HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1899

Írás összesen: 49833

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2020-03-28 10:56:43

Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: szilkatiFeltöltés dátuma: 2020-03-17

A domb mögött

A felhőtlen égen szinte tüzelt az óriási, fényes napkarika. A feltámadt szél nem enyhítette a forróságot, csak felkapta a vörösessárga homokot, és beterített vele mindent, ami az útjába került.
A vén Farkas bánatosan üldögélt. Sem ereje, sem kedve nem volt vadászni a perzselő melegben. Az az egy-két fa, ami még megmaradt, nem adott árnyékot. Lefelé lógtak az ágaik, néhány sárga levél fityegett rajtuk.
Farkas egyetlen barátja, a nálánál is vénebb Varjú, esténként rátelepedett az egyik kinyúló gallyra és mesélt:
− Tudod Farkas komám, valamikor itt sűrű bozót volt. A fákon meg annyi tarka-barka madár, mintha virágok nyíltak volna az ágakon. És az az énekszó! Meg sem mertem mukkanni. Azok a ficseriek kinevettek volna a hangom miatt. De ott volt a domboldal, bevetve mindenféle jóval. Degeszre tömte a hasát az egész varjú-família. Mert akkor nem ilyen magányosan éltem - és egyik szárnyával egy borsónyi könnyet törölt ki a szeméből. Kicsit közelebb tipegett öreg barátjához, de aztán eszébe jutott, hogy Farkas mégiscsak farkas, jobb a kellő távolság, az ördög nem alszik.
− És azt tudod-e - folytatta, − hogy a domb túloldalára idegenek érkeztek?
− Mifélék? - kérdezte Farkas.
− Majdnem teljesen csupaszok. Se tolluk, se szőrük, éppen csak a fejükön nő valami. Két lábuk van, mint nekem, de szárnyuk nincs, nem tudnak repülni. Kicsit Makira hasonlítanak, de az legalább át tud ugrani egyik fáról a másikra.
− Gyerekkoromban a falkavezér is mesélt ilyen kétlábúakról, de azt is mondta, hogy jobb kerülni őket, mert a dörrenő botjukkal messziről levadásszák még az oroszlánt is.
− Ezek nem vadásznak. Valami növényt kotyvasztanak egy nagy edényben. Olyan fölé teszik, amit a villám csinál, ha belecsap egy fába. Este, mikor csillapodik a hőség, körbeülnek, és úgy esznek együtt.
Aztán a vén Varjú elköszönt, és hazarepült a fészkére.
Farkasban feltámadt a kíváncsiság. Jó lenne megnézni, kik is azok a furcsa jövevények.
Arrafelé van egy vékony erecske, valamikor Dunának hívták. Ha még nem temette be azt is a forró homok, egyúttal iszik belőle egy jót. Megvárta, amíg a nap sugarai végképp eltűntek a domb mögött, majd kissé öregesen, de azért nesztelenül felkapaszkodott a magaslatra. Onnan jól lehetett látni az idegeneket. Ahogy nézte őket, furcsa érzés fogta el. Mintha már találkozott volna velük, ha nem ő, akkor az apja vagy a nagyapja. Fölszimatolt a levegőbe, ismerősnek tűnt a füst szaga, a bográcsban fövő étel illata. Valami vonzotta ezekhez a lényekhez, akaratlanul is közelíteni kezdett hozzájuk. Az egyik közülük, a legkisebb, észrevette.
− Nézd, apa! Egy kutya! - kiáltotta vékonyka hangon.
− Hát ez, szegény, hogy tudott életben maradni? - csodálkozott a magasabb és mélyebb hangú idegen. Majd füttyentett egyet, és Farkas nem tudta, mi történik vele. Csak azt érezte, hogy oda kell loholnia ahhoz, aki hívta.
A vékony hangú megsimogatta a hátát. Az öröm szikrái csak úgy pattogtak Farkas szőréről a forró, esti levegőben.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1642
Időpont: 2020-03-19 22:49:00

válasz Kőműves Ida (2020-03-19 20:54:02) üzenetére
Kedves Ida!

Egy pályázatra írtam, ahol a téma a klímaváltozás következményei volt, és mindezt mesében kellett megírni. köszönöm, hogy elolvastad.

Szeretettel: Kati
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6334
Időpont: 2020-03-19 20:54:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

Ez a meséd, valami katasztrófa sújtotta világot vetít elénk, amikor a Duna csak egy erecske, a domboldalon nem terem semmi, csak forró homokot hord a szél... ez a klíma-katasztrófa sújtotta világra utal... és természetesen, már az ember sem a régi.
Nem tudom, mikor érti meg az emberiség, hogy a vesztébe rohan?... Hacsak nem ez a vírus lesz az, ami észhez téríti... Minden bizonnyal meg fog fizetni érte.
Jó, elgondolkodtató mese volt.

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Uram, te tetted? című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Karanténi csend című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Fájó sebek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Uram, te tetted? című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Benedek zsákja című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Átragyog... című alkotáshoz

prince bejegyzést írt a(z) hány összegyűrt lap a papírkosárban című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hány összegyűrt lap a papírkosárban című alkotáshoz

prince bejegyzést írt a(z) Talán megérem című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) hány összegyűrt lap a papírkosárban című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) hány összegyűrt lap a papírkosárban című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) hány összegyűrt lap a papírkosárban című alkotáshoz

prince bejegyzést írt a(z) Benedek zsákja című alkotáshoz

prince bejegyzést írt a(z) Uram, te tetted? című alkotáshoz

prince bejegyzést írt a(z) Veszedelmes című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)