HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49206

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

T. Pandur Judit
2019-12-05 22:07:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2019-08-17

Te vagy az - a férfi, a nő és a tó

- Mit ír?

A férfi meglepetten nézett fel a laptop mögül. - Parancsol?

A nő fokozta egy kissé iménti mosolyát, és közelebb lépett. - Elnézést! Csak az iránt érdeklődöm, hogy mit ír.

A férfi elgondolkodva nézett a monitorra, mintha le kellene puskáznia, hogy mit is. Néhány pillanatig vívódott magában, végül lezárta a laptop fedelét és felpattant.

- Elnézést!

A nő rendkívül csalódottan nézett utána. Azt hitte, ő az. Azt hitte, ő lesz az.

Egy darabig állt a magas parton a faasztal mellett, otthagyottan. A pad az imént még oly' hívogató volt... Már nem az. A férfi felállt és elment. A férfiak mindig felállnak és elmennek. S ő mindig ott marad egyedül.

Ez a férfi, akiről azt hitte, ő az, ő lesz az, néhány napja bukkant fel a parton. Az aranyló őszből előolvadó alakja valami rég elfeledett harmóniát idézett a nő lelkébe, és ő nem tudta a szemét levenni róla. A férfi csak jött, leült és gépelt. Megfigyelte, jobb kézzel. Bal kezét csak a billentyű-kombinációkhoz használta. Ez férfias, úgy gondolta. Tetszett neki. A gépelgetés rendszerint egy-másfél órán át tartott, azután a férfi mentette a munkáját, összezárta a laptopját, eltette a hátizsákjába és elment.

A nő most a víz felé fordult. Most már az volt a hívogató. Na, melyik az a tó, amelyik vonzalmat ébreszt? Hát a hívoga-tó. A nőnek még csak mosolyogni sem volt kedve. Vagy ereje hozzá. A derűre elkülönített energiáit felélte akkor, amikor megszólította azt a férfit. Azonban úgy tűnik, kár volt rá pazarolni azt a mosolyt. Mert nem ő az. Hogyan is lehetne ő? Hiszen... senki sem az. Senki.

A nő a háza felé sandított. A kis tóparti nyaraló szerényen bújt meg öregecske társai között a hosszú sorban. Ez volt mindene. Ennyit hagyott meg neki az élet. Hosszú volna elsorolni, mennyi mindent megtett egész életében másokért és azért, hogy másoknak legyen. S neki most csak ennyi jut.

A férje kapuzárási pánikjával kezdődött a történet, és számára itt ért véget. A történet, amelyet most nem fog újra elővenni. Nem. Soha többé nem veszi már elő.

Milyen jó lenne, ha tudna írni magának egy folytatást. Nem! Nem folytatást! Egy új történetet. Egy történetet az újrakezdésről. Az a férfi segíthetett volna. Elmondhatta volna, hogyan kell. Ő biztosan tudja. Amikor az ablakból figyelte őt, látta rajta, hogy tudja.

Talán ezért is ment oda hozzá? Nem, biztosan nem. Hiszen nem is gondolkodott. Egyszerűen csak leküzdhetetlenül úgy érezte, hogy ő az, neki pedig oda kell mennie hozzá. De sajnos nem ő volt az. Mert senki sem az.

S most mi legyen? Induljon haza, számolgassa át a fillérjeit szokás szerint, készítsen vacsorát egy személyre szokás szerint, nézze a tévét a süketítő csendben és aludjon el rajta... szokás szerint?

Megint csak nem gondolkodott. Ismét csak érzett. Ezúttal is késztetést, de hozzá mérhetetlen nyugalmat. Valami fásult, minden mindegy nyugalmat.

***



A férfi bosszankodva sietett végig azon az útvonalon, amelyen jönni és menni szokott a tó és a szálloda között. Ez az utolsó napja a szabadságából, este utazik. Valódi szerencse, hogy nem később vette észre, hogy elhagyta a mobilját. Mindig a táskája palackzsebében hordja, de most, amikor az az ismeretlen nő megzavarta és ő sebtében összekapkodta a holmiját, valószínűleg ott felejtette, vagy simán kiejtette. Remélhetőleg ott találja majd valahol a fűben. De ha az a nő őelőtte találja meg és elviszi magával... fújhatja.

De, ugyan már! Az végül nem is lenne baj, hiszen az a nő igazán kedves teremtésnek látszott. Talán az lenne a legszerencsésebb, ha éppen ő találná meg. Érdeklődve közeledett hozzá, barátságosan, minden bizonnyal olyan ember, aki megtenné a megfelelő lépéseket azirányba, hogy visszajuttassa tulajdonosához az elvesztett holmiját. Igen, kedves nő, bizonyára. Volt valami a mosolyában... Nem, nem az... inkább...

Persze... ahogyan ő felállt és faképnél hagyta... nem csodálná, ha még egy akármilyen kedves ember is fogná és behajítaná a telefonját a vízbe, jó messzire: itt van, e, bunkó! Itt a telód!

Igen, bunkó vagyok. Vagyis, hát... nem. De mégis úgy tűnik, mert...

Mert menekülsz
, vallotta be önmagának, folyton menekülsz.

Változtatni kéne. Igen, meg kellene változnom. Amíg nem lesz késő. De hogyan csináljam?


***



Körbejárta az asztalt, a padot, már harmadszor, de csak ezután bukkant rá az elveszett telefonra. Az asztal kecskelábú volt, s ő épp szemben térdelt a vízzel, arca a v betű háromszögablakán át tisztán ráláthatott a furcsa, töredezett hullámokra.

A telefonnak csak egy pillanatig örült. Áll a levegő, fűszál se' rezdül... a hullámok befelé terjednek... a parttól befelé! Azt a rohadt...!!!

***



Próbált már valaki egy vízzel telt kádból egy benne ázó télikabátot kiemelni? Ha derékpanaszai vannak, jobb, ha ki sem próbálja. De amikor valakit elérünk egy élővízben és meg tudjuk ragadni, akkor ott nincsenek opciók. Partra kell juttatnunk! Az sem számít, hogy ő akarja-e, hogy rúgkapál, hogy karmol és szitkozódik. Partra kell juttatnunk, ez genetikai utasítás.

Amikor nagy prüszkölve kivonszolta az akkor már kabátját (és egyik csizmáját) vesztett nőt az iszapszínű kavicsos fövenyre s maga is mellé rogyott, megnyugodva látta, hogy a nő csuromvizes szempillái rebegnek, majd a szemhéjak felnyílnak és egy hálálkodó helyett éppenséggel furcsán kérlelő szempár néz fel rá bágyadtan.

A nő hangja halk volt, de jól hallható. - Te vagy az. Hát mégis te vagy az.

A férfi ziháló felelete hozzáhalkult, de így is eljutott a nőhöz. - Én... én meg akarok változni.

2019. 08. 12.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-24 22:25:48

válasz Klára (2019-08-23 14:07:48) üzenetére
Kedves Klári!

Örülök, hogy tetszett a megoldás, köszönöm a visszajelzést. És nagyon köszönöm a megtisztelő figyelmedet, örülök, hogy láttalak.

Laca😊
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2529
Időpont: 2019-08-23 14:07:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Különös találkozást írtál meg. Drukkoltam, hogy az elveszett telefont tényleg a nő találja meg, s akkor egy beszélgetéssel valami új kezdődik mindkét ember életében, de sokkal hatásosabban, frappánsabban fejezted be a novellát. Élmény volt olvasni.

Szeretettel: Klári
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-23 11:27:23

válasz túlparti (2019-08-22 22:59:14) üzenetére
Kedves túlparti!

Örülök, hogy nem kellett megbánnod. ☺

Laca😊
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1241
Időpont: 2019-08-22 22:59:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Elértem ide is, hogy olvashassam!
Nem bántam meg!
túlparti
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-19 21:22:33

válasz Kankalin (2019-08-19 12:49:06) üzenetére
Kedves Kankalin!

"Mit is tehetnék hozzá?" - kérded. Ezt a kérdést teszem fel magamnak én is.🤔

Hozzászólásaid, észrevételeid mindig gazdagítanak. Nemcsak az alkotást végzed nagy műgonddal és teljes szívvel, egész emberként, de másokat is erre inspirálsz. Rengeteg energiád van, én el sem tudom képzelni, hogy tudnék ennyi mindenre ilyen kiterjedten odafigyelni és egészében belemerülni. Ez bizonyára adottság, egyfajta pedagógus sajátosság.👩‍🏫

Örülök, hogy úgy látod, sikerült a koncepciókat jól megvalósítani. Köszönöm a megtisztelő figyelmedet.

Laca😊
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-19 20:25:45

válasz oroszlán (2019-08-19 10:43:46) üzenetére
Kedves Ica!

Örülök, hogy látlak, köszönöm megtisztelő figyelmedet.
Jó dolgokhoz néha rossz dolgokon keresztül visz az út.☺

Laca😊
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6878
Időpont: 2019-08-19 12:49:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laca! :)

Látom, elindította az olvasók fantáziáját ez az emberközeli történet. :)
Mit is tehetnék hozzá?
Talán azt, hogy gyakran pillanatokon múlik a sorsfordulat, és "véletlenek" sorozatából áll össze az élet. Ezek kölcsönhatása magával hozza a változásokat, amelyeket nem lehet kivédeni, ha kellőképpen ösztönzőek. Ez a folyamat permanens.
Tartalmában olvasmányos, izgalmas ez a novellád (is). Olyan a témája, ami sokakat foglalkoztat, de nem gondolkodnak el rajta direkt, csak olyankor, amikor konkrétan találkoznak vele.
Tetszik a belső monológok váltakozása, ahogy kibontakozik a férfi és a nő személyisége, érzésvilága. Nehéz a másik nem oldaláról megközelíteni a vágyakat, a lemondást, a feladást, a realitásokat. Szerintem jól sikerült ennek megvalósítása. Még egy kis szójátékot is csempésztél bele. :)
Elgondolkodtató ez a történet, ami azt mutatja, hogy a nulláról is van visszaút.

Ritka pillanat a metamorfózis születése. :)

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7882
Időpont: 2019-08-19 10:43:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedeves Laca!

Jól megírt történet. Tragédia kellett, hogy találkozzanak.
Gratulálok szeretettel
Ica
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-19 10:31:51

válasz eferesz (2019-08-18 23:23:33) üzenetére
Kedves Szabolcs!

Akkor csak egyet tehetek. Muszáj lesz írnom...minél többet.😁

Laca😊
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2753
Időpont: 2019-08-18 23:23:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!
Én meg olvasni szeretnélek, minél többet.
:)
Üdvözletem!
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-18 20:02:41

válasz szilkati (2019-08-18 19:14:27) üzenetére
Kedves Kati!

Örülök, hogy tetszett. Ismerve rövid, tartalmas novelláidat, ez a "tetszett" nekem sokkal több, mint épp elég.
Köszönöm megtisztelő figyelmedet és gondolataidat.☺

Laca😊
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2019-08-18 19:14:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laca!

Két sérült, magányos ember, akiknek szükségük van a másikra. Lehet, hogy csak a megmentés lesz az egyetlen közös dolguk, de ez kell mindkettőjüknek, hogy nyitni tudjanak a másik vagy mások felé. A nő újra tudjon bízni, a férfi felnőjön a gondolathoz, hogy változnia kell. Tetszett.
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-18 18:26:45

válasz Ötvös Németh Edit (2019-08-18 10:06:06) üzenetére
Kedves Edit!

Olyan jól fogalmaztad meg: "az egyik fuldokló kimentette a másikat".
Nagyon köszönöm megtisztelő figyelmedet, és értékes hozzászólásodat.
Örülök, hogy tetszett a vége.

Laca😊
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-18 18:22:54

válasz hundido (2019-08-18 06:42:38) üzenetére
Kedves hundido!

Köszönöm megtisztelő figyelmedet. Örülök, hogy tetszett a novella.
Az biztos, hogy már rájött a férfi, hogy változtatnia kell. Talán egy kis segítséggel...

Laca🙂
Alkotó
Ötvös Németh Edit
Regisztrált:
2016-05-13
Összes értékelés:
1656
Időpont: 2019-08-18 10:06:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Laca!

Úgy drukkoltam nekik végig.
Azt akartam már az elején, hogy közös legyen a vége.
Az egyik fuldokló, kimentette a másikat.
Ritka pillanat.
Gratulálok! Remek írás!
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1485
Időpont: 2019-08-18 06:42:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Két válságban lévő ember, két "valami elől menekülő. A férfi változtatni akar, de vajon tud-e? Megteszi majd?
Hány ehhez hasonló ember, eset van...Tetszett ez a novellád. üdv hundido
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-18 05:53:23

válasz Kőműves Ida (2019-08-17 19:58:00) üzenetére
Kedves Ida!

Talán a férfi nem annyira életunt, hiszen változtatni akar. De mindenképpen sok közös van bennük és mindketten valamiféle válsággal küzdenek. S igazad van: nap mint nap szembejönnek velünk az utcán. Vagy épp mi magunk is lehetünk. Elvégre nem lehetünk mindig csak szemlélők.☺
Köszönöm a megtisztelő figyelmet, örömmel láttalak.

Laca😊
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1894
Időpont: 2019-08-18 05:47:39

válasz Csonka Mária (2019-08-17 13:12:38) üzenetére
Kedves Mária!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. Örülök, hogy tetszett a történet.

Laca☺
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6108
Időpont: 2019-08-17 19:58:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Két életunt, kiégett ember s végül micsoda találkozás! :)
Nagyon jól megírt történet ez, s valahogy az az érzésem, hogy nap mint nap találkozhatunk hasonlóval, vagy találgathatunk vajon ki ő, aki meg akar változni?
Mindenesetre, emelem kalapom (a nem létezőt).

Szeretettel,
Ida
Alkotó
Csonka Mária
Regisztrált:
2011-02-17
Összes értékelés:
345
Időpont: 2019-08-17 13:12:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Black eagle!

Szórakoztató történet. Különösen a vége.

Üdvözlettel: Mária

Legutóbb történt

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Forrás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese - II. rész című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

túlparti alkotást töltött fel Karácsonyi mese – III. rész címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Álmok álma című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Forrás című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) J. W. Goethe:Weihnachten című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)