de hiába. Hogy hajtsam fel a szélit, s nyúl érte, de nem adom oda. Átfut az agyamon, hátha szüksége van rá és elszaladt vele. Ezt utóbb megbántam, mert rendes volt, ő tényleg csak segíteni akart. Végül sikerrel jártam. Vegye el a pénzét, mondja a hang megint, de az már a visszajáró 500-as volt. Szedem ki a jegyeket a sötét vályúból, de a 100-as, ami még visszajárt volna, nincs ott, háromszor próbálom, hiába. Feladom, és nem csapkodok, nem rúgok bele, pedig jól esne. Mérges vagyok, sajnálom a százast. Ez négy nap alatt a harmadik.
Ahogy venném az irányt, de még nem léptem el az automatától, hát kit látnak szemeim, a muslicalány közeleg. De nem olyan fürgén, mint a múltkor, s nem mosolyog, talán egy kis fanyart látok a szája körül, ami nekem, az ismerősnek szól. Kérem, segítsen, mondja, ahogy hozzám ér. Nem akarok megint itt éjszakázni, elég volt a kettő. Látom, igazat mond, mert gyűrött az arca. Itt van a pénze a gépbe, nem adta vissza, intek a fejemmel az automata felé. Egy pillanatra csend lesz, mikor felfogja, mit is mondtam, újra próbálkozik. Én meg még egyszer, utoljára, a vályúba nyúlok, elfordulok tőle s elindulok a metrólejárat felé. De nem úszom meg, jön utánam és könyörgőre fogja. Kicsit bosszúsan odaadom neki a zsebemben lévő apróból, ami a markomba fér, ő meg próbálja felmérni mennyit kapott, kihasználva a pillanatot, gyorsan odébbállok.

A mérgem a százas meg minden miatt, amit eszembe juttat, csak nem akar múlni, úgyhogy a metróba lifttel megyek, a villamoson is bliccelek, hogy kompenzáljam az utóbbi napok veszteségeit. Közben arra gondolok. Vajon ez a lány mikorra veszíti el a hitét, mikorra adja fel, s mikorra gyűlöl meg bennünket, jobb-sorsúakat, ami majd felbátorítja arra, hogy rafináltabb legyen, lopjon és hazudjon, s mikor kezdi el alternatív eszközökkel enyhíteni a frusztrációját.

30 nappal számolva, havi 60 ezer csak az éjszakai szállásra. S persze étkeznie is kell. S mindez pusztán a testfenntartás miatt.

...

Egyszer, próbáltam volna, napi bontásban, 2000 Ft-ot keresni, hogy a kiadások rám eső részét fedezze. Nem ment egy istennek se, mert a próbálkozás újabb összegeket tett szükségessé s nekem tartalékom nem volt, úgy, mint a legolcsóbbat, a bérletes utazást választva, a fodrászatot, amit meghiteleztek volna nekem, plusz kaját útravalónak, plusz megelőlegezni a megrendelésekre a pénzt.
Mert eszköz rengeteg állna rendelkezésemre, amivel pénzt kereshetnék.
Amway, tőzsde, (elvégeztem a tanfolyamait), méz eladás stb. stb.

Végül, mivel a NYES-hez, amit alkotói szabadságnak hívok, mivel még hiányzott 40 nap, egy konyhán kötöttem ki, egy budaörsi idős-otthonban, a közelség és a meghirdetett 6 órás munkaidő vonzott oda.

Majdnem ki is bírtam az előirányzott 1 évet. Aztán még segély ideje alatt elmentem a Szcientológiába dolgozni, immáron harmadik nekirugaszkodásra. Nem tudom miért gondoltam azt, hogy ezúttal sikerül meg is ragadnom.

Csak, hogy értsétek, elszegényítettem magam, munkanélkülivé tettem, hogy ne legyek többé prédája, az életért kapálózó, számos, sármos, és csinos megélhetési csalók (férfiak és nők) egyikének sem.
Ha többé, egyetlen fillért sem adnék senkinek, se kölcsön, sem, csak úgy, már akkor is túlteljesítettem az 50 éves tervet.

Ez a nagyon-nagyon szomorú igazság.

S a családomtól, még csak egy rossz szót sem kaptam ezért.

Hiszen, én kerestem azt a rengeteg pénzt akkoriban, de, mint a forró krumplit adtam tovább, a még nálam is szerencsétlenebb sorsúaknak.

Na, igen ám, de a saját sorsomat én rontottam le, gondoltam én, na, aztán, már eszembe jut, mindenki a saját sorsának kovácsa. Ne más fizessen érte!

Azóta igyekszem, nem venni krumplit a kezembe, nehogy továbbadjam.

Persze, tudom, ez sem az igazán jó, optimális megoldás.

2018.11.28.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1449
Időpont: 2019-07-13 20:59:08

válasz black eagle (2019-07-13 10:45:53) üzenetére
Hát, ezt igazán nem gondoltam volna, de ha te mondod Laca, Drága Barát, Neked elhiszem!
És, köszönöm, hogy itt jártál!

Szeretettel:
Ildikó
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1740
Időpont: 2019-07-13 10:45:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Felkavaró és elgondolkodtató. Igazából zavarba ejtő.
Úttörő hang a témában.

Laca
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1449
Időpont: 2019-07-13 10:05:46

válasz túlparti (2019-07-12 23:00:07) üzenetére
Köszönöm, Túlparti!

És akkor, én most, kijavítom a hibákat!

:-)
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
982
Időpont: 2019-07-12 23:00:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
ez valami különleges!

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: A legangolosabb vers címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Savanyú képpel... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Útravalóm című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Galamb-szerelem című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 13. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 12. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 11. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 10. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 5. rész című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 4. rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)