HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1872

Írás összesen: 48740

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum
Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: HorvajaFeltöltés dátuma: 2019-07-31

Elmaradt epilógus

Megfogta a kezét, a szemébe nézett. Nem látta benne jövőt, nem volt benne az univerzum minden fájdalma, nem volt benne ragyogás, szerelmes vágyakozás. Abban a pillanatban elengedte őt. A többi már menetrendszerű pontossággal érkezett. Időt kért, azt mondta szüksége van egy elmélyültebb gondolkodásra, hogy tisztázhassa érzéseit. Ez volt az a pillanat, amikor a ködbe veszett idő visszafordíthatatlan múlttá változik, amikor a vásznon feltűnik a vége főcím, de a kockák még peregnek tovább

Megbénította a tehetetlenség. Ordítani szeretett volna a fájdalomtól, mert egy kín volt számára, ahogy a jelen visszafordul az emlékek közé. Állt egyedül, magárahagyottan. A szakítás minden örömtelenségével. Lelepleződött vágyai késésben voltak érzékeihez képest. Még tapintotta, még érezte, még nézte a kidomborodott ereket keze fején. Szerette ezt a csöpp lányt, akinek ha megdicsérte formás kézfejét, ha boldogan vonta arcához, mindig az volt a válasza, kicsi. Azt a kicsi kezet szerette, és mindent, ami lehetett volna. Az együtt nem töltött éjszakákat, a meg nem élt nappalokat. Egy illúziót, amely ott lebegett a fejük felett, mint szárnyas angyalok, a reményt sugározták ezüstösen csillogó fényükkel. De a jövő ködbeveszett, mielőtt végleg eltűnt az időhorizontról.

Azzal vigasztalta magát, hogy jobb így. Miért is? Mert a szabadság így teljes, ha nem kötődsz, ha lebegsz a térben, és oda csapódsz, ahová kedved tartja. Minden kérdés, hogy miért csak az a néhány óra, eleinte hetente, aztán már csak egy hónapban egyszer, kétszer, számonkérésnek hat. Menekülés a kötöttségek elől, a hosszútávfutás magányába. És akkor, kimondatik. Végérvényesen, megmásíthatatlanul. A fejezet lezárul, és nincsenek tovább lapok, még az epilógus is elmarad.

Budapest, 2019. július

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
257
Időpont: 2019-08-03 20:26:12

válasz Ötvös Németh Edit (2019-08-03 16:24:24) üzenetére
Én köszönöm, kedves Edit.

Szeretettel,
Janó
Alkotó
Ötvös Németh Edit
Regisztrált:
2016-05-13
Összes értékelés:
1522
Időpont: 2019-08-03 16:24:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Megírtad. Köszönöm.
Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
257
Időpont: 2019-08-03 12:56:12

válasz oroszlán (2019-08-03 12:13:28) üzenetére
Az ember nem marad vigasz nélkül. Az elrontott évekért sem kár, mert tanulni lehet a hibákból. A valódi vigasz, ha jön valaki, megfogja a kezed, és azt mondja, megjöttem, itt vagyok. Fontos a hit, a remény, és hogy esélyt adjunk a jövevénynek. Én nyitott maradtam...

Szeretettel,
Janó
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7644
Időpont: 2019-08-03 12:13:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A vigasz ez lenne kedves Janó az eltékozolt évekért, egyedül a fájó múltal?
Üdvözöllek
Ica
Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
257
Időpont: 2019-08-02 10:00:08

Köszönöm szépen, Laca!

Janó
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2019-08-02 08:57:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szép. Különösen tetszik az idő szerepe, ahogyan összevetül jelen a múlttal, múlt a jövővel, és ahogyan mindezek szerepet cserélnek.

Laca

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Menyegző címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Nem magadért című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel a gyüjtögető címmel a várólistára

Cipike bejegyzést írt a(z) Nem magadért című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Csitri című alkotáshoz

Susanne alkotást töltött fel Nem magadért címmel

hundido bejegyzést írt a(z) Utolsó vallomás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Csitri című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Csitri című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ambivalens című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Rémálmok versbe szedve című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Szép utazás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ambivalens című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Második útinapló - III. rész című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A szarka című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)