HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1869

Írás összesen: 48555

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2019-07-08

Spanyolországi úti beszámoló negyedik nap délelőtt - Córdoba I.

A negyedik nap reggelén, az elhanyagolható reggeli után elég fáradtan ültünk fel a buszra, hogy elinduljunk Andalúzia harmadik legnagyobb városa felé, utunk következő következő állomására Córdobába.

Útközben az idegenvezető beavatott minket a flamenco - az andalúziai tánc - rejtelmeibe. Bár a flamenco kialakulásában több nép és kultúra zenei hagyománya közrejátszott, művelői azonban csak két népből, az andalúzok (spanyolok) és a romák közül kerülnek ki.
Az andalúzok a cigányokat gitanónak hívják, a cigányok saját magukat calónak, az andalúzokat pedig payónak, vagyis "nem cigány"-nak nevezik.
A flamenco mindkét nép életét szervesen áthatja, azonban mind funkciójában, mind műfajaiban különbözik a payók és a gitanók flamencója. A két közösség tekintetében folyamatos a rivalizálás, mindketten maguknak követelik az elsőbbséget a flamenco származását és hiteles tolmácsolását illetően.
Spanyolország népzenéjét sokan a flamencóval azonosítják, de érdemes tisztázni, hogy a flamenco csak egyetlen műfaj a számos, és régióként igen eltérő és változatos spanyol népzenei műfajok közül. A flamenco inkább "etnozene", mint népzene, vagyis nem kifejezetten a spanyolokhoz, hanem az andalúz cigányokhoz köthető.
Az északi területek - Kasztília és Aragónia - népzenéje sokkal inkább az olasz vagy a görög népzenéhez hasonlít. A táncra jellemző a statikus lábmunka, az egy helyben állás, a tánc nem koreografált, hanem egy meghatározott motívumkészletből improvizál a táncos, az adott pillanat hangulatának megfelelően. A tánc ritmikája azonban olyannyira kötött, hogy a táncos mozgása (taps, lábdobogás) gyakorlatilag saját magának a ritmuskísérete.
A "flamenco szíve" az ének, a szerkezeti kötöttségek mellett az előadás mindig improvizatív, és érzelem gazdag. Ahogy mondják, flamencót csak a "lélek legmélyéből" lehet énekelni. A flamencónak sokáig nem volt hangszeres kísérete, csak a taps, vagy botok összeütése, dobogás kísérte a táncot. Későn, a XIX. század közepétől lett a gitár a kísérőhangszer.

Miközben a flamencóról szóló ismertetést hallgattuk, egy vörös földű síkságon gurult a buszunk, ahol az út mellett alacsony, nem kordonozott szőlőket láttuk. Ahhoz képest, hogy Andalúzia Spanyolország második legnagyobb bortermelő tartománya, nem sok szőlőültetvénnyel találkozunk az utak mentén. A sikert egy speciális, világszerte ismert fajta hozta az andalúz borászoknak, ugyanis a sherry őshazája ez a tartomány. Ezeket az alacsonyra metszett, gyalog szőlőket nem lehet gépesítve szüretelni, kézi erővel, guggolva kell begyűjteni a fürtöket, viszont nem annyira aszály érzékenyek, mivel Córdoba környékének nyarai az egyik legmelegebbek Európában, nem ritka a 40 fokos meleg.

Córdoba helyén a karthágóiak alapítottak először települést, majd elfoglalták a rómaiak, és Córdoba a római provincia, Hispánia fővárosa lett. A Római Birodalom bukása után a vizigótoké, majd 711-ben benyomultak a területre a mórok, és a kalifátus központja lett. A 10. és a 11. században Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt, egy nagy kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ, négyszázezer lakossal. A 9. és 13. század között itt Córdobában békésen együtt tudtak élni mórok, arabok, keresztények, és zsidók. A kalifátus bukása és a terület Spanyolországhoz csatolása után a város elvesztette jelentőségét, a XVIII. században már csak húszezren lakták. Csak a XX. században indult újra fejlődésnek, ma már több mint háromszázezren lakják.

Córdobába egy hatalmas szökőkúttal díszes körforgalomban léptünk be. Már ott találkoztunk egy lovas kocsival, amin piros pöttyös fodros ruhában ülő nők, és fekete nadrágba, vörös ingbe, fekete mellénybe és széles karimájú kalapba beöltözött férfiak ültek. Ott jártunkkor, május végén, tartják Córdobában a Córdoba Tavaszi Vásárt, vagyis a Feria de Nuestra Senora de la Salud-t. Mivel a buszunk útjavítás miatt letért a tervezett útvonalról, így - véletlenül - közelről megnézhettük a város délkeleti részén, a Guadalquivir folyó északi partján lévő önkormányzati vásárnál lévő sátraikat a Ferián résztvevőknek. Tíz évestől kilencven évesig a hölgyek beöltöznek ezekbe a hosszú, színes, fodros ruhákba, és felvonulnak lovas kocsival, vagy gyalog. Mindenütt találkoztunk velük a városban.

Amire a Guadalquivir folyón lévő római hídnál kiszálltunk a történelmi városrész megnézésre, egy kis eső fogadott bennünket.
Córdoba csodálatos régi emlékeket őriz. A római híd kapuja a reneszánsz II. Fülöp diadalív, ami eredetileg az egyik városkapu volt, 1912-ben emlékműnek építették át. A mögötte lévő Plaza del Triunfó-n futnak össze a város északi, keleti és nyugati részébe vezető utcák. A festői színes házak a város védőszentje - Szent Rafael - magas talapzaton álló szobrát fogják körül. Olyan lelkesen fényképeztük Szent Rafaelt, hogy megszánt minket, és elállt az eső.

A córdobai nagy mecset melletti utcán elsétáltunk a córdobai zsidónegyed /Judeira/ szűk utcácskáiba, megnéztük a szépen rendben tartott házait, a csodás tereit, és néhányat a jellegzetes belső udvarok /patio/ közül, ahol még a falak, és az emeleteket szegélyező korlátok is színes kaspókban felfüggesztett cserepes virágokkal vannak díszítve.

Itt található a bikaviadal múzeum, melynek udvarán a termésektől roskadozó narancsfa alatt álló bronz bikával minden férfi útitársunk lefotóztatta magát, még az ugyanott álló Maimonides szobra sokkal kevesebb érdeklődést keltett.

Maimonides Córdobában született, zsidó rabbi, filozófus, történész, és orvos volt a középkorban. Nem versenyezhet Córdoba másik híres szülöttével a bikaviador Manolete-vel, akit sokan minden idők legnagyobb bikaviadorának tartanak.

A zsidó negyed utcácskáit méltán nevezhetjük a virágok utcácskáinak, mert az erkélyek alja, teteje, az ablakok, udvarok, és házfalak rengeteg színes virággal vannak feldíszítve. Mivel a legtöbb ház fehérre van festve, ez még romantikusabbá, még vonzóbbá teszik a látványt. A legszebb patio, és erkély cím elnyerése, évről évre lázban tartja a helyieket, és az idelátogatókat. A nyertesek bevallása szerint ehhez komoly anyagi és időbeli áldozatot kell hozni, és a patiokat elnézve ebben kételkedni semmiféleképp nem lehet.

Córdoba első patioi, a rómaiak korára vezethető vissza. A tipikusan mediterrán lakóépületek belső udvarai kialakításának elsődleges szempontja volt, a száraz, és meleg éghajlat elleni védelem. Később, ezt az építészeti megoldást őrizték meg a mórok is, de saját kultúrájuk mintájára, az udvaron virágágyásokat alakítottak ki, amelyek nem csak a patiok díszei voltak, hanem a dús növényzet még kellemesebb klímát biztosított a nyári forróságban. Szintén az arab kultúrának köszönhetőek, az udvarok színes csempével való díszítése, a zsalugáterek használata, vagy épp a kavicsokból alakzatra kirakott udvari burkolat.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4955
Időpont: 2019-07-19 21:35:27

válasz Kőműves Ida (2019-07-12 19:50:34) üzenetére
Kedves Ida!

Csoda szépek a virágos udvarok, házfalak. Mivel ezek szűk utcácskákban vannak, vagy zárt udvarokban, talán nem annyira vannak kitéve a szélnek.
Kis csőrös locsolókannával locsolják őket, amiket hosszú, vékony nyélre szerelnek.

Judit

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4955
Időpont: 2019-07-16 20:04:51

válasz túlparti (2019-07-11 22:03:29) üzenetére
Kedves Túlparti!

Köszönöm, hogy velem utazol.
Itt egy kis Flamenco bemutató:

http://www.tanc.hu/tancstilusok/flamenco/

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4955
Időpont: 2019-07-15 21:34:38

válasz hundido (2019-07-10 06:13:35) üzenetére
Kedves Katalin!

Számomra egy kicsit lehangoló a Flamenco, nekem szinte fájt nézni a flamenco-t.
Teljesen misztikus, hogyan képesek rá fizikailag. Élet-halál kérdésként táncolják, játsszák és éneklik a flamencót.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4955
Időpont: 2019-07-15 12:16:37

válasz oroszlán (2019-07-09 23:16:58) üzenetére
Kedves Ica!

Pár szót szoktam jegyzetelni abból, amit az idegenvezető mond, és azokról eszembe jut a többi, /feltéve, ha el tudom olvasni, mert ezek általában menet közben, a tenyeremben levő kis papírkára íródnak "légírással". :) /.
Örülök, hogy tudtam újat mondani, vagy felidézni a régi dolgokat.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4955
Időpont: 2019-07-14 21:05:46

válasz Finta Kata (2019-07-08 20:58:59) üzenetére
Kedves Kata!

Ez egy nagy utazás volt, két hétig tartott, és rengeteg helyen jártunk. Feledhetetlen élmény a számomra.
Gondoltam megosztom másokkal is, akik érdeklődnek Spanyolország iránt.
Örülök, hogy te is elolvastál egy rész belőle.

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5819
Időpont: 2019-07-12 19:50:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Újabb élményekkel lettem gazdagabb ismét.

Az ilyen falon függő virágcserepekből az Adria parton is rengeteg van a szűk sikátorokban, ami elég sok veszélyt is rejt magában (mondjuk vihar esetén). Azt sem értettem sosem, hogyan locsolják ezeket a magasban függő cserepeket. Nekem mindennap kell az erkélyen locsolnom, különösen nagy hőségekben... már ez is igen megterhelő. :)

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
982
Időpont: 2019-07-11 22:03:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
már megint sokat tanultam, utaztam itthonról is! :) a flamenco csuda tánc lehet...
teccik az útibeszámolód!
és néha irigyellek is!
túlparti
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1342
Időpont: 2019-07-10 06:13:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Flamencot már volt szerencsém látni, nagyon szuper volt.Most is azt tudom csak írni, amit az előzőeknél, csodás helyeken jártál. üdv hundido
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7563
Időpont: 2019-07-09 23:16:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Köszönöm ezt a részletes beszámolót!
Ennyi mindent én soha nem tudtam megjegyezni, Gondolom te sem az idegenvezetőtől...
ennyi kultúrából csak a flamencó tánc maradt meg:)))
Gratulálok a beszámolódhot szeretettel
Ica
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12541
Időpont: 2019-07-08 20:58:59

Kedves Judit!
Nem csak gondolom, hanem tudom is, hogy ez az utazás rendkívül sokféle élménnyel gazdagított
meg mindenkit, aki ott volt. Szerethetsz utazni, mert már bőven olvashattunk róla.
A sok különleges látvány mellett nagyon sok érdekes és szép helyeket láttatok, amit el se lehet
felejteni.
Szeretettel olvastam élményeidet?
Kata

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: A legangolosabb vers címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Savanyú képpel... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Útravalóm című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Galamb-szerelem című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 13. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 12. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 11. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 10. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 5. rész című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 4. rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)