HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49049

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: történetmesélőFeltöltés dátuma: 2019-10-26

Mini mesék IV.

Kenguru mamának sürgős dolga akadt a városban, ezért felszállt a 6-os buszra. Pont kifogta a csúcsforgalmat. Persze ülőhely most sem volt, kénytelen volt nyomorogni az állatszendvicsben. Az áporodott levegőben minden fajta tisztátalan állat szaga keveredett, rosszullét kerülgette. Ekkor, hirtelen fájdalmas ordítást hallott maga mögül. Gyorsan megfordult, egy sakál volt az áldozat, aki nem tudta olyan hirtelen kikapni a mancsát az erszényéből, hogy ne vegye észre. Kenguru mama felháborodottan kiabálni kezdett:
- Tolvaj, tolvaj !
A környezetben lévő állatok odafordultak és szoros gyűrűbe fogták a megszeppent bűnözőt. Ekkor bújt elő, Öcsi kenguru és vigyorogva mondta:
- Ne félj anya, nem vitt el semmit, mert jól megharaptam az ujját, ahogy tanítottad.
Időközben előkerült a rend őre, és bilincsbe verve letessékelte a pórul járt gazfickót.
Mostanság kenguru mama a bíróságot járja, mert a tolvaj feljelentette súlyos testi sértés miatt. Úgy néz ki, hogy neki áll a zászló, mert a lopási szándék nem volt bizonyítható, de a harapás nyom, igen...

A Nap aludni készülődött a tenger horizontján. Ahogy még egyszer végignézett a kihalt tengerparton, két lábnyomot fedezett fel. Az egyik határozott, mélyre süllyedő, a másik kisebb és kecsesebb volt. Egy ideig egymás mellett haladtak, majd kicsit eltávolodtak. Aztán megint párhuzamosan folytatódtak a nyomok, végül szembe fordultak egymással, majd két különböző irányban távoztak. A Nap, ahogy végleg lebukott, még látta, hogy a dagály elmos minden nyomot, hogy amikor visszavonul, újra sima homokot hagyjon maga után...

A Gyermekláncfű kidugta apró fejét a földből. Törékeny szára egyre csak növekedett, kiemelve fejét a zöldellő fűszálak közül. Most már meglátta testvéreit, ahogy szanaszét benépesítették a környező világot. Egy szép napon előbújt aranysárga koronája. Büszkén tartotta fejét.
Két kislány futott közéjük és társaiból koszorút fontak. Szerencsére voltak nála szebbek, így ő nem esett áldozatul, tovább élhetett.
Levetette sárga ruháját, mert megszülettek gyermekei. Fején csodálatos gömbbe rendeződtek és nagyon szépen fejlődtek. Azonban minden szülő életében eljön a búcsú pillanata. Azon a reggelen, ahogy a Nap felszárította a hajnali párát, gyenge fuvallat érkezett. A szél lehelete, egyre erősödött, az első gyermek ekkor hagyta el a szülői házat, majd sorra követték a többiek is. Utoljára a legkisebb maradt, aki legjobban ragaszkodott az anyja védő karjaihoz. Az erősödő szél azonban őt is elragadta. A gyermekeitől megfosztott, utánanézett szétszéledt apróságainak, és csendben, inkább csak magában ennyit mondott:
- Legyetek boldogok!
Kopaszon és szánalomra méltóan dülöngélt a viharrá fokozódott szélben, majd megadta magát a természet haragjának, és a fűbe omlott.
Ennyi egy Pitypang élete...

A Kakukk család boldogan élt. Amikor elérkezett a tojásrakás ideje, az asszony körberepülte az erdőt és lepasszolta a porontyait idegen fészkekbe. Ezzel el is vetette a gyereknevelés gondját, párjával élték az életüket: világkörüli utakon vettek részt, esténként bárokban múlatták az időt, napközben shoppingoltak. Ez így is ment mindaddig, amíg az asszony anyja hozzájuk nem költözött. Ezek után pokollá vált az életük. A vén szipirtyó mindenbe beleütötte a csőrét. Ráadásul a lánya, egyre inkább a képére formálódott, és az ő pártját fogta. A férj egy ideig tűrte a dolgot, de ahelyett, hogy kivágta volna a banyát a fészekből, ő csomagolt össze és egy kora őszi hajnalon elhagyta a hitvesi ágyat.
Három erdővel odább költözött, kitúrt egy nádirigó családot az otthonából és önkényes lakásfoglalóként tengette tovább életét. Hallani lehetett róla, hogy a városba jár dolgozni, mint időmutató kakukk, egy faliórában. Soha többé nem nősült meg, jelenleg vadházasságban él egy Kacagó Gerlével, és nem bánt meg semmit...

Farkas Eduárd, egyedül élt, hiányzott belőle a csordaszellem. Kinézett az ablakon, sűrű cseppekben esett az eső. Máskor, ilyen esetben, pornót nézett, vagy számítógépes játékokkal játszott, de most egyikhez sem volt kedve. Céltalanul őgyelgett a lakában. Eszébe jutott, hogy felhívja a barátját, Borz Benjamint, hátha neki van valami ötlete. Nem sikerült utol érnie. - Biztos megint a Rókalány után kujtorog - dohogta magában.
Továbbra is fel-alá járkált, amikor megakadt a szeme valamin. Az egyetlen, lakásban fellelhető könyv volt az, amivel utolsó barátnője ajándékozta meg. Amikor megkapta, még mosolygott is magában: a mai modern világban, ugyan ki áll neki olvasni. Persze, illedelmesen megköszönte, de anélkül, hogy belenézett volna, a polcra tette, azóta ott porosodott.
Felemelte. Először a jellegzetes könyvillat csapta meg az orrát. Ez a semmihez nem hasonlítható szag, gyermekkorát juttatta eszébe. Látta magát, ahogy többi kölyöktől félrevonultan rácsodálkozott a képeskönyvek színes világára.
Leült a fotelbe, kinyitotta a csodák kapuját. Annyira belefeledkezett az olvasásba, hogy alig hallotta meg a csengetést. Vagy negyedszerre nyomta meg valaki a bimm-bamm-ot, mire feleszmélt. Kinyitotta az ajtót, ott ácsorgott Benjamin.
- Kész vagy már? - kérdezte tőle, de mikor látta arcán az értetlenséget, folytatta: - Tudod péntek, sztriptíz bár, csajok, pia, meg minden.
- Ne haragudj, nem érzem jól magam, ma inkább kihagynám. - és becsukta az ajtót, a meglepett barát orra előtt.
Visszafészkelte magát a fotelébe és tovább folytatta a félbemaradt olvasást...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
történetmesélő
Regisztrált:
2019-08-25
Összes értékelés:
14
Időpont: 2019-11-05 06:50:35

válasz ElizabethSuzanne (2019-11-04 20:11:17) üzenetére
Kedves ElizabethSuzanne!

Örülök, hogy "nem szokványosnak" nevezted minimeséimet. Különösen azért értékelődik fel ez a hozzászólás, mert jó kis mesék szerzőjétől kaptam.
Ódvozlettel:
történetmesélő
Alkotó
ElizabethSuzanne
Regisztrált:
2017-01-20
Összes értékelés:
744
Időpont: 2019-11-04 20:11:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Érdekes, nem szokványos mesédhez szeretettel gratulálok. Szép estét kívánok!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) fényfürösztött álmok című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Az idő múlik címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Gy című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Beszél az idő című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a meghallgatás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) szégyen című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Esti csendek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) halálsor című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) fényfürösztött álmok című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Magamba zár című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ősz és tél című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)