öltek
most kettőt
az elsőnél egyet visított a fehér
aztán húzták kétfelé
a döngölt földbe kapaszkodó karmokkal
némán szakadt a cseresznyefa alatt
kár hogy nem május van
roppanós széttaposott gyümölccsel
lenne tele a fa alja
így nem látnám a vért
a fekete pofájában maradék
kiejtette már nem érdekes
a mozdulatlan szürke vörös massza
hangosan cuppant a hajnali kövön

a második sem járt jobban
sarjivadékom lapátolta
egy zöld műanyag kaspóba
ne nézd meg anya
csúnya

ravatal a garázsban
két szintes
vödör deszka felette
kaspó gipszkarton darab
a sün részek nem másznak
de mégis a földelés előtt
legyen szemfödél
a virrasztást három óra hosszáig
rendeltem el magamnak
a fal másik oldalán
addigra csillapodott bennem
a nyugtalanság
száznyolcvan percnyi lelkiismeret-furdalás
a megoldhatatlanért

baltával álmodtam
kivágtam a fügét
a szomszédét is