Hogy mondjam el neked, hogy úgy kívánlak,
Mint a szomjhalál előtti utolsó korty vizet,
Engedd át magad a tiszta lángú vágynak,
Kéjtől remegő ujjaim hadd érintsenek,

Hadd barangoljam be duzzadó férfitested,
Égő ajkad leheletem hadd tüzelje tovább,
Vágyaim forrását csalárdul kilested,
És megvártad, merek-e lenni az ostobább,

Nem bírok élni tested parázsló hője nélkül,
Lépj közel, míg e vonzás összetart,
Úgyis érzed te is, hova visz ez el végül,
Hol fog összeérni a tenger és a part,

A végtelenben az ég s a kék víz egybeolvad,
Feszülő testtel te is így zuhanj belém,
Valódi vágyaid őrjöngve-súgva mondjad,
Míg átadom magam, és leszel az enyém,

Legyen úgy most, ahogy csak te akarod,
Sóvárgásunk egymásban múlik csak el,
Ahogy véremig hatolva mormogó dalod
Bennem mélyre lüktet és új életre kel.