Az én szívem a női nem
után dobog, mely végzetem,
mert nő uralja szívemet.
ez hidd el, másképp nem lehet!

Egy nőtől kaptam életem,
s egy nő kezébe leteszem,
én hozzá kötöm sorsomat,
mert ettől leszünk boldogak.

Szép lányok, hölgyek, asszonyok,
az idő lassan vánszorog,
míg távol vagyunk tőletek,
és úgy rohan, ha közelebb.

A szívünk ritmusa vagytok,
báj, kedvesség, s a szívhangok,
a távolban egy titkos fény,
mely kezdetektől bennünk él.

Hogy velünk éltek, oly nagy kincs,
hogy ezen kívül semmink nincs,
egy szál virággal köszöntünk,
kik velünk éltek, s közöttünk!