HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1894

Írás összesen: 49458

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: történetmesélőFeltöltés dátuma: 2019-12-14

A hóember álma

A lány, amikor lekapcsolta az éjjeli szekrény lámpáját, hogy átadja magát az álmoknak, az utcai lámpa fényénél észrevette. hogy nagy pelyhekben hull a hó. Mezítláb odaosont az ablakhoz, félrehúzta a függönyt és kibámult a semmibe. Lenyűgözte a látvány, ahogy az apró fehér gömbök kavarogtak a szélben. Elszédült a kavalkádtól, lehunyta a szemét, majd elfordult és az ágy melegében keresett menedéket.
Bezzeg karácsonykor nem tudott esni. - dohogta magában. Mert ez az ünnep igazán akkor szép, ha esik a pelyhes, mert aki ilyenkor jól hallgatózik, meghallja az angyalok szárnyának halk suhogását - jutott eszébe édesanyja ünnepi meséje.
- Hol vannak már azok a régi szeretetteljes ünnepek?
Sokadik advent volt ez már, amelyiket egyedül töltött. Mielőtt végleg elszenderedet volna felidézte magában azt a napot, amikor egy ajtó becsapásával maga mögött hagyta a szülői házat, a gyerekkorát és a múltját. Önfejűsége, büszkesége nem engedte, hogy bátortalan lépésekkel, de visszatérjen, pedig lelke mélyén hiányzott a család biztonsága, a szeretet, amit csak ott érzett igazán.
Reggel a szokásos időben ébredt, de aztán eszébe jutott, hogy hétvége van, nem kell menni a taposómalomba, így hát lustizott még egy keveset. De csak forgolódott és egy idő után kidobta az ágy. Kinézett az ablakon. Egész éjjel eshetett, mert jó vastag, puha fehér takaró alatt hétvégezett a kinti világ. Összekapta magát és kinent havat lapátolni. Sir Mók kutya a maga módján segített, visszahányta az útra a havat. Jól esett a mozgás, hamar kimelegedett. Orrát megcsípte a hideg, kipirosodott. Valami hirtelen ötlettől vezérelve, előjött belőle a gyermekkor, elkezdett hóembert építeni. Önfeledten rakosgatta egymásra a hókupacokat. Felnőttes, egyedi művet akart létrehozni, nem olyan gyerekes répaorrú, vödörkalapos, szénszeműt. Művészi hajlama elszabadította a fantáziáját. Amikor elkészült, körbejárta, tetszett amit látott. Még egy kis időt együtt töltött művével, majd beszaladt a házba és feltett egy kis bort forralni, hogy átmelegedjen. A forró italt kortyolva nézegette a konyhaablakon keresztül az udvar új lakóját.
Amikor elkészültem és egyedül maradtam óvatosan végignézett magamon. Egyre jobban tetszett, amit láttam: izmos férfitest, meleg felöltő, hidegtűrő bojtos sapka, többször körbetekert, meleg hosszú sál, és napszemüveg. Amennyire visszagondoltam eddigi életeimre, ilyen nagyszerű testben még nem volt részem. Büszkén kihúztam magam és dacoltam a metsző széllel. Az új gazdám nagyon rendes volt velem. Naponta többször meglátogatott, beszélt hozzám, megigazította megtépázott sálamat, visszatette a fejemről hóba pottyant sapkámat. Amikor a kutyák és hóemberek rettegett éjszakája volt, tele éktelen durrogásokkal és váratlanul felröppenő visító fénycsóvákkal, kijött, hogy megnyugtasson, még valami folyadékkal is meglocsolt és nagyon vidáman rám mosolygott, csak rám. Azt hiszem ekkor lettem bele szerelmes.
Egy idő után egyhangúvá váltak a napok: a világosság megjövetele után elment, kedvesen visszaintett felém és csak besötétedés után tért haza, beszélt hozzám egy kicsit, talán arról, hogy mi történt a számomra oly távoli világban. Aztán elnyelte az a félelmetes nagy árnyékot vető valami, nekem pedig maradt a járőröző négylábú, aki állandóan oldalba akart pisilni és lassan kifogytam az ötletekből, hogyan beszéljem le erről a szándékáról. Egyik éjszaka megeredtek az ég csatornái. Egyre több anyag rakódott rám, lassan elvesztettem a látásomat, mert behavazódtam. Szeretem ezt az állapotot, mert ilyenkor álmodom. Előjönnek az emlékek régebbi életeimből: harsány gyerekekről, akik közösen építettek, egy öreg férfiről, aki azért, hogy ne legyek magányos egész családot gyúrt nekem, rosszcsont kölykökről, akik szándékosan szétroncsoltak az éles vasszánkóikkal. És most előlopakodik egy csodálatos kép: mostani gazdámmal kéz a kézben a nagy hóban próbálunk előbbre jutni, körülöttünk a négylábú virgonckodik. Mindenki önfeledten élvezi a pillanatot, bárcsak soha nem érne véget. De hirtelen fény vetődik az álomvilágba, a pillanat elillan.
A lány, ahogy kitekintett reggel, észre vette, hogy a hólovag bizony jókora súlyfelesleget szedett magára az éj folyamán, ezért egy seprű segítségével próbálta visszaállítani a régi állapotot. Ám egy meggondolatlan, óvatlan mozdulat végzetessé vált. A test a frissen feltakarított járdára zuhant, és szanaszét görgött. Sir Mók, aki eddig a háttérből figyelte az eseményeket, előre rohant és vad dühvel megadta a kegyelemdöfést. A lány döbbenten állt a romok fölött. Első gondolata az volt, hogy helyreállít mindent, újraépíti őt. De aztán belátta, hogy már nem lenne ugyanaz. Elment a hólapátért...

Amikor hull a pelyhes...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
4671
Időpont: 2019-12-15 21:32:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
...most egész más fényben látszik
Köszönöm!

Üd.sailor
Alkotó
történetmesélő
Regisztrált:
2019-08-25
Összes értékelés:
28
Időpont: 2019-12-15 20:23:30

válasz sailor (2019-12-14 11:00:21) üzenetére
Kedves sailor!

Az általad megfogalmazott gondolatok is benne vannak az írásban. Az eredeti szándék szerint, mint a cím is utal rá, igazi főszereplő a hóember. Olyan férfiemberre emlékeztet, aki valamilyen ok miatt csak plátói szerelemre képes a szebbik nem iránt. Talán gátlásos, nem meri megszólítani a kiválasztottat, vagy nem tartja magát férfias jelenségnek és eleve esélytelennek érzi magát. Mikorra összeszedi a bátorságát, valami váratlan esemény miatt eltérül, így hát "lapátra kerül".
Köszönöm a rendszeres olvasást és a hozzá fűzött véleményt.
Üdvözlettel:
történetmesélő
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
4671
Időpont: 2019-12-14 11:00:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves történetmesélö!
Meleg érzésekkel díszített írás!
Habár az egydüllétröl szól az elsö rész!
Késöbb a hólpátolás közben újrateremti magának a régi emlékeket
hóember képében!
Söt,a befejezésnél talsz arra is,hogy egy kapcsolat szünt meg
"A lány döbbenten állt a romok fölött"...
és a határozatlanság,hogy kezdje e újra.
"Elment a hólapátért..."...nem kezd bele megint

Gratulálok:sailor

Legutóbb történt

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szép jó estét című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Mással táncolsz címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ábrándjaim között című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Szép jó estét című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hiányzol című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Emlékezve Finta Katára című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szép jó estét című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Hiányzol című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/11) című alkotáshoz

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mit csinálsz Most? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hiányzol című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mikor... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)