HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1898

Írás összesen: 49581

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2020-02-11 09:39:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2020-01-21

Na, szóval. Kicsi mese csak.

Ideje megírnia memoárját. Anno minden fontos személyiség: pártfunkcionáriusok, szakszervezetisek megírták sajátjaik. És kötelező volt megvenni visszaemlékezéseiket, több példányban - porosodnak csak elfelejtett, poros könyvespolcokon. Reméli, írásával is ez lesz a helyzet, szeret porosodni, nagyon.
Anno intézményfinanszírozással foglalkozott egyszer, korábbi életébe. (Azzal is.) Monta' neki akkor, (egy általa tisztelt) intézményvezető asszony, egyszer: "tudja, kedves F. jobb lenne, ha inkább a Dunának hajtanának minket, a gyerekekkel együtt. Lőnének be minket, oda. Mert a normatíva éhenhaláshoz sok, túlélni meg nagyon kevés...
Ő köpni, nyelni sem tudott akkor, tisztába volt mindezzel, de azért, pofán vágta az igazság, amit úgyis tudott. Aztán intézményvezető asszony folytatta: "Meg tudja, kedves F. elő szoktak itt azért előfordulni politikusok is. Leginkább, választások előtt. Fényképezőednek, hoznak édességet, no meg ígéreteket. Az édességet be kell osztanunk, különbe' a gyerekek azonnal befalnák az összeset. Aztán, a "menők" ránk se néznek, a következő választási ciklusig Be kell osztanunk az édességet, legalább néhány napig."
Mindegy. Úgyis vasárnap van. Az édesség úgyis elfogyott már. Ilyenkor az ember megtisztálkodik, borotválkozik meg, vesz fel tiszta inget. Megy templomba, hallgatni igét, még Idejében. Maga részéről, megeteti a macskákat. Inkább. Vannak közöttük nyomorult kóborok (is).
Volt anno iskolatej is. Sok lett a tehén, következésképp, sok lett a tej is. Akkori valamilyen agrárféle-minisztérium úgy döntött: igyák meg a fölös tejet az iskolások. Volt szigorú elszámolás dekádonként; kellett beküldeni a nyilvántartást. A kezelhetetlen, ostoba, nehezen működő intézményi protokollon. Ha az adott időszakban kevesebb volt a gyerek az iskolába, mint a tej, a következő időszak igénylésénél, be kellett számítni a tejmaradékot. Aztán beütött a nagy frász. Az önkormányzatnak be kellett volna jelentkezni az általános ÁFA-körbe. Nem részletezi: rengeteg + adminisztráció, pénzügyi veszteségek. Levelezett akkor az illetékes minisztériummal - volt összes levele csak falra hányt borsó. Hivatkoztak ÁFA-jogszabályra, Vhr-ekre, kölcsönösen. Lett hányingere az egésztől. Konzultált városi, más megyei kollégákkal, tartották ők is reménytelennek a helyzetet. Így aztán, megszűnt az iskolatej-támogatás. valószínűleg csökkentek a tehenek, meg a tőgyek.
Mindegy, más: volt normatíva-ellenőrzés - elszámolás; vett részt rajt, revizorként. Hogy nehogy az állami támogatást elcsaljuk, "elpazarolják". Kisgyerek feküdt kómába, kórházba. Kinek jár vajon a támogatás, a "normatíva"? Volt némi vita erről kolleganőjével. Sehol se járt neki, csak a semmi. Köszi! Ő akkor kiment az udvarra, szívott el pár cigit, aztán elcsalták a helyzetet.
Mindegy? Úgyis vasárnap! Van. Ilyenkor az ember az Időben megtisztálkodik, borotválkozik meg, vesz fel tiszta inget. Megy templomba, hallgatni igét. Mert összes édesség, úgyis rég elfogyott már.
Mindegy, mesélték neki, gyerekotthonba, volt átmeneti, elhelyező részlege is. Annak. Gyerekeket hoztak be: édesanyjuk, meg nagyijuk. Három kicsi gyereket! (Fejük felől, a bank elperelte a tetőt.) Kit zavar? Nyüszítettek csak, mint édes, gazdátlan kis állatok. Próbáltak mosolyogni, nevetni, mármint Édesanyjuk, nagyijuk, és a befogadóik is. Tiszteli Őket, ezért! Ő nem tudott volna mosolyogni. Sírni csak leginkább.
Mindegy. Úgyis vasárnap van. Az édesség úgyis, rég elfogyott már. De ilyenkor az ember megtisztálkodik, borotválkozik meg, vesz fel tiszta inget. Megy templomba, hallgatni igét, még Idejében. Maga részéről, inkább megeteti a macskákat. Inkább. Vannak közöttük nyomorult kóborok (is). Nem vicces ez az egész?
Halhassunk inkább Neil Youngot! Az édesség úgyis, rég elkopott már. ( Neil Young: Harvest Moon.)
Mindegy, úgyis hétfő van már, az édességnek is annyi.
Jut csak eszébe még; egy alkalommal gondolta, személyesen viszi az agrár-miféle minisztérium helyi kirendeltségébe az iskolatej igénylést. Várakozott sokat, mire megjöttek az "ügyintézők": két aranyos, fiatal hölgy, tömött bevásárló-szatyrokkal. Ők voltak az "ügyintézők". Az irodában minden rendben volt, dossziék a polcokon, íróasztalon semmi. Hermetikus tisztaság, akár egy műtőben. Csupán a net működött. Gondolta magában: hát az ő íróasztala tele van mindenféle papírokkal, sok hátralékokkal, rengeteg elintézni-valókkal. És, restellte magát ezért. Nagyon restellte magát. Mindegy, aranyos, becuccolt hölgyek közölték: csak postakönyvbe lehet nyoma az átvételnek. Hiába volt az igénylésen polgármesteri, főjegyzői aláírás, meg sok, mindenféle, "előírt" pecsét! Ő sajna, nem tudott felöltözni postás-egyenruhába. És, postakönyvet se vitt magával! Így, vége is szakadt ennek a történetnek is... Gondolta csak magában: ő is szeretne már végre egy ilyen munkahelyen dolgozni. De ezt nem mondta meg kedves hölgyeknek, mert besavósodott volna az állami támogatás.
Mindegy, úgyis hétfő van már, az édességnek is annyi.
Jut eszébe, anno az állami támogatást, a járandóságot a tej EU-s felvásárlási összegén kellett kiszámítania, az aktuális EU-Ft árfolyamon. (Amúgy, volt kakaós-tej támogatás is.)
Na, aztán lett "alma-program" is. Mert, felcseperedtek az almafák, lett (túl sok) termés. Mielőtt potyogtak volna le összes, fölösleges almák, meghirdették a projektet. Akkor összeült az önkormányzati válságstáb; döntöttek, felesleges pályázni. (Maga részéről egyetértett ezzel; gondolta magában: az a nevelőotthoni gyerek, aki nem tud pár szem almát lopni, annak nincs helye a "Való-Világ"-ba.

2020 telén

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-02-08 20:47:09

válasz Bödön (2020-01-23 08:43:10) üzenetére
én csak nevetek magamban. Bocs, tán a mondat kezdetét, nagybetűvel kellett volna írnom . :)
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-24 21:41:44

válasz Alkonyi felhő (2020-01-24 21:27:39) üzenetére
Tisztelt Alkonyi!
Igaza lehet Önnek! Inkább, igaza van. Azt hiszem, ha az ember nem tud mosolyogni, nevetni saját szomorúságán, mások hülyeségén, akkor neki annyi! Rájöttem már erre, elég sok Időbe tellett.

tisztelettel: túlparti
Alkotó
Alkonyi felhő
Regisztrált:
2010-01-21
Összes értékelés:
93
Időpont: 2020-01-24 21:27:39

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tisztelt túlparti!

Legyen még itt sokáig.
Több stílus keveredik az írásaiban.
Nem tudni, hogy szomorkodjon az ember, vagy kacagjon egy azon történeten, vagy versen belül.
A művészet pedig sok nyelvet beszél.

Tisztelettel:Alkonyi
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-24 20:33:51

Amúgy, a kritikus egyetlen megjegyzése sem sértő számomra. Pl.: "... mitől olyan érdekes, különleges egy ilyen stílus? Amiben nincs egy ép' mondat. Csak nyakatekert, kificamodott... De nehéz dolog is a mondatszerkesztés..." Etc.
Ja, jut eszembe még. Pályafutásom során, munkahelyeimen is értek kritikák, magyarul: "fikázások". És, mindig megnyugtatott, ha tisztában voltam azzal, az illető egyáltalán nem ért a dologhoz, sík hülye, magyarán mondván. Ezért, ezeket a fikázásokat, a magam részéről dicséretnek könyveltem el. És az Idő legtöbbször engem igazolt.

túlparti (én) :)
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-24 20:33:10

Na, szóval utoljára, "ha már maradtam". Amúgy, addig maradok, amíg nekem tetszik, ha valakinek ez nincs ínyére, tegyen róla. Szerencsére, elégedett vagyok az olvasottságommal, és vannak még történeteim. Még egyszer köszönök minden hsz-t - kivétel nélkül - és mindenkinek megköszönöm, hogy olvas. Hálás vagyok ezért.
Mondhatnám: a vitát lezártam. Bár vitáról nem volt szó közöttem, és a kritikát író közt; beszéltünk csak el egymás mellett. De van pár oka, hogy miért ez az utolsó észrevételem, a cikk tárgyában. Egyrészt, "szűkre szabott a napi időkeretem". Másrészt, nem szeretném, hogy valakit, a magyar nyelv "lángpallosú védelmezőjét" oly mértékben elragadná az indulat, hogy esetleg elgurulna a gyógyszere... Egészségre ártalmas az.
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-23 20:19:24

amúgy, ezt bödönnek írtam :)
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-23 20:02:22

Igazásiból, nem zavar már semmi, ne keress tőlem jó írást. És, mindenkinek köszönöm a hsz-eket, ha magyartalanul is írok, akár. "Kiszabottul"nem érdekel a véleményed! Nem fogsz tőlem látni jó írást. De, nem zavar, amúgy, egyáltalában. Várom már a tavaszt, testvéremmel vízre rakjuk a hajót, és vitorlázunk! Ha jó szél jön, meg, legfeljebb evezgetünk, mosolygunk, nevetünk. Néha, megállunk süllőzni, ismerjük jól, a nagy marást! Ahol mélyül a víz. Ott csuda süllőket lehet fogni ám! Édesek, mérgesek. Mert a süllőt el kell engedni, különben belepusztul a rabságba! Mindegy, én szeretek vitorlázni!

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-23 19:05:17

Szia, Alkonyi!
Kedvelem az Ön írásait!
És, asszem, igaza lehet! Nem a megfelelésre kell törekednünk, amit elvárnak tőlünk,
Mert, akkor meghalunk a sok izébe!
tisztelettel: túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-23 19:00:56

válasz Kőműves Ida (2020-01-23 11:53:25) üzenetére
Kicsit elérzékenyültem - öregkor jele ez.
Meg szia Ida!
"mert a stílus maga az ember...."
szívemből írtad!
szeretettel? túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-23 17:26:07

válasz inyezsevokidli (2020-01-22 20:33:02) üzenetére
Szia Ildi!
örülök, hogy olvastál!
szeretettel: túlparti, sokkal
Alkotó
Alkonyi felhő
Regisztrált:
2010-01-21
Összes értékelés:
93
Időpont: 2020-01-23 11:53:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves túlparti!

Én azért szeretem olvasni az írásait, mert hangulatuk van.
Visznek valahova.

A kritika kell az élethez, arra, hogy jobbak legyünk általa.
Szükséges viszont az egyéni karakter. Volt, hogy nem írtam verseket, mert valaki azt mondta, hogy számára nem tetszenek.
Nem is tudtak úgy érkezni a gondolatok, mert annyira törekedni akartam.
Megfelelni másoknak.
Ismét itt vagyok. Mert senkinek nem szeretnék megfelelni már.


Tessék írni, sok történetet még.
És ezt kérem itt mindenkitől. Mert szivárványok vagyunk az égbolton.
Ki ilyen, ki olyan színt képvisel.

Tisztelettel: Alkonyi




Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6270
Időpont: 2020-01-23 11:53:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2020-01-23 08:29:13) üzenetére
Szia Bödön!

Tudod, minden embernek van stílusa, a maga stílusa, mert a stílus maga az ember. Miért akarnánk más vágányra terelni azt, ami úgy szép, ahogy van. Talán éppen attól szép, hogy más. Nem érzem nyakatekertnek, vagy kificamodottnak, minden benne van, ahogy kell, talán éppen a sorrend fordított. Csupán rá kell érezni az ízére. Ha vannak kis hibácskák, elnézzük azt, mert kinek nincsenek, azt hiszem, ez alól senki sem kivétel.
Mostanában olvasom Peter Vohlleben, német természettudós könyveit, már-már mondtam volna, hogy ritka példány, mert egyetlen hiba sincs benne, (ami persze, köszönhető a fordítónak és lektornak), amikor hirtelen rábukkantam kettőre egymás után. Mindannyian emberből vagyunk, ami azt jelenti hibázunk, mert senki sem tökéletes.
Köszönöm, ha a kedvemért teszel újabb próbát, talán kezd el az Útinaplókkal, amit a cikkek között találsz. Lehet, hogy én is ott éreztem rá az ízére (de nem biztos). :)
Üdvözlettel,
Ida
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8696
Időpont: 2020-01-23 08:43:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz túlparti (2020-01-22 20:08:57) üzenetére
Szia! Jó, lehet. Csak egyetlen írást látnék Tőled, amiben minden rendben van, elhinném, h itt egy új stílusról van szó. Egy nagyszerű író, aki már bizonyította mennyire érti, s mily magas szinten műveli az irodalmat, most hirtelen mellbe vágja a társadalmat. Mi végre a gyors nyilak? A szép, szabatos magyar mondatok? Hülyeség! Ide nézzetek, így kell e! Fő az extravagancia. Le a nyelvtannal és a nyelv szabályaival. (Nem én vagyok azért a nyelv éber őre, messze nem!) Üdv: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8696
Időpont: 2020-01-23 08:29:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Kőműves Ida (2020-01-22 09:28:22) üzenetére
Szia Ida! Megpróbálom. Nem ígérem, h sokat, mert szűkre szabott a napi időkeretem. Csak egyvalami zavar. Itt láthatóan nem arról van szó, h parodizál, pellengérre állít valakiket, akik hibás magyarsággal írnak, mivel ugyanis minden (általam ismert) írása ilyen. És ki lenne az? Közülünk valaki? Vagy valamelyik "nagy"? DE mondom, a magyartalan mondatok, a hibák minden írásában fellelhetők. Egyértelmű lenne a helyzet, ha nem így lenne. Akkor azt mondhatnánk: lám, ez a nagyszerű író ebben és ebben az esetekben milyen remekül ostorozza... stb. Azt sem egészen értem, mitől olyan érdekes, különleges egy ilyen stílus? Amiben nincs egy ép' mondat. Csak nyakatekert, kificamodott. Miért jó? Mitől élvezhető? De a kedvedért megpróbálom máshogy látni. Már csak azért is, mert nézem a hsz-kat, s látom nagyon egyedül vagyok a véleményemmel. Tényleg ennyire tütü lennék? Üdv: én
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1688
Időpont: 2020-01-22 20:33:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
:-)

Kedves tólparti!

Nagyon tetszett! Különösen a csattanó a végén.
Elandalított, s a végén kidobott, a "Való-Világ"-ba.

Szeretettel:
Ildikó
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-22 20:08:57

válasz Bödön (2020-01-22 08:29:56) üzenetére
Szia, kedves Bödön! Sajnálom, ez az én stílusom. (Nekem van.) El nem tudod képzelni, milyen nehéz magyartalanul írni. Nincs értelme elmagyaráznom már neked. Megtanultam, ha már maradtam. Vagyok magam alanya, állítmánya, tárgya... Pl., meg etc. Egyes számba' többes számban. De, cseppet se zavarjon ez, meg a továbbiak sem. Nem tartok igényt a csillagaidra, vissza is vonhatnád őket akár.
üdvözlettel: túlparti (én)
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-22 20:07:12

válasz szilkati (2020-01-22 19:01:49) üzenetére
Igazad lehet Kati!
túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-22 20:06:34

válasz Kőműves Ida (2020-01-22 09:28:22) üzenetére
Szia Ida, meg köszönöm!
túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1326
Időpont: 2020-01-22 20:05:18

válasz Kőműves Ida (2020-01-21 21:49:10) üzenetére
Szia Ida!
Szerintem se!
túlparti
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1575
Időpont: 2020-01-22 19:01:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
...és ez így megy tovább, míg világ a világ. Tetszett.

Kati

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6270
Időpont: 2020-01-22 09:28:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2020-01-22 08:29:56) üzenetére
Szia Bödön!

Kezdetben magam is így voltam vele, de később ráharaptam az ízére. Próbáld meg te is, olvass sok túlpartit, és előbb-utóbb ráharapsz te is az ízére. Igazán érdemes!
"Mielőtt potyogtak volna le összes, fölösleges almák..." - ízlelgesd kicsit, fenséges, mesemondáshoz különösen az.

Üdvözletem,
Ida
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8696
Időpont: 2020-01-22 08:29:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Túlparti! Ha már maradtál. "Mielőtt potyogtak volna le összes... almák..." De nehéz dolog is a mondatszerkesztés. Alany, állítmány, stb. Összes után: egyesszám.Pl. összes alma. Ba, be, ban ben. Mikor melyik? Sztem meg lehet tanulni. Üdvözlettel: én
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6270
Időpont: 2020-01-21 21:49:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia túlparti!

Kicsi, ízes mesék... nekem ismerős egyik-másik, mindegyik. (csak próbálom követni a stílusod)
Sok szomorú emlék... mindez már a múlt... a máról? a Való-Világról meg ne is beszéljünk... ugye?

Üdvözöllek,
Ida

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) Régi utcám című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A halottak könnyei című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 32. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 32. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A nyolc boldogság 4. című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Öreg-vers című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A halottak könnyei című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) A halottak könnyei című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Táncos Balaton című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szabad-e hallgatni? című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) hangulati törmelék című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) hangulati törmelék című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nincs annyi festék se szín című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)