HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1910

Írás összesen: 50502

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

túlparti
2020-07-28 18:07:52

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2020-01-06

Szeretet-keresők

A vonat lassított, azután egy utolsó tétova döccenéssel megállt. Ő körülményes-lassan, készülődött a leszálláshoz, mintha valamilyen nagyon súlyos, netán visszavonhatatlan döntést kéne meghoznia. A fogason lógó zakót a karjára vette, kalap, sétabot, más poggyásza nem is volt...

A forgalmista türelmesen megvárta, amíg öregesen lekászálódik, - rajta kívül senki nem szállt le, amúgy felszálló sem volt, minek is lett volna - aztán a vonat továbbindult a fülledt-nyárvégi kisvárosi állomásról - nélküle.

A peronon megállt, derekát egyengetve körülnézett, vasalt-tiszta zsebkendőjét kihajtogatva letörölte borostás arcáról a verítékcseppeket. Elindult.

Ugyanilyen fülledt nyárvégi délutánra esett, amikor sok évvel ezelőtt elhagyta a várost. Akkor nem tudott dönteni, és felszállt arra a másik vonatra.

Úgy tűnt, az eltelt húsz év alatt, amióta nem járt itt, szinte semmi sem változott. Ráérősen nézegette az ismerős, réglátott cégtáblákat: FÉRFI-NŐI FODRÁSZAT, Úri szabóság, Kristály étterem. Még a napszítta kirakati fotók sem változtak. Azon tűnődött, vajon este, amikor kigyúlnak majd a neonfények, az étterem első két betűje ugyanúgy nem világít majd, mit rég? "istály" étterem lesz a felirat? Valahogy biztos volt ebben...

Hirtelen elbizonytalanodott, de azt azért pontosan tudta már, furamód bizonyos lett benne: eltévedt. És ez olyan nagyon különleges, furcsa érzés volt. Teljesen tisztában volt ugyanis azzal, hol jár, de azt már nem tudta, merre is kéne tovább indulnia.

De hát kitől is nyerhetne útbaigazítást? Az utcák néptelenek, a városka lakóit a leeresztett redőnyök mögé, hűvös szobákba űzte azon a nyárvégi forró, lusta vasárnap délután. Hogy találhatna itt valakit, akinek elmondhatná: "Őt keresem, nem tudja, véletlenül, merre lakik?"

Akkor aztán a nap annyira tűzött már, úgy érezte, azonnal le kell ülnie. Egy nyitott kapualj árnyékába húzódott, behunyt szeme alatt vörös karikák táncoltak, először minden vörös, aztán meg lassan minden nagyon - nagyon sötét lett...

- Fiatalúr, fiatalúr! Hát visszajött? Nem talál oda? Eltévedt? Ne mondja már! Ezt nem tudom elhinni! Jól van na, akkor hát figyeljen! Menjen végig a főutcán, aztán a Kiss utcán, fel a hegynek. Ahol meg a köves út elkopik, a zsákutca jelzésű földút végén, hát ott találja az öreg házat. A csengő nem működik, (talán emlékszik rá, hogy sohase működött) hiába is próbálkozna. Amúgy a kertkapu (jól emlékezhet rá) sosincs zárva, csak szorul. Nyissa ki bátran! Ahogy a házhoz ér, és felmegy a lépcsőn, vigyázzon, mert a negyedik tégla ki van lazulva (mint régen). Kopogjon, aztán nyisson be nyugodtan. Ő meglepődik majd, nem hiszem, hogy még várná. Meglehet, kicsit zsörtölődni fog, lehet, mondja majd (pont úgy, mint régen), hol késett eddig, de ne vágjon a szavába! Fogja meg a két kezét, üljenek le a pamlagra. Átfoghatja a derekát is. Ugye még mindig milyen csodaszép a haja? Mit számít az a pár ősz hajszál...És a szemei: olyan csoda kékek, olyan varázslatosak, tudom, el fog veszni bennük (épp úgy, mint régen)...Uram, uram, hallja, amit mondok? Jobban van kicsit már?

Lassan felnyitotta a szemét. Az első, amit meglátott, egy öreg cigányasszony fölé hajló ráncos arca volt. Feje az asszony ölében volt; az asszony hajlongott, monoton dúdolt valamit, közben vizes ruhával törölgette homlokát. Elmúlt a sötétség, újra fény-árnyék dimenziót nyert az Idő.

- Még, legyen szíves! Kérem! Olyan jól esett az arcán lecsorgó hűs víz...

- Tudja, álmában valami kertről beszélt, meg lépcsőről, ami billeg, meg egy kékszemű lányról, akit meg kell keresnie, mindenáron. Úgyhogy el kéne már végre indulnia!

Tárcájában kotorászott, keresett bankjegyet a jótéteményért.

- Ne sértsen meg uram! Nem magáért tettem, csak őérte. Maga nem is érdemli meg őt, mindegy.

Elköszönt. Végig ment a főutcán, majd a Kiss utcán fel a hegynek. Aztán a zsákutca jelzésű földút végén rálelt az akáccal sűrűn befuttatott öreg házra. Nem próbált csengetni (ahogy régen sem csengetett soha), benyomta a csikorgó kertkaput. Óvatosan meggyőződött arról, hogy a lépcső negyedik téglája még mindig mozog (éppúgy, mint régen), bekopogott az ajtón, és benyitott...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3165
Időpont: 2020-07-14 22:00:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Frigyes!

Na elolvastam másképp.Szeretet keresők.Biztos ilyen is van,Érdekes.
Én a bóklászókat szeretem.Mennek körülnéznek.Én mit is akarok?
Igazából csak bóklászom és elvagyok és nem akarom megváltani a világot típust kedveltem.
Én azt mondom az elvagyok meg lézengek emberek érdekesebbek.
De a jaj mi történik velem valami nincs rendben a kedvencem.Ebből vagy kettőt ismerek.
Szerintem a legtöbb ember nem tudja mit keres van aki nem keres hanem valamit inkább elveszítene.
Elmerengtem.Bocsánat!Én azt hiszem a bóklászós vagyok.Néha meg jó ha az ember az összes létező kaput bezárja,
Szerintem a legtöbb ember nem keres semmit.Van létezik él.Látszólag céltalanul.Átlagember módjára és valahogy mégis elvan.Aztán meg nincs,

Barátsággal:Ági
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1469
Időpont: 2020-01-09 15:29:52

válasz szilkati (2020-01-07 21:36:13) üzenetére
Igazad van, mindkét opciónak lehet valószínűsége.
És, köszönöm, hogy elolvastad.
túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1469
Időpont: 2020-01-09 15:27:47

válasz Fekete Miki (2020-01-07 20:08:22) üzenetére
Igazad lehet... Jobb, ha az ember "benyitás" előtt megnyiratkozik, megborotválkozik. Meg köszönöm, hogy olvastál.
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1832
Időpont: 2020-01-07 21:36:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szeretnek - elherdáljuk - szeretetért kuncsorgunk - már nem szeretnek - szeretünk.
Vagy:
Szeretnek - elherdáljuk -szeretetért kuncsorgunk - még mindig szeretnek - happy end.
Tetszett: Kati
Alkotó
Regisztrált:
2009-09-27
Összes értékelés:
574
Időpont: 2020-01-07 20:08:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Férfi nőfodrászat ajaj nagyon fontos pillanat ez a benyitás előtti gratulálok
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1469
Időpont: 2020-01-07 18:02:34

válasz Kőműves Ida (2020-01-07 16:03:39) üzenetére
Szia Ida!
Sajnálom, ennyi volt a novella. A folytatást már rájuk bízom, nekem semmi közöm hozzájuk.
szeretettel: túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1469
Időpont: 2020-01-07 17:59:40

válasz Krómer Ágnes (2020-01-06 23:24:52) üzenetére
Kedves Ági! Nem megható, szerintem! Ennyi volt.
szeretettel: Frigyes
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6508
Időpont: 2020-01-07 16:03:39

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves túlparti!

Nem tüntetted fel, hogy folytatod, de nagyon remélem, hogy igen.
Kíváncsivá tettél, a téma is naggyon jóóó! Várom a következőt.

Szeretettel,
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3165
Időpont: 2020-01-06 23:24:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Frigyes!

Azt mondják aki keres az talál vagy nem.Itt igen.Már érdekel mi lesz ebből.
Szinte már majdnem megható.

Szeretettel:Ági

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Vakvilág című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Mi ketten című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Vihar címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Pósa Lajos: Boldogság / Beseeltheit című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kék pillangó című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Mi ketten címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Egyre csak hozzád című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Vakvilág című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) mindig ugyanaz című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Evelyn korábbi verse /Evelynről, II. rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) mindig ugyanaz című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Pósa Lajos: Boldogság / Beseeltheit című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel mindig ugyanaz címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tükörjáték életre, halálra című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)