HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48873

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-19 18:50:17

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2019-08-18

Igazán (részletek 3.)

Hozzám futottál az eső elől. Bőröd napsugarak illatát párologta ki, s én szerettem volna bezárni mindet a falaim közé, hogy ne szökjön el a fény. A fény, amit magaddal hoztál.

Belenevettél a teáscsészébe, hullámot korbácsoltál a forró tengeren, s kezedbe ittad a melegét. Mintha minden fényt és meleget magadba gyűjtenél ártatlanul. Csak néztelek, mert csak nézhettelek. Pedig annyi mindent szerettem volna... egy egész életet. De az eső hamar elállt, s én mindvégig tudtam, hogy így lesz.

Szeretem a Napot, mindig is szerettem, de bárcsak sose láttam volna többé az áldott felhőktől, bárcsak sose állt volna el az az eső! Az eső, amely elhozott téged csapzottan, tisztára mosva, mosolygón.

Ezért szeretem az esőt és ezért nem bízom már a Napban, bár mindkettő egyformán csúfot űz belőlem. A záporok jönnek, mennek, az ajtóm kitárva, mintha zárja se volna. De csak egy eső volt. Egyetlen eső és egyetlen tea, egyetlen nevetés. Ezek mégis örökké élnek már bennem, csak a fény, az hiányzik nagyon. A fény, amit magaddal vittél.

***



A leveleket augusztusban szeretem igazán. A sátrakból akkor lesz szőnyeg, s velük annyi minden a földre költözik. Mintha a gyermekkor térne haza tékozló útjáról, csak épp, hogy kifújja magát, mielőtt folytatná csavargását. A gyermekkor... a legszebb pillanat.

A legszebb... a leghűtlenebb. Eldobott kavics, aki azzal áll bosszút, hogy elvész a többi közt. Láthatatlan kuncog valahol. Láthatatlan, mert ő ismeri a feledés titkát. Ha megosztaná velem, én sem keresném tovább. De úgy a játéknak is vége szakadna.

Te elhoztad nekem azt a kavicsot, és a kezembe nyomtad. Emlékszem, milyen meleg volt, mintha élne. A te szívmeleged volt, ami átjárta, s én azt hittem, ha elkezdem gyúrni, ő engedni fog. Igazán hittem, hogy minden lehetséges; bármit adtál a kezembe, gyermekké tett engem.

Az augusztusi friss avar... A nyárfák tövében az elmúlás parázslik; megújhodás, ez a szentebbik, az eltitkolt neve. Magamhoz ölelném, de öreg vagyok, tán ki is nevetnének... Magamhoz ölelném, de nem vagy itt, hogy velem nevess.

***

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-09-05 08:04:55

válasz Kankalin (2019-08-31 20:11:11) üzenetére
Kedves Kankalin!

Ezt már régóta meg kellett volna köszönnöm, de mostanában egy hozzászólásra való is nehezen jön össze.
Köszönöm!

Laca🥀
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6725
Időpont: 2019-08-31 20:11:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laca! :)

Már előre tudom, hogy suta leszek, mert hiába kerülgettem jó ideig az "Igazán"-t, nem vagyok képes megfogalmazni olyan gondolatot, ami méltó lenne ehhez a mély tartalmú íráshoz, de nem intézem el egy "tetszik"-kel.
Az, hogy mesélsz, az, hogy így mesélsz, gördülékenyen, természetességgel akár olyan banális dologról is, mint az időjárás és közben csordultig töltöd érzésekkel, nem kellene, hogy meglepetést okozzon, hiszen nem az első eset. Ez mégis valamivel több.
Belesajdult a lelkem és azon kaptam magam, hogy megkedveltem az esőt, pedig csak az eső utáni illatot szerettem, az avar illatát.
Belebódultam, igazán, annyira hatásos.
És a kavics? Itt aztán egészen konkrétan feltártad, "hogy mitől válik egy apró kavics az örökkévalóság részévé". Első olvasáskor is erre a "kőbe vésett" mondatomra asszociáltam, úgyhogy ezt hagyom itt a végén, de még sokszor visszatérek majd ide, mert érdemes.
Köszönöm az élményt. :)

Szeretettel: Kankalin
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-08-22 06:14:58

válasz Kőműves Ida (2019-08-21 16:17:41) üzenetére
Kedves Ida!

Nagyon köszönöm bejegyzésedet. Nagyon sokat jelent. Olyan, mint az üzemanyag. Köszönöm!

Laca☺
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5998
Időpont: 2019-08-21 16:17:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Nagyon lélekbemarkoló pillanatok ezek, talán kis apró semmiség, de beivódik az ember lelkébe, olyannyira, hogy nincs szabadulás tőle. Ahogy leírod, szinte látni, érezni lehet, amit csak te látsz, de láttatsz velünk is és belesajdul a lélek. Nagyon-nagyon szép.

Szeretettel,
Ida
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-08-21 07:13:31

válasz Vox humana (2019-08-20 19:57:36) üzenetére
Kedves Vox!

Valóban, "olykor jobb volna emlékek nélkül lépni tovább".🙂

Nagyon örülök ittlétednek, s annak, hogy örömöt okoztam.

Az Igazán egy gyűjtemény, ami leginkább "felindulásból elkövetett" írásokat tartalmaz, amelyek mind elég személyesek. Ezért nehéz belőlük válogatnom. Örülök, hogy ezek a kis megosztott részletek a tetszésedre vannak.☺

Laca😊
Alkotó
Vox humana
Regisztrált:
2018-12-24
Összes értékelés:
50
Időpont: 2019-08-20 19:57:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Szeretem az írásaid. Nagy öröm volt számomra, amikor láttam, hogy a két részlet után megosztasz az olvasóiddal még egy részletet. Bevallom, folyamatosan olvasni tudnám.
Lélek elixír. Fáj és gyengéden simogató. Metaforákba rejtett érzések. Varázslatos, ahogyan írsz. A tehetséged figyelemreméltó.
(Ha megismered a feledés titkát, súgd meg nekem... kérlek.)

Szeretettel: Vox

Legutóbb történt

Horvaja alkotást töltött fel Fanni címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Volt egy álmom című alkotáshoz

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Volt egy álmom című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel G. W. Burmann: Gyermekség címmel a várólistára

inyezsevokidli alkotást töltött fel Szokás címmel a várólistára

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Rozsdabarna sziklaszirt című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Rozsdabarna sziklaszirt című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Murmur jelenti 18. Utálom Hófehérkét! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Melankolikus című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fegyverszünet című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Elmúlt a nyár címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sír, jajgat az erdő című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Színaranyba öltözött című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)