HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1906

Írás összesen: 50232

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-05-09 20:21:34

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2020-04-08

A lajtorja 39.

13. Ne vigy minket a kísértésbe (Második Könyv, folytatás)

Endre Lajos, mint aki mély álomból ébred, csodálkozó, nagy szemekkel meredt beszélgetőpartnerére. Megmoccant bronz-barnára sült, izmos, vastag-kék erekkel átszőtt, szőkésbarna szőrökkel borított kézfeje az alacsony asztalka üveglapján. Mintha kardot készülne ragadni. Mintha, ütni, vágni, hadakozni akarna az a kéz.
-És, akkor? Akkor szerinted, mit kellene tennünk? Várjuk talán a sült galambot a szájunkba?
-Béke kell - mondta Dósa Jenő eltökélten. -Kapcsolatokat építeni közöttünk, és a győztes hatalmak között. Lépésről-lépésre. Kereskedni velük, szövetségre lépni tárgyalni, és...aztán...ha majd egyszer
A főszolgabíró felpattant az asztaltól, s az üveges-szekrényhez rontott.
-Azt mondod? Hát akkor nézz csak ide, komám!
Európa térképpel tért vissza, kapkodó kézzel terítette szét az asztalon. Keble dagadozott a visszafojtott indulattól, fújtatott, mint a betöretlen vad csődör.
-Ide süss. Itt vagyunk mi, látod? Nézd csak meg kik a nyugati szomszédok? A németek, nem? Mert az osztrákok is azok...! És, nézd meg, hol vannak ide hozzánk távolságban a dicső Anglia és a dicső Franciaország?
Mit gondolsz, törődnek ők velünk kétezer km távolságból? Számítunk a szemükben egy fikarcnyit is, az anyjuk keserves kínját!?
Nem, barátom, ne táplálj illúziókat. Mi magyarok idegen test vagyunk Európa szívében. Mi, magyarok, Istenen kívül csak saját magunkra számíthatunk, a Szűzanyára, és a németekre, akik közös történelmi múltunk miatt természetes szövetségeseink.

-Egyszer már rajtavesztettünk!
-Legközelebb jobban vigyázunk!
-Többen vannak, erősebbek. Ha kenyértörésre kerül sor, Isten óvjon tőle, újra veszíteni fogunk!
-Azt mondod?
-Azt.
Csend lett. Fájó. Lüktető.
-Meglehet -bólintott némi meghökkent szünet után, megnyúlt képpel a főszolgabíró. -Igen, lehet, hogy neked van igazad! De tudod mit ír Rákóczi Ferenc az "Emlékirataim"-ban? Olvastad nyilván, hiszen neked is megvan otthon, láttam múltkor a könyvespolcodon. Azt írja, annak ellenére sem bánta meg, hogy belevágott a szabadságharcba, hogy elbuktuk ügyünket, mert, írja, a nemzetek pofonjaik súlya alapján becsülik meg egymást, s ez a lényeg!! Igen Jenő, a pofonjaik súlya alapján! Érted? Ezt írta a fejedelem! Ezért volt érdemes megvívni a reménytelen harcot Rákóczi szerint!

Így küzdöttek egymással, hosszú ideig, míg odakinn a német "delegatio" már az életét is elunta a várakozásban.
Végtére Endre Lajosnál elszakadt a türelem gyenge fonala, s amikor Dósa Jenő azt találta mondani: "kardcsörtetéssel és háborús uszítással semmire sem megyünk", felállt, metszően hideg, átható, világos-kék szemét a zsámboki jegyzőre vetette, és csak ennyit mondott reszelősen, keményen.
-Jól van Jenő. Ha nem fogod fel, az a te bajod. Vedd akkor utasításnak. Azt akarom, hogy a leventék katonai kiképzése minél előbb megkezdődjék. Gondoskodj a feltételekről, a fegyverek és a lőszer biztonságos elhelyezéséről, jelölj ki alkalmas területet, toldd meg a MOVE lőteret a falu szélén.
-Csapd hozzá a községi legelőt, ha szükséges! -tette hozzá könnyed vállvonással.
Visszament az íróasztala mögé, lecövekelt ott.
Dósa Jenő is felállt. Fogta a kalapját.
-Azt nem tehetem, kegyelmes uram, a közös legelőhöz nem nyúlhatok, kapanyéllel vernek agyon a falubeliek!
Endre Lajos most már szabályosan rázkódott a visszafojtott méregtől, az arca paprika vörös volt. Nem szokta meg, hogy ellentmondjanak neki.
-Főjegyző úr, megkövetelem a feltétlen engedelmességet! És még egyet akarok -tette hozzá fortyogva. -Mint ahogy már az elején jeleztem. Várj csak. Úgy tudom, van nálatok, a faluban egy zsidó szatócs? Vagy más zsidó is van?
-Szatócsnál több, kegyelmes uram. Én azt mondanám, üzletember. Övé a malom és a vendéglő.
-Nem akarok szavakon lovagolni. Milyen ember ez a hogyishívják?
Weisz Ferenc a neve, nincs vele semmi gond, rendes, becsületes ember, időben eleget tesz a kötelezettségeinek, fizeti az adót és az árendát. A gyerekei...
-Úgy. Na azért csak nézz a körmére időnként.
-Nézzek a körmére? Mi vagyok én? Zsandár?
-Vegzáld kicsit, ellenőrizgesd, járj a nyakára, ne érezze magát olyan fene nagy komfortban.
Dósa Jenő már kifelé indult.
-Természetesen. Amit a törvények előírnak, praefinio.... és concedit, lehetővé tesznek. Hatósági ellenőrzésekről szóló törvény, végrehajtási utasítás 3. pont, 4. és 9. bekezdés. De csak addig a határig, annál többet ne várj tőlem.
-Értem. Ez esetben...
Szinte felrobbant bősz haragjában. Széles vállai rázkódtak, fújtató mellkasán majd' szétpattant a zsinóros magyar mente, szeme szikrákat vetett, szép, szabályos férfiarca eltorzult. Most majdnem csúnya volt az, az arc!
Óriási erőfeszítéssel próbálta megfékezni magát.
-Na jó, a pénzt azért megkapjátok, a szavamat nem vonom vissza!
Fagyos hangulatban váltak el.
A zsámboki jegyző megbiccentette a fejét. -Kegyelmes uram...!
Endre Lajos nem látszott észrevenni a köszönést. Félig elfordulva az íróasztalán turkált.
A jegyző lenyomta a kilincset és kiment a főszolgabíró dolgozószobájából.

Hosszan néztek utána a lányok, amikor becsukódott mögötte a titkárságról kivezető ajtó.
-Snájdig egy ember - vihogott Valkói Margit. Rákacsintott társnőjére. -Mi?
-Ja. Natürlich. És milyen remekül öltözködik. Figyelted? Habkönnyű, diszkréten csíkozott nyári öltöny, csokornyakkendő, fehér ing, fekete zokni, lakkcipő.
Kezét szája elé kapva kuncogott.
-Fogadok, hogy még az ágyban is öltönyt visel, makulátlanul vasalt fehér inget, csokornyakkendőt és kalapot.
Valkói Margit felemelte a mutatóujját, tréfásan megfenyegette a kolléganőt.
-Na, na, te kis pajzán! Na, na!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9026
Időpont: 2020-04-12 08:15:50

válasz oroszlán (2020-04-11 19:33:57) üzenetére
Kedves Ica! Köszönöm, örülök, h tetszett! Szeretettel kívánok én is áldott szép ünnepet -én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8400
Időpont: 2020-04-11 19:33:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tetszett kedves Laci ez a rész is!
Örülök, hogy nem hagytad ki a humort sem!
Áldott ünnepeket kívánok szeretettel
Ica
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9026
Időpont: 2020-04-09 08:17:55

válasz hundido (2020-04-09 06:36:02) üzenetére
Szia! Igen, mi most már tudjuk, tanultunk róla. Sajnos akkor kevesen voltak azok, akik józanul gondolkodtak. Lehet, h nem is volt sok választási lehetőségünk. Vagy a németekkel - háború, vagy ellenük, s akkor is háború, csak jóval korábban. Mi nem maradhattunk semlegesek, mint Svájc. Az erdélyi politikus jut az eszembe (Bethlen?) "mi is tudtuk, mit kéne tennünk, de cselekedtünk, ahogy lehetett." Nekünk szánta, az "okos" utódoknak! :) Köszönettel: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9026
Időpont: 2020-04-09 08:09:31

válasz Klára (2020-04-08 18:53:53) üzenetére
Szia Klári! Nehéz időszak volt. És a folytatás? A történelemkönyvekből tudjuk, mi következett. A regény szereplőire is nehéz idők várnak, de még senki nem sejti, mennyire! Köszönettel: én
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1762
Időpont: 2020-04-09 06:36:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Olvasmányos rész. Két férfi véleménye ütközik - ezt jól ábrázoltad. Hogy mi is lett ebből? A történelemben olvastunk, tanultunk erről egyet s mást. Tetszett ez a rész is. üdv hundido
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2821
Időpont: 2020-04-08 18:53:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Úgy látom, feszülnek az indulatok a két férfi között. Azt hiszem, abban a korszakban sokakat megosztott, hogy ki mit talált fontosnak a megmaradásunk érdekében.

Élvezettel olvastam!

Üdv: Klári
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
5371
Időpont: 2020-04-08 17:11:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
.....
A pálinka és a sör...:) ...
jó testörök!!!!!
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9026
Időpont: 2020-04-08 17:06:50

válasz sailor (2020-04-08 12:11:42) üzenetére
Szia Sailor! Ja, mennyit rágódtak ezen a nagyok is! Mint a Géza-István dilemmán az "Az a szép fényes Nap"-ban. Köszönöm! Ja, vigyázok, persze, éjjel nappal állig felfegyverzett testőrök őriznek! :) A pálinka és a sör...:) Üdvözlettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
5371
Időpont: 2020-04-08 12:11:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Lajos és Jenö beszélgetésében...ha azt annak lehet mondai....
mert inkább két ellentmondásos tényállás az...
diohéjban benne a történelem egyik legnagyobb tévedése és annak
következménye!

Gratulálok:sailoe

Ui...ha eddig nem írtam:ügyelj nagyon magadra!

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) szabadon című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Vágyakozás című alkotáshoz

gleam alkotást töltött fel Este címmel a várólistára

Bödön alkotást töltött fel Lóci Maci meséi 7. címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Nem akarok mást című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Vágyakozás című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Hallom a Balatont sóhajtozni címmel a várólistára

Szabó András alkotást töltött fel Daniel próféta emlékei. címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) A nagyszülők című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nem akarok mást című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) szabadon című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A csend játszott velem című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Nem akarok mást című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) szabadon című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Séta, karantén után című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)