HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1906

Írás összesen: 50275

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-05-09 20:21:34

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2019-07-26

Vaksors 8/3

Másnap kényelmesen megreggeliztek, kávéztak, s utána felmentek a várba. Regina szerette volna megnézni a Nemzeti Galériát is.
- De hiszen, ott ellehetünk akár egész nap, akkor hogy jutunk ki a szigetre?
- Nem kell feltétlenül mindent látnunk...
- Mit szeretnél látni?
- Mondjuk, Szinyei Merse Majálisát... de a leginkább, tudod mit, a Tetemrehívást, amit Arany balladája alapján festett Gyárfás Jenő... azt nagyon szeretném látni...

A várban ebédeltek, egy szolidabb étteremben, utána mentek a szigetre. Ott már nagyon otthonosan érezte magát Regina, hiszen, ahol fák vannak, ott az ő otthona. Körbejárták a szigetet, még a fűbe is leheveredtek egyszer megpihenni. Nézték a bárányfelhőket, amint legelésznek az égi réteken, beszélgettek, ábrándoztak a jövőről.
- Mit gondolsz hegyi tündérlány, meg tudnád ezt szokni, tudnál itt élni?
- Itt a szigeten lehet, hogy tudnék, - nevettek - de minden bizonnyal a dolgos hétköznapokon nem jut el ide az ember. Még nem tudom, vannak itt szigetek, ahol elviselhető a lét, de nekem borzalmas ez a szmog, no nem itt a szigeten, de képzelem milyen a téli időszakban. Bizonyára még elviselhetetlenebb.
- Vannak időszakok, amikor fuldoklik az ember. Szét lehet nézni az agglomerációban, ott talán elviselhetőbb a lét, viszont, ha Pesten dolgozik az ember, akkor rengeteg időt veszteget az utazásra, óriási a forgalom, túlterheltek az utak, nem lehet bejutni a városba.
- Tudod mi jutott eszembe?
"... előbb az 56-oson, aztán a 63-ason,
aztán honnan-tudnám-hová
a mit-tudom-én-hányason.
Indultam ifjan és mohón
a Tág Világ, a Hír felé -
csak visz, csak visz a villamos
a nyugdíj felé, a sír felé..." - tudod kitől van?

- Nem vagyok túl jó irodalomból... ismerősen hangzik, de meg nem tudom mondani ki írta.
- Benjámin László! Imádom ezt a versét... A Vadaskerti úttól a Kálvin térig... ez annyi mindent elmond egy ilyen nagyvárosról, a benne lévő életformáról, annyi benne a fájdalom, a megalkuvás. Azért bele lehet fásulni, nem gondolod? Hallgasd a költőt:
"... Lőrincen, Kispesten, Budán,
Angyalföldön - zötyög velem,
csak visz, csak visz a villamos
keresztül a fél életen.
Arcok cserélődnek, falak
- iskola, műhely, hivatal -
de az út változatlan az
örök egyforma kocsival.
Harminchat éve utazom,
megőszült közben a gyerek,
gyűjteménye sincs már, csupán
a megtett kilométerek;"...

- Te kívülről tudod az egészet? Nem semmi!
- Nem, már nem tudom... körülbelül ennyi volt... valamikor talán tudtam, sokat méláztam felette, amikor még nem értettem, talán csak éreztem... mi van mögötte.
- Gina, tudod, hogy nagyon-nagyon szeretlek?

A következő napra a budai hegyek voltak programon. Iván korán kelt, kiosont a lakásból, hogy bevásároljon. Amikor megtelt szatyrokkal megérkezett, akkor már Regina is talpon volt.
- Azt hittem, te még alszol. Hol jártál ilyen kora reggel?
- Elugrottam bevásárolni. Úgy gondoltam, hogy készítünk szendvicseket, meg hoztam üdítőket, mindent hűtőtáskába rakunk és menjünk, minél előbb. Majd ott kinn reggelizünk. Mit szólsz?
- Remek ötlet! Akkor lássunk hozzá... és hová megyünk?
- Gondoltam, a Normafához. Az egy remek kirándulóhely, azután meg majd megbeszéljük még. Viszünk egy takarót, leheverhetünk rá, vannak szép kirándulóhelyek, játszótér, kisvasút, a libegőre is felülhetünk, de van ott úszómedence is egy szálloda kertjében, ha éppen strandolni lenne kedved...
- Úgy érzem lesz bőven látnivaló, nem vagyok annyira strandkedvelő, azt kihagyhatjuk. Hát akkor lássuk, mit hoztál, készítsünk szendvicseket... - s már ment is, kirámolt a szatyrokból és együtt szorgoskodtak a konyhaasztalon, kérdezgetve egymást, hogy a másik mit szeret, hogyan szereti. Majd megpakoltak egy hűtőtáskát és elindultak.
Ragyogó kora nyári idő volt. Éppen alkalmas egy ilyen kirándulásra. Miután leparkoltak, Regina szétnézett a terepen, majd mélyen beszívta a friss hegyi levegőt. Azonnal látta, hogy remek napja lesz.
Kerestek egy félárnyékos helyet, Iván ott leterítette a takarót, majd azt tanácsolta, kezdjék mindjárt a reggelivel, azután csatangolhatnak kedvükre.
Miután megpakolták a bendőjüket el is indultak az erdei utak egyikén. Ott mindjárt kellemesen hűvös volt a levegő, a fák buja lombkoronája föléjük hajolt, szinte beborította az eget, valóságos erdő katedrális vette őket körül. Tele volt zümmögő, csicsergő élettel és Regina egyszerre érzett olyan rendkívüli boldogságot, amit még soha előtte. Nem tudta mi az oka, az erdő az, hogy otthon érzi magát benne, vagy a mérhetetlen szerelem töltötte be a lelkét ilyen élménnyel, hiszen ott volt mellette a fiú, akit szeretett és fogta a kezét. Úgy érezte, ennél több nem is kell, hiszen majd szétfeszítette a boldogság.
Leértek egy mély völgybe, bomló avar nehéz illata szállt, majd hamarosan a Gyermekvasút sínjei keresztezték az utukat. Ez volt a Virágvölgy. Tele virággal és illattal. Regina nem győzött futkározni egyiktől a másikig.
- Nézd Iván, mennyi virág! Ezt ismered? Réti csormolya, de van itt borzas füzike, mezei békaszáj, farkasölő sisakvirág, papsajt mályva, az a sok apró halvány kék viszont nebáncsvirág, no meg a harangvirágok sokasága. Gyönyörű ez a völgy!
Az állomáson volt pad, s amíg várakoztak a vonatra, ott megpihentek kicsit. A libegőn is ültek és megcsodálták a panorámát. Majd újra az erdei sétányokon bolyongtak, amíg vissza nem találtak oda, ahonnan reggeli után elindultak.
Már délután fél három volt. Maguk is csodálkoztak azon, hogy mikor szálltak úgy el az órák?
Bár már a gyomruk is jelezte, hogy régen volt a reggeli, így a hotel teraszára mentek és ott megebédeltek. Utána kávét ittak, majd újra leterítették a takarót és leheveredtek pihenni.

Ott várták meg az alkonyt. Onnan gyönyörködtek a naplementében, ott vitatkoztak azon, hogy mi a különbség ez és az erdélyi alkony között. Végül Iván belátta, hogy Reginának igaza van. Ott nem lengett ez a ködfátyol-szerű füst a város felett, mint itt, amit szintén rózsaszínűre festett az alkony pírja, de eltávolítani nem tudta. Attól volt tisztább és szebb az erdélyi, mert semmi sem homályosította.
Amikor hazaértek, és becsapódott a lakás ajtaja mögöttük, már ott az előszobában azonnal egymásnak estek. Ölelkeztek, csókolóztak. Regina fel sem fogta, mint hullik le róluk egyenként minden ruhadarab, és hogy kerülnek Iván hálószobájába. Csak másnap arra ébredt, hogy egymás karjaiban alusznak, pucéran.

Folyt. köv...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-04-07 19:55:53

válasz Susanne (2020-04-06 11:53:38) üzenetére
Örülök, hogy tetszett.
Jól ismersz már, igen, lesz még böjtje.
Jól belevágtál, követlek.

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5920
Időpont: 2020-04-06 11:53:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
De gyönyörű idilli rész drága Idám !
Csak attól félek lesz ennek még böjtje.
Sietek a következő részhez.
Ölelésem : Zsu
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-02-09 15:42:46

válasz Bödön (2020-02-09 09:13:32) üzenetére
Szia Bödön!

Kell ez az idill, majd megérted, hogy miért. Valóban, én már tudom, te viszont megtudod, ha tovább olvasod, és a címéről se feledkezz meg, az is árulkodó. Örülök, hogy jó véleménnyel vagy róla. Köszönöm.
Üdv. Ida
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9031
Időpont: 2020-02-09 09:13:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ida! Hát egyenlőre úgy tűnik, nagy a boldogság és az egyetértés a vidéki lány és a pesti fiú között. Az olvasóban, bennem azonban felötlik a kérdés, mi lesz majd a szürke hétköznapokon, ha elmúlik a varász? Mi lesz akkor, ha....nem is mondom tovább, nem próbálom meg kitalálni, hiszen Te már úgyis megtudtad, s én úgyis megtudom majd, amikor tovább olvasom. Nagyon jó! Üdv: én
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-08-29 13:14:26

válasz Krómer Ágnes (2019-08-26 23:37:06) üzenetére
Még lehet, ne add fel a reményt. :)

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3113
Időpont: 2019-08-26 23:37:06

Ennek nem lesz jó vége...már érzem.

Ági
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-08-21 16:32:38

válasz túlparti (2019-08-18 00:16:07) üzenetére

Azt szabad, sejteni mindent szabad, aztán szóljál... :)

Szeretettel,
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1417
Időpont: 2019-08-18 00:16:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Amúgy, rosszat sejtek.
De, erről majd később, kedves Ida!
szeretettel:z túlparti
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-08-17 20:16:35

válasz Finta Kata (2019-08-17 00:11:51) üzenetére

Örülök, hogy tetszik, Kata drága, de pihenjél is, pihentesd a szemeid.
Megyek utánad...

Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12580
Időpont: 2019-08-17 00:11:51


Iduska, már nem is ma, hanem holnap van, s én nem tudom itt hagyni az olvasást.
Még egy része elolvasom.
Nagyon tetszik, hogy folytatod...
Szeretettel olvasom:
Kata
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-08-04 19:25:50

válasz szilkati (2019-08-04 13:41:38) üzenetére

Kedves Kati, tényleg túl sok lenne, vagy inkább a valóságban van túl kevés? Mindenesetre itt is lesz még ennek böjtje.

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1751
Időpont: 2019-08-04 13:41:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Nekem kicsit túl sok az idillből, de biztos azért, hogy nagyobbat szóljon a kiábrándulás.

Üdv: Kati
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-07-30 20:14:03

válasz oroszlán (2019-07-30 00:22:21) üzenetére
Drága Ica!

Köszönöm szépen, hogy így kitartottál. Tudom, hogy te is nagy természetkedvelő vagy. Ebben hasonlítunk.

Már fenn a folytatás is.

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8404
Időpont: 2019-07-30 00:22:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ida!

A városi levegő...és az erdő két külön világ.
Biztosan tudod, hogy mennyire szeretem a természetet...nagyon szépen írsz róla, tetszett, idilli környezet a szerelemhez:)))

Várom a folytatást.
Szeretettel
Ica
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-07-29 14:39:04

válasz Kankalin (2019-07-27 21:01:09) üzenetére
Szia Kankalin!

Minden idill véget ér egyszer. Azt hiszem, több csattanós lesz a dolog, de szabad ám tippelni, sőt, kíváncsi lennék milyen tippek érkeznek. :)

Örülök, hogy tetszett az erdő. :) Magam is úgy vagyok vele, ahol fa van, ott jól érzem magam. :) Annak is örülök, hogy itt már nem volt olyan sok dolgod velem (csak el ne kiabáljam). :)

Köszönöm a véleményed és a segítséged. (hálásan!) :)

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-07-28 20:35:57

válasz efmatild (2019-07-27 18:50:32) üzenetére
Kedves Matild!

Ahogy látom, ez a te ízlésednek megfelelően készül. Egy kis természet, egy kis szerelem, egy kis Benjamin László... Örülök, hogy tetszett és annak is, hogy várod a következőt.

Köszönöm kedves véleményed.

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-07-28 20:32:00

válasz T. Pandur Judit (2019-07-27 16:19:34) üzenetére
Kedves Judit!

Az utolsó mondatod kissé meglepett.
Elárulnád nekem, hogy honnan vettem az ötletet, de akkor már azt is, hogy mi lesz a folytatása? Bár azt tudom, de legalább lássam, hogy telibe találtad-e?

Te meg majd megtudod, ha végig olvasod, hogy jó volt-e az előrejelzésed. :)

Köszönöm, a találgatásod és hogy itt voltál.

Ida
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
7137
Időpont: 2019-07-27 21:01:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ida! :)

Az erdő veszélyes találkahely. :)
Feszülten olvastam ezt a részt, vártam, hogy hátha lesz valami árulkodó jel, de tiszta idill...
Úgy érzem, a vége nagyot csattan majd, mert kezd bonyolódni a helyzet. Tippelgetek is, hogy mi lehet a befejezése ennek a történetnek.
Tetszik az erdő leírása, szinte éreztem, amikről írtál. Nagyon szeretem az erdők minden aprócska titkát, a színeit, az illatát, úgyhogy elidőztem ezeknél a mondatoknál.
Van két összetett szó, amit egybe kellene írni: körbejárták, hazaértek.
Kíváncsi vagyok, hogyan folytatódik a novellád. :)

Szeretettel: Kankalin
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
509
Időpont: 2019-07-27 18:50:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ida!
Nagyon tetszik ez a rész, egy gyönyörű nap volt a fiatalok számára és nekem is, mert szeretem a természetet, mindig szívesen olvasok róla. Nekem is tetszenek Benjámin László vers betétei. Ezáltal, aki nem ismeri ezt a költőt, általad megkedveli. Kíváncsi vagyok a további részekre!
Sok szeretettel olvastalak: Matild
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5235
Időpont: 2019-07-27 16:19:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Ez jó rész volt! Ezek a szép pillanatok, amikor még nem feszíti a kapcsolatot a mindennapok gondja.
Egy szép kirándulás, jó ételek, egy szép naplemente, szerelem és vágyakozás...

Hát igen ezekből lehet táplálni aztán a kapcsolatot, amikor beköszöntenek a hétköznapok.
/Nagy kár, hogy közben rájöttem honnan vetted az ötletet, és ebből azt is kitaláltam, hogy mi lesz a történet folytatása./

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-07-26 22:07:37

válasz hundido (2019-07-26 17:02:09) üzenetére
Szia hundido!

Örülök, hogy te is kedveled Benjámin László versét, és annak is, hogy olvasmányosnak találod.

Neked is köszönöm, hogy itt jártál.

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2019-07-26 22:03:53

válasz black eagle (2019-07-26 10:34:05) üzenetére
Kedves Laca!

Igen, egyik végletből a másikba, mert ugye szerelmes is a lány és hagyja magát sodródni. Az a kérdés, meddig?

Nagyon örülök, hogy felfigyeltél a betétekre, különösképpen a Benjámin Lászlóval kapcsolatosnak örülök. Az új, modern tárgyak ismerősek Reginának, de a közeg ismeretlen, tehát meg kell előbb ismernie, hogy el tudja fogadni, vagy megszeretni, ahhoz viszont idő kell. Az már más kérdés, hogy mennyiben lesz jó, avagy rossz.
Ismét köszönlek.

Szeretettel,
Ida
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1765
Időpont: 2019-07-26 17:02:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Kellemes és olvasmányos ez a rész. Nekem is tetszett Benjámin Lászlótól idézett vers. üdv hundido
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1908
Időpont: 2019-07-26 10:34:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Izgalmas fejleményekbe csapott át a bizonytalan tartózkodás, a vonakodás. Mondhatni, egyik végletből a másikba. De hát, ilyen a szerelem. És a nagy kirándulás úgy látszik, nemcsak az étkekhez hozta meg az étvágyat.😊

Tetszik, ahogy mindkét fél igyekszik igazodni a másikhoz, persze az elején ez így természetes. De Iván már egy szolidabb étterembe vitte Reginát, ő pedig egy kicsit már nyitottabb volt.

Nagyon kellemes olvasmány, a Benjámin László féle betét különösen tetszett, amiképp korábban a "hidas" betét. Ezektől még kiforrottabb, még olvasmányosabb a mű. Reginának pedagógusként mindenképpen széleskörű műveltséggel kell rendelkeznie, kissé ellentmondásos ezzel szemben az újtól, a moderntől való távolsága. De nem csoda, ha a vidéki otthon szűkös falai lélekben is szűkös falakat vont köré. Talán most ledőlnek majd azok a falak. Kérdés, hogy mennyiben lesz az jó és mennyiben rossz?

Kíváncsian várom, mi lesz az ébredés után.

Laca☺

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Paul Laurence Dunbar: We Wear The Mask című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Paul Laurence Dunbar: We Wear The Mask című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Létfutam című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A tónál című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Világ című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Magány című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) [Apró] című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mi a szép? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A tónál című alkotáshoz

gleam alkotást töltött fel Esti csend címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Hét fő erény VII. ( industria ) buzgóság című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Virágzik a cseresznyefa című alkotáshoz

Habib alkotást töltött fel Arcodba Vetve címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Édes vagy nem édes című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) [Apró] című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)