HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1906

Írás összesen: 50253

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-05-09 20:21:34

Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: szilkatiFeltöltés dátuma: 2019-10-08

Hajnal hasad

Azt mondják, kétfajta ember van. A pacsirta meg a bagoly. Az előbbi korán kel, korán fekszik. Az utóbbinak az éjszaka az igazi lételeme. Természetesen ebből következik, hogy későn kel. Átalussza a napfelkeltét, és akkor ül le a reggelijéhez, mikor a pacsirta már az ebédre feni a csőrét, akarom mondani, a fogát.
Én egyértelműen a baglyok táborát erősítem, ugyanis gyerekkorom óta irtózom a korán keléstől. Ha valamiért mégis kelnem kell a megszokott idő előtt, el van rontva a napom. Egy hajnali ébredést viszont sosem fogok elfelejteni.
Komphajón utaztunk Barcelonából Mallorcára. Az éjszakát a nagy, közös utastérben töltöttük, ami egyben hálóterem is volt. A beszédjükből ítélve volt itt mindenféle náció. Angol, német, spanyol, szláv és persze mi, magyarok is. Úgy éjfél felé az emberek elcsendesedtek. Itt-ott egy-két kisgyerek felsírt, de a szüleik hamar megnyugtatták őket.
Aztán elkezdődött a horkolás. Szétszórtan, a hálóhelyiség több pontján, de hamarosan felerősödött, mint egy zenekari mű fortissimója, és betöltötte az egész termet.
- Te bírod még? - kérdezte útitársnőm, és bekapott egy Xanaxot.
Valószínű, hogy az én idegeimet erősebb kötélből fonták, vagy nagyapám horkolása megedzett egyetemista koromban. Remekül tudtam tanulni a folyamatos, reszelő hang mellett, egy-egy horkantás meg kifejezetten segített ébren maradni. De szolidáris voltam az útitársammal.
- Menjünk, keressünk csöndesebb helyet.
A félhomályos hálóban sűrű sorokban voltak elhelyezve az ággyá alakítható ülések. Néha belebotlottunk egyikbe-másikba. Mintha kígyófészekbe léptünk volna, mérgesen ránk sziszegtek. Igyekeztünk is kifelé, nehogy komolyabb következményekkel járjon a bolyongásunk.
A fedélzeten kötöttünk ki. Itt zene szólt, de halk, finom, nem zavarta különösebben az asztaloknál bóbiskoló vendégeket. Mi egy sarokba húzódtunk, és talán sikerült is nyitott szemmel egy-két órát aludnunk. Valamit kezdtem volna álmodni, hogy vízen kell járnom, de Zsuzsa barátnőm erőteljes oldalba bökésétől felébredtem.
- Mindjárt kel a nap! Hol a fényképezőgép? Az utazási irodában külön felhívták a figyelmet a napfelkeltére.
- Nagy ügy - gondoltam. - A nap minden reggel fölkel, és ha nincs éppen borult idő, látható is egészen alkonyatig. De, mint említettem már, megértő és toleráns ember vagyok. Kotorászni kezdtem a kézipoggyászban, és előhalásztam a digitális képrögzítőt.
Közben megtelt a fedélzet. Jöttek a baglyok álmos szemekkel, előröppentek a pacsirták is, mosolygó tekintetüket az ég egy pontjára szögezték. Azon a ponton már kezdett látszani valami. A szürke, hajnali pára enyhén megvilágosodott, Olyan narancsrózsaszínű lett, mint az újszülöttek bőre, ha kicsit besárgulva érkeznek. Aztán a sárga átment vörösbe, és a hatalmas, piros golyóbis szép lassan kiszabadult páraburkából.
- Kikelt - mondta útitársnőm. Meglepetten néztem rá, ezt a költői vénáját még nem ismertem.
- Ki - válaszoltam.
Ahogy nőtt a nap, egyre pirosabb lett, a ködpárát pillanatok alatt felszárította. Így láthatóvá vált a tenger vizének szokatlanul tintakék színe. Próbáltam ezt is lefotózni. Közelebb léptem a hajókorláthoz, amikor egy erőteljes karmozdulattal kiütötték a kezemből a gépet. Természetesen a vízbe esett és elmerült. Nesze neked napfelkelte!
A termetes jóember tovább hadonászott, aztán hátrafordulva kiabálni kezdett:
- Anyukám! Ide, ide!
Anyukám odaverekedte magát a közel kilencven kilójával. Izzadt, lihegett kegyetlenül.
- Na, mi van?
A férje vigyorogva újságolta:
- Ez a marha itt mellettem beleejtette a fényképezőjét a tengerbe.
- Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat - fordultam felé ezzel az örökérvényű jó tanáccsal.
- Maga magyar? - kérdezte a férfi az arcára ragadt vigyorral.
- Ja. Ich bin aus Ungarn.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1744
Időpont: 2019-10-16 20:50:08

válasz oroszlán (2019-10-16 20:24:04) üzenetére
Kedves Ica!

Köszönöm, hogy elolvastad. Sajnos, sok hasonló eset előfordul.

Szeretettel: Kati
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8400
Időpont: 2019-10-16 20:24:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Kati!

Figyelmesen olvastam vajon mi fog történni...megtörtént aminek nem lett volna szabad megtörténnie.
Szeretettel
Ica
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1744
Időpont: 2019-10-12 11:16:00

válasz Bödön (2019-10-12 08:45:52) üzenetére
Szia Bödön!

Sajnos, nem egyedi eset a történet. Köszönöm, hogy elolvastad.

Üdv: Kati
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9027
Időpont: 2019-10-12 08:45:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kati! Üdítő is sztori! Velem is történt hasonló. Üdv: én
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1744
Időpont: 2019-10-11 20:21:03

Kedves Klári!

Valami hasonló történt meg egy ismerősömmel. Örülök, hogy tetszett.

Szeretettel: Kati
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2824
Időpont: 2019-10-11 12:16:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

Lehet, hogy ez egy személyes élményed? Különben mindegy is a lényegét tekintve, mert a szerint igen mulattató a történeted. :) Kellemes kis olvasmány, gratulálok.

Szeretettel: Klári

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Mi a szép? címmel

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szívemhez simul című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Erőt veszek magamon címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Kicsi fehér ház című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Mese a szegény juhászbojtárról - változat című alkotáshoz

Asterope alkotást töltött fel Kapocs címmel a várólistára

Klára bejegyzést írt a(z) Paul Laurence Dunbar: We Wear The Mask című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Lóci Maci meséi 7. című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Szúrni nemcak .... címmel a várólistára

gleam alkotást töltött fel A világ fölött címmel a várólistára

gleam bejegyzést írt a(z) Csend csobog című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Tavaszkacagás címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)