Igaz süt még a napsugár foltos teraszán.
Esernyője a gondolatok kávéháza.
Pillantása a tavasz szónoka, ábrándjai tél zsarnoka.
Esik az eső, fénylik az égbolt.
A napsugár csak egy fénylő Kék-Hold.

Elitta a szavam a tegnapnak dallama.
Hangzata édes szomorú tékozló ballada.
Őszre ősz bocsát kézre kézt.
Egy ócska kávéházat becéz.
Fénylő csillagok verekednek az ablaknál.
A szó elenyésző egy dallamnál.

Mosolyom eltévedt vándort kér táncra.
Elhagyott lelkek füstölgő mámora.
Újságot kortyoló kalapos pátria.
Az őszi napsugár messzire jár.
A kandalló üdvözli az őszi délutánt.
Pattogó, égő vörös-virágcsokron át.