HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49099

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: szilkatiFeltöltés dátuma: 2019-08-08

Négy évszak

Van, amikor lassan érkezik a tavasz. Tesz néhány óvatos tánclépést felénk. Megcsiklandozza kicsit a mélyalvó fákat, megcirógatja a földet, a medrükbe dermedt vizeket. Aztán visszaül a nagy bálterem sarkába, mint valami petrezselymet áruló leányzó. Vár még.
Van olyan is, mikor hirtelen berobban, felforgat mindent, a növények azt sem tudják, hogy virágozzanak vagy leveleddzenek először. A folyók megnőnek, kihízzák eddigi gúnyájukat, és nagyot nyújtózva terülnek szét a földeken. Az emberek meg csak szédelegnek a gyorsan jött melegben, hunyorognak az éles napsütéstől. Ilyenkor a régi öregek is elcsodálkoznak: Még ilyet?!
A lányt is így érte a szerelem, nem volt felvértezve ellene, nem tehetett semmit. Ment hazafelé a Nagyerdőn át a szokatlanul meleg tavaszi alkonyatban. Még nem volt sötét, de világos se már. Az eldugottabb padokon párok ücsörögtek. A lány érezte, hogy valaki jön utána. Még nem hallotta, nem látta, hogy ki az, de a gyomra tájékán megjelent az a kellemesen bizsergető érzés, ami nagy találkozások előtt fogja el az emberfiát.
- Nem félsz egyedül?
- Nem vagyok egyedül. Te is itt vagy.
- Hát vártál?
- Vártalak - mondta a lány, és a fiú felé fordult.
A leányzó inkább szép volt, a fiatalember inkább nem. De csúnya se. Olyan, mint a legtöbben az ő korában. Okos volt, kellemes hangon, választékosan beszélt, többnyire magáról. A lány hallgatta, kicsit mosolygott, arra gondolt, hogy erre szokták mondani: mindenkit könnyen levesz a lábáról. Aztán ő is megnyílt. Mire hazaértek, szinte mindent tudtak már egymásról.
Mikor először szeretkeztek, igazi nyári meleg volt. A testük összeizzadt a keskeny, másfél személyes heverőn. A lány most először nem figyelte, hogy mi történik vele, nem gondolt semmire, csak hagyta, hogy elöntse a jóleső forróság.
Ebben a kábulatban tette aztán a dolgát, vizsgázott, segített az öreganyjának a kertben. Úgy érezte, áll az idő, és minden örökké így marad. De nem maradt így. A nyári hőségben gyakran jártak a strandra. A fiú kezdetben büszkélkedett csinos barátnőjével a barátai előtt. Aztán, amikor észrevette, hogy néhányan a kelleténél is jobban szemügyre veszik azt, aki csak az övé, úgy döntött, a biztonság kedvéért jobban magához láncolja.
Augusztus végén volt az esküvő. Épp csak a két kis vékony karikagyűrűre volt pénzük, albérletre nem. A lány nagyanyjánál laktak, egy falatnyi szobában.
- Ejej! Nem kellett volna még! - csóválta fejét szomorúan az öregasszony. - Nem lesz jó vége ennek a nagy sietségnek.
A lány szeme csak nevetett, mint a nyári nap a felhőtlen égen.
Az ősz nem váratott sokáig magára. Erős széllel jött, esett az eső, hideg lett. A lekopaszodott fák alatt üresek voltak a padok a Nagyerdőben. Mindenki villamossal igyekezett haza. A köd, a nyirkosság, a tülekedés morcossá tette az embereket. Kezdtek bezárkózni az arcok, a mosolyok a virágokkal együtt hervadtak el.
A fiú egy nap úgy döntött, hogy visszaköltözik a kollégiumba. Ott jó meleg van, meg kényelmesebb is, mint a lány másfél személyes heverője.
-Néha eljövök majd - mondta. - Te is jobban elférsz. Aztán úgyis mégy ki a nagy orosz hómezőbe. Ne kerülgessen itt engem a nagyanyád. Látom, hogy egyébként sem vagyok a szíve csücske.
A lány szeme borús lett, akár a felhős, őszi ég. Szerelem vagy diploma? Miért is kell a kettő közül választania?!
- Majd írjál sokszor!
- Hát persze - mondta a fiú, és megcsókolta a lány arcát.
- Ja, a vonathoz nem tudlak kikísérni, van még egy utóvizsgám aznapra.
Itt nálunk még tartotta magát az esős ősz, de mikor a lány leszállt Moszkvában a Kijevi Pályaudvaron, úgy érezte, hogy torkon ragadta a szokatlan hideg. Ez a szorítás aztán kisebb-nagyobb mértékben végig megmaradt, míg odavolt. Az utcák havasak voltak, csak a nagy sugár- és körutakat tisztították. A többiben az emberek tapostak maguknak járást. A fagyos levegő mindenhova befészkelte magát, de szép is tudott lenni a táj, főleg a hóbundás erdő, ahova a kollégium ablakai nyíltak. A lány, ha tehette, kiment a hatalmasra nőtt fák közé, még akkor is, ha azok nem olyanok voltak, mint az otthoniak. Írta és várta a leveleket. Csak az öreg nagyanyja válaszolt, nagy, szálkás betűivel.
Aztán egyszer az egyetemről jövet a kollégium portása a kezébe adta a fiú levelét.
"Bocs. Van valakim. Én nem tudok félévet várni rád. Sajnálom."
A lány fel sem ment a szobába. Indult ki a hóba, fagyba, az erdőbe. Ott jobb lesz. Most először érezte, hogy ezek a behavazott fák sokkal több érzéssel bírnak, mint az emberek.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1510
Időpont: 2019-08-12 19:25:16

válasz túlparti (2019-08-12 19:09:36) üzenetére
Nem akartalak elszomorítani, de ez így sikerült. Majd legközelebb.

Kati
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1211
Időpont: 2019-08-12 19:09:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Világvége, ahogy írsz: tavaszról, nyárról, őszről, télről.
Nekem tetszett. A történet meg szomorú, azzal is elvoltam...
Elszomorodtam, jól.
Várok azért kicsi vidámabbat. Egyszer, talán...
túlparti
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1510
Időpont: 2019-08-10 17:32:33

válasz Kankalin (2019-08-10 09:58:08) üzenetére
Szia Kankalin!

Köszönöm, hogy elolvastad. Ez is egy régi, majdnem így történt eseményen alapuló írás. Szomorú a vége, bár szerintem már az elején sejteni lehet, hogy a lány csalódni fog.

Szeretettel: Kati
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6844
Időpont: 2019-08-10 09:58:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kati! :)

Örülök, hogy benéztem hozzád, mert nagyszerű novellát találtam. Ötletes a koncepciód, szép a megfogalmazás, következetes a felépítés.
Egy dalra is asszociáltam: Bródy János Egy hétig tart c. számára.
Csak nálad nem egy hétig, hanem egy évig (se) tartott a szerelem.
Tanulságos írás és életszerű, minőségi magaslatokban.
Köszönöm, hogy olvashattam. :)

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1510
Időpont: 2019-08-10 09:44:20

válasz Krómer Ágnes (2019-08-09 23:22:14) üzenetére
Kedves Ági!

Szomorú történet, de sajnos, gyakran megtörténik.
Köszönöm, hogy elolvastad.

Kati
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2692
Időpont: 2019-08-09 23:22:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

Ez rettenetesen szomorú majdnem sírtam, de tényleg...

Ági
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1510
Időpont: 2019-08-09 23:20:12

válasz oroszlán (2019-08-09 17:56:46) üzenetére
Kedves Ica!

Amennyi boldogságot tud adni a szerelem, annyi szenvedést is. Köszönöm, hogy itt jártál.

Szeretettel: Kati
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1510
Időpont: 2019-08-09 23:17:00

válasz Kőműves Ida (2019-08-09 16:38:32) üzenetére
Kedves Ida!

Sajnos, az egyik ember teljesen tönkre tudja tenni a másik életét. Köszönöm, hogy elolvastad.

Szeretettel: Kati
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7821
Időpont: 2019-08-09 17:56:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

Szépen, líraian bontottad ki a szerelmet, melynek szomorú vége lett!
szeretettel gratulálok
Ica
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6084
Időpont: 2019-08-09 16:38:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

Milyen szépen mutatod be a bimbózó szerelmet, ami a tavasszal érkezik, majd ősszel már kihűl, a téllel viszont megfagy ez a szerelem.
"Bocs. Van valakim." Csak ennyi!
Minden rossznak az előidézője az ember. Vagy ahogy mondani szokás, a legveszélyesebb vadállat, az ember.
Tetszett az írásod.

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

Marcsy alkotást töltött fel Hová lettek ? címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Fekete szemek címmel

eferesz alkotást töltött fel Játs(s)zma címmel

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

Habib bejegyzést írt a(z) Játsz-Ma című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hang-jegyes című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hang-jegyes című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Vihar című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)