HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1906

Írás összesen: 50220

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-05-09 20:21:34

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: HorvajaFeltöltés dátuma: 2019-07-31

Elmaradt epilógus

Megfogta a kezét, a szemébe nézett. Nem látta benne jövőt, nem volt benne az univerzum minden fájdalma, nem volt benne ragyogás, szerelmes vágyakozás. Abban a pillanatban elengedte őt. A többi már menetrendszerű pontossággal érkezett. Időt kért, azt mondta szüksége van egy elmélyültebb gondolkodásra, hogy tisztázhassa érzéseit. Ez volt az a pillanat, amikor a ködbe veszett idő visszafordíthatatlan múlttá változik, amikor a vásznon feltűnik a vége főcím, de a kockák még peregnek tovább

Megbénította a tehetetlenség. Ordítani szeretett volna a fájdalomtól, mert egy kín volt számára, ahogy a jelen visszafordul az emlékek közé. Állt egyedül, magárahagyottan. A szakítás minden örömtelenségével. Lelepleződött vágyai késésben voltak érzékeihez képest. Még tapintotta, még érezte, még nézte a kidomborodott ereket keze fején. Szerette ezt a csöpp lányt, akinek ha megdicsérte formás kézfejét, ha boldogan vonta arcához, mindig az volt a válasza, kicsi. Azt a kicsi kezet szerette, és mindent, ami lehetett volna. Az együtt nem töltött éjszakákat, a meg nem élt nappalokat. Egy illúziót, amely ott lebegett a fejük felett, mint szárnyas angyalok, a reményt sugározták ezüstösen csillogó fényükkel. De a jövő ködbeveszett, mielőtt végleg eltűnt az időhorizontról.

Azzal vigasztalta magát, hogy jobb így. Miért is? Mert a szabadság így teljes, ha nem kötődsz, ha lebegsz a térben, és oda csapódsz, ahová kedved tartja. Minden kérdés, hogy miért csak az a néhány óra, eleinte hetente, aztán már csak egy hónapban egyszer, kétszer, számonkérésnek hat. Menekülés a kötöttségek elől, a hosszútávfutás magányába. És akkor, kimondatik. Végérvényesen, megmásíthatatlanul. A fejezet lezárul, és nincsenek tovább lapok, még az epilógus is elmarad.

Budapest, 2019. július

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
327
Időpont: 2019-08-03 20:26:12

válasz Ötvös Németh Edit (2019-08-03 16:24:24) üzenetére
Én köszönöm, kedves Edit.

Szeretettel,
Janó
Alkotó
Ötvös Németh Edit
Regisztrált:
2016-05-13
Összes értékelés:
1845
Időpont: 2019-08-03 16:24:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Megírtad. Köszönöm.
Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
327
Időpont: 2019-08-03 12:56:12

válasz oroszlán (2019-08-03 12:13:28) üzenetére
Az ember nem marad vigasz nélkül. Az elrontott évekért sem kár, mert tanulni lehet a hibákból. A valódi vigasz, ha jön valaki, megfogja a kezed, és azt mondja, megjöttem, itt vagyok. Fontos a hit, a remény, és hogy esélyt adjunk a jövevénynek. Én nyitott maradtam...

Szeretettel,
Janó
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8393
Időpont: 2019-08-03 12:13:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A vigasz ez lenne kedves Janó az eltékozolt évekért, egyedül a fájó múltal?
Üdvözöllek
Ica
Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
327
Időpont: 2019-08-02 10:00:08

Köszönöm szépen, Laca!

Janó
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1908
Időpont: 2019-08-02 08:57:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szép. Különösen tetszik az idő szerepe, ahogyan összevetül jelen a múlttal, múlt a jövővel, és ahogyan mindezek szerepet cserélnek.

Laca

Legutóbb történt

Szabó András alkotást töltött fel Ő volt. címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ipiapacs piros pipacs! című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Május táján című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A csend játszott velem című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Szomjazom című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Varázshegy titka című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Az élet színpadán címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Egy sárgarigóhoz című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Varázshegy titka című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Május táján című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Május táján című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Szomjazom című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Varázshegy titka című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Borús reggel címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Mézharmat címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)