HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1900

Írás összesen: 49892

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2020-04-09 10:12:33

Reklám

Prózai művek / elbeszélés
Szerző: Lantos TímeaFeltöltés dátuma: 2019-10-06

Randevú önmagammal

Ma elraboltam a szívem egy sétára. Az est borostyánfényt festett a hajamba, és mély gesztenyeszín lángot lobbantott szemembe.
Szomjaztam erre, randevúzni önmagammal. A csend, puhán lépkedett mellettem, lehullott emlékfoszlányokat szedegetett, majd langyos tenyerét nyújtotta felém. Úgy éreztem, lázas és libabőrös vagyok. Hirtelen szólnom kellett.
- Milyen lágy az érintésed - súgtam, miközben hozzám ért.
- Igen, te is azt gondoltad, hogy félni kell tőlem. Mind azt hiszitek, és folyton csak lármáztok. Egy percre sem tudtok zaj és nyüzsgés nélkül lenni, de most ha megengeded, kísérlek még. Mond, meddig visz a sétád?
- Nem is tudom, rövidre terveztem, de jól esik az alkonyi fény.
- Gyakran jársz erre? - kérdezte.
- Ugyan, dehogy. Nem is tudom mikor voltam így egyedül, mindig csak rohanok.
Erre megállt mellettem. Köpenye alá nyúlt és előhúzott valamit.
- Ez az élet kimerevített vászna. Most a saját tükörképed látod. Figyeld csak meg! - mondta.
Megpillantottam saját magam, elkaptam tekintetem, de ő két tenyerébe fogta arcom majd visszafordította.
- Ne félj önmagadtól! Most ugye az arcodat látod? Fáradtak tűnsz. Ez is te vagy. És látod a gyermeket is tekintetedben, a fájdalmakat, a bűneid, a vágyaid, látod a korlátokat és a féktelenséget és ott vannak a félelmeid is és a haragod, a büszkeséged. A szomjúságod a szeretetre, a gyengédséged is ott van.
- Igen látom, de én sétára készültem és nem arra, hogy ha elkísérsz, majd megállítasz, és gyors portrét készítesz rólam. Ez nem is én vagyok, legalábbis nem ugyanaz!
Egy percig csak nézett, tekintete szelíd lett, úgy mért végig, mint egy édesapa méregeti megtévedt gyermekét. Érintés nélkül simogatott és éreztem belém oltja végtelen nyugalmát. Mintha nem is csend állt volna velem szemben, hanem az Isten a teremtő. Időtlenség és végtelen szeretet ült tekintetében. Megbántam minden szavam, úgy véltem oktalan volt fellázadnom ellene, de már ezt is elfogadtam. Tudtam megbocsátó.
Közelebb mentem a vászonhoz, egészen közel. Úgy elemeztem a képet, centiről centire, mintha csak egy festmény eredetiségéről akarnék meggyőződni. Makacsul, feszülten apró darabokra szabta agyam azt, amit szemem közvetített, majd mikor ezredszer is megbizonyosodott tudatom, semmi sem hamis, akkor visszafordultam hozzá. Ő hirtelen megnyúlt én pedig egészen kicsire zsugorodtam. Az alkonyi fény elosont, átadta helyét tündöklő csillagoknak. Az égbolt sötétje nyitott ékszerdobozzá változott.
- Igazad volt. Ez én vagyok, ne haragudj! De nem tudom, mi nem tetszik benne. Segítenél? - kértem alázatosan.
- Már így is segítettem neked. Többet, mint gondolnád.
- Mégis, kérlek, segíts, olyan korlátolt vagyok!
Azt hiszem ekkor megsajnált, a magamról alkotott jelzőm megtörte határozottságát. Összébb húzta köpenyét, csak ennyit mondott.
- A hála... mindannyitok szeméből hiányzik.
- De az mégis mit jelent? - kérdeztem?
- Hát nem tudod? A hála a belső mosoly, önmagad és a mindenség felé, mindig minden körülmények között.
Aztán eltűnt, és hálás lettem, ezért a szokatlan sétáért.

2019

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
5099
Időpont: 2019-10-09 13:41:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Timea!

´Csodálatos írás!

Nem tudom magam eléggé okolni,hogy nem olvastam eddig!
...ezutén biztos foglak!
Nagyon szép találkozás önmagaddal!
Sehol egy szükségtelen betü,lényegreazóló!

Kérlek írj hasonlókat!

Szeretettel:sailor

Legutóbb történt

karola alkotást töltött fel József Attilára emlékezve címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Neon-haikuk (Első negyed) című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Húsvét felé című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Neon-haikuk (Első negyed) című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Té(v)-tova óda a költészethez című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Árulás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Árulás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Neon-haikuk (Első negyed) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Hoztam egy szál ibolyát című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Té(v)-tova óda a költészethez című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Té(v)-tova óda a költészethez című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Szóljanak a fanfárok 3/3 című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Té(v)-tova óda a költészethez című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Hoztam egy szál ibolyát című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Emberré lett című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)