HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49116

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2019-10-20

Te vagy az - a férfi

Ablakon át nézek kifelé, gyönyörű tájra. S nem is vágyom most semmi egyébre, mint nézni kifelé egy ablakon; képzeletben odakint vagyok. S képzeletben talán gyermek is vagyok. Mit kezdek most a tóval? Meghódítom? Ahhoz már hideg van. Kavicsokat gyűjtök, és kacsáztatom őket? Meglehet, hiszen az egész tó az enyém.

Az enyém... Az ablak, az idebent, az odakint, a táj, a tó, a kavicsok, a képzelet, a pillanat, a perc, mindez az enyém. Mindez szabadság. A tér és az idő egy pillanatnyi megnyugvása.

Nem tudom, e percben mi is vagyok. Bizonnyal olyan lény, amely aligha ismeretes a Földön. Mert ezen a bolygón minden tökéletlen és minden boldogtalan... mert itt minden véges. Minden perc és minden pillanat. Minden apró mosoly.

Ez a perc is elmúlik, és a következőben már ember vagyok újra: kisétálok a garázsba egy doboz fabrikettért. S most valóban kint vagyok. Friss, hűvös a levegő, a tó vizének illatát nyughatatlan szellő keveri bele, mégis friss marad, a Nap szikrázó, de már nem perzsel, ősz van. Ahogy átvágok a kevéske gyepen, alig találok utamba eső lehullott falevelet, de rálépek mindre. Imádom az ősznek ezt a hangját, ezt a halk, puha ropogást. Néhány pillanat most ismét csodálatos. Aztán belépek a garázsba, és máris feledésbe merülnek.

Kilépve szembe találom magam a Nappal. Talán azért próbál elvakítani, hogy ne lássam az asztalt, a padot, a meredélyt... s valóban nem akarom látni. De ha meg akarok változni, nem szabad eltakarnom a szemem. Hunyorgok. A Nap vádol, folyton menekülsz!, s én felszólalok: hagyj békén! Könnyű neked! Körülötted forog minden. De én? Nekem mennem kell. El kell mennem, érted?

*



Amint visszatérve leteszem a két dobozt (valamiért kettőt halmoztam egymásra, mintha húsz éves volnék), nagyot nyögök hozzá. Mire a te álmatag szemeid kinyílnak, mi az? hol vagy?

Kiegyenesedem, s miközben afelett dohogok, hogy vigyáznom kellene a derekamra és micsoda hülyeség volt két dobozt egyszerre behozni, már azon mosolygok, amin igazából sajnálkoznom kellene: minden ébredésed ugyanolyan riadt. Még mindig keresel, még mindig áhítasz, sóvárogsz és még mindig nem hiszed el, hogy itt vagyok. Ilyenkor én mindig odalépek, ahogy most is, és csak azért vagyok erős, hogy te gyönge lehess. Itt vagyok, kedves. Csak hoztam be tüzelőt. Hűvös van.

Ilyenkor te már nem szólsz, csak kinyúl értem a két karod. Nem, nem te nyúlsz ki a két karoddal, a karjaid önmaguktól nyúlnak ki felém. Ez is a te egyik attribútumod. Én most melléd ülök, te átölelsz, önzőn, mohón, éhesen, mint aki már sohasem lakhat jól, aki mindig éhes marad egy kicsit, és ezt pontosan tudja. Te vagy az, suttogod, mmmm... te vagy az.

Én vagyok, kedves. Csak a garázsig mentem. Mindjárt befűtök, csinálok neked fürdővizet, aztán bemegyünk a városba. Vasárnap van. Vásárnap. Shoppingolunk egy nagyot. Jó lesz.

A karjaid szorosan tartanak, ne még!

Kérd meg őket, hogy engedjenek el, mosolygok.

Egy csók az ára, feleled pajkosan, talán mert már egészen fölébredtél.

*



Vasárnap este. Vasárnap este te mindig gyászolsz. Muszáj menned? nem maradhatnál csak még egy napot? mikor veszel már ki egy egész hetet?, záporoznak a kérdések. Ma este mintha meg se' hallanám őket. S te nem érted. Amitől pedig még idegesebb vagy. Végül megállsz előttem, és komoly tekintettel rám meredsz: elmész.

Én megsimítom útonálló, elszánt arcodat, és őszinte akarok lenni, ami jól is ment mindeddig, de most vasárnap este van, és én mondani akartam valamit, de ez a perc már eltörött, eltört ott a szemedben, és most jobb lenne csak egy kis tréfát csinálni inkább. De lehet-e? Vagyunk-e annyira felnőttek, hogy egy kis tréfa ne rontsa el a vasárnap estét? S felkacag bennem egy hang, olyan, mint a zokogás: te tényleg a vasárnap estét félted?

Soha nem akartalak próbára tenni, mindez az én próbám volt, s még nem tudom, elbuktam-e. Menni vagy maradni... a tekinteted kiszívja belőlem az erőt, ami a döntéshez kellene. Ezért a sodrás visz csak tovább mindent. Téged, engem és ezt a vasárnap estét. El hát, emelem meg az utazótáskámat, de a szemeid sarkában már könnycseppek remegnek, mert te folyvást azt retteged, hogy én elmegyek. Hogy végleg elmegyek, ahogy elment mindenki, 'míg végül teljesen magadra maradtál. S akkor a tréfát lenyelem, majd' belefulladok, és tudom, hogy be kellett volna gyakorolnom ilyen helyzetekre legalább néhány fontos mondatot, mert ilyenkor csöppet sem vagyok gördülékeny, még az kell, hogy hebegjek, de hát kimondom snasszul, sután, mert gyorsan ki kell mondanom: de csak, ha te is velem jössz.

...

Kimondtam valamit. Amit nem terveztem, mert nem akartam. Kimondtam, és neked remeg bele az ajkad. Előttem állsz, és látlak. S most úgy érzem, egyek vagyunk. Most érzem ezt, amikor már épp el akartam menni, mert ezt az egyet nem találtam bennünk, és úgy hittem, általad sem fogok megváltozni soha.

Az egyik könnycsepp már túl kövérre hízott, végiggördül az arcodon. De csak az egyik. Én eltörlöm az ujjammal, s mosolygok, mintha mosolyognék, hé', az egyik szemed sír, a másik meg nevet. Mire a karjaid kinyúlnak értem, s végül hozzám szorítanak téged. Erre én bután beszélni kezdek, és nem tudom, ez most mind hazugság-e, vagy épp most kezdek igazat beszélni: nem gondolhattad, hogy itt hagylak a télnek. Itt még meleg víz sincs. A kis kerti csap meg úgy el fog fagyni, mint a parancsolat. Ez a nyaraló majd jó lesz nyári menedéknek. De télen... Tudom, hogy meg kellett volna kérdezzelek... még nem beszéltünk róla, de... épp itt az ideje, hogy... khm... hogy hozzám költözz. Érted. A városomba. Még sohasem jártál a városomban. Felfedezheted. A tiéd. Ahogy az otthonom is. Na, meg én. Ha akarod.

Nehezen jön ki belőled a szó, valósággal préselteti magát, kínnal születik. Mintha útját állná valami. Mintha útját állná a sok szemét, ami évek alatt gyűlt benned gyilkos torlasszá, ami ott rekedt meg a torkodban, hogy fojtogasson. Most ennek a markáns szónak kell mindent kimosnia onnan, egyetlen erős rohammal. Ha kijön végre, ha kiszabadul, új élet kezdődik. A te új életed. S már nem bánom, hogy a gyáva szavak csakis rólad szólnak, hogy én máris megszűntem létezni bennük, mert ez talán a változás feltétele; ünnepélyesen hallgatok. Tanúja szeretnék lenni, ahogy a te szavad megszületik. S a hangod most annyira más: akarom.

Én most már bármi lehetek, hiszen megszűntem. Már csak az vagyok, akit te látsz, és már csak az leszek, akit te szeretnél. Beszélhetek ostobán, mint aki sosem akarja befejezni a szövegelést, mert közben már minden szavamat elhiszem. Szóba hozhatom, milyen jó pletykaanyag leszel a környezetemnek, olyan leszel, mint egy új celeb, majd csak integess, mint egy ünnepelt díva a sok idióta paparazzinak. És hogy a szüleim mennyire örülni fognak neked, hidd csak el! Ők már letettek arról, hogy megérik a napot, amikor újra páromra találok. Meg ami még eszembe jut eszetlen sorrendben: hogy hány helyre viszlek majd el; hogy tiéd lesz a lakás, formáld csak a saját ízlésedre, én megbízom benned; hogy tiéd lesz az egész világ, hisz neked adom; és hogy ha eddig száműzött voltál is, mostantól felfedező lehetsz. Érted? Száműzött téged az óvilág? Hát istenem! Akkor légy az újvilág felfedezője...

Te nagyokat sóhajtasz, karjaid fáradhatatlanok, szorításuk szüntelen, és csak néha hallak belesuttogni a hadarványomba: te vagy az, hát tényleg te vagy az...


***

Előzmény: Te vagy az - a férfi, a nő és a tó

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1887
Időpont: 2019-10-26 05:38:29

válasz Bödön (2019-10-25 09:20:23) üzenetére
Szervusz Bödön!

Örülök, hogy látlak. És örülök, hogy jártál nálam. Köszönöm a figyelmedet.

Laca ☺
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8490
Időpont: 2019-10-25 09:20:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sas! Mindig hozol valami meglepőt, valami újat, Szerelmes költemény prózában elmesélve? No igen! Költői finom lebegés lengi át! Gratulálok! Tetszett! Üdv: én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1887
Időpont: 2019-10-24 03:31:04

válasz oroszlán (2019-10-23 18:03:20) üzenetére
Kedves Ica!

Köszönöm kedves szavaidat és a megtisztelő figyelmedet. Örülök, hogy jártál nálam.

Laca 😊⚘
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7842
Időpont: 2019-10-23 18:03:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Te valami olyat tudsz a lélek rejtelmeiről amit kevesen, vagy legakább is annyi lírát viszel bele, annyi finom rezdüléseket, ha nem lenne történet akkor is lehetne érteni mi történik!

Szeretettel gratulálok
Ica
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1887
Időpont: 2019-10-23 16:34:43

válasz Kankalin (2019-10-23 09:50:07) üzenetére
Szervusz Kankalin!

Szűkszavú voltál, mint általában. ☺ Köszönöm mindazt, amit itthagytál. De a nemes jellemmel nem érthetek egyet. Itt esetleg a szándékok nemesek, sőt, ha jól odafigyelünk, még azok sem, a jellemek azonban semmiképp. Az önzés az események mozgatórugója és a gyengeség. Épp ez a próbájuk. Attól tűnnek pozitívnak, hogy a közfelfogás szerint elfogadható legpozitívabb döntést hozzák meg. Mert jóérzésűek. Ami önmagában majdnem kevés. Ezzel egyidőben azonban ők gyarlók a gyarlók között.
Köszönöm megtisztelő figyelmedet és értékes szavaidat.

Laca ⚘
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6846
Időpont: 2019-10-23 09:50:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laca! :)

Örülök, hogy kibontod az előző részt, mert érdekes és izgalmas, ahogy különböző szemszögből közelíted meg a szereplőket és gondolataikat.
Nagyon tetszenek a leírások és a belső utazás, melyeket a lélek rejtelmeiben teszel. Itt is - mint már annyiszor - ebben látom legfőbb erősségedet.
Az jutott eszembe olvasás közben, hogy olyanok vagyunk, amilyennek mások látnak bennünket, hiába akarjuk elhitetni az ellenkezőjét. Előbb-utóbb rájövünk, hogy önmagunk elől nem tudunk elbújni.
Szép a történet. Értékek vannak benne, nemes jellemek, örök igazságok a metamorfózis íratlan törvényszerűségéről. Igazság arról, hogy egy nagy találkozás mennyire meg tudja változtatni az embert, akár észrevétlenül is.
Önirónia és humor is fűszerezi ettől még elgondolkodtatóbb a jellemábrázolás.
Nagyon tetszik.
Kíváncsi vagyok a következőre is. :)

Szeretettel: Kankalin
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1887
Időpont: 2019-10-21 18:25:16

válasz szilkati (2019-10-21 13:51:08) üzenetére
Kedves Kati!

Örültem jöttödnek. Igen, ráfókuszálunk kicsit az alakokra. 🤓
Köszönöm megtisztelő figyelmedet.

Laca ☺⚘
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1514
Időpont: 2019-10-21 13:51:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Ez a rész szerintem jobb, mint az első. /Az sem volt rossz!/ Összefogottabb, valahogy személyesebb. Tetszett ez a félmondat:"csak azért vagyok erős, hogy te gyönge lehess".


Szeretettel: Kati
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1887
Időpont: 2019-10-21 09:41:14

válasz Krómer Ágnes (2019-10-20 20:29:35) üzenetére
Kedves Ági!

Nagyon megtisztelő az érdeklődésed, szívből örülök neki. Igen, lesz még folytatás. Ez volt a második darab, és lesz még egy harmadik és egy negyedik. Egyelőre...

Laca ☺⚘
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1887
Időpont: 2019-10-21 09:35:19

válasz Kőműves Ida (2019-10-20 20:21:13) üzenetére
Kedves Ida!

Örülök látogatásodnak, köszönöm megtisztelő figyelmedet. Örülök annak is, hogy még "megvannak" az előzmények; köszönöm kedves gondolataidat.

Laca 😊⚘
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2710
Időpont: 2019-10-20 20:29:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Olvastam az összes részt. Érdekel lesz ennek folytatása? Elképesztő vagy.

Barátsággal:Ági
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6084
Időpont: 2019-10-20 20:21:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Kicsit fel kellett idéznem az előzményeket, de azután már jöttek hívatlanul is...
Mesterien tudod kibontani ezeket a belső monológokat, a morfondírozásokat. Végtelenül jól áll neked. :) És a történet is jól alakul végül, összefonódás, a változás és a felismerés: hát tényleg te vagy az... Élmény volt olvasni. Gyere gyakrabban.

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = Ó címmel

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Készülődés a nagy útra címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Zártkörű című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Akkor élünk mi igazán... címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)