HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1906

Írás összesen: 50260

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-05-09 20:21:34

Szülinaposok
Reklám

Versek / elmélkedés
Szerző: gleamFeltöltés dátuma: 2020-04-08

Az utolsó vacsora

Lement a nap, az est halkan elterült.
Tizenkét ember asztalhoz ült
Vele
ki a Mindenség Jele.
A vacsora csendes és szelíd,
a szeretet mindent átmelegít.
Egy mondat töri a falatot, s a percet
"...egy közületek elárul engem."
Döbbent szívekben kérdések,
bizonytalan érzések:
"...csak nem én vagyok az, Uram?"
Lelkében mindenki kutat...
S a válasz némán fáj,
mindenkit eltalál:
"...aki velem együtt mártja
kezét a tálba."
- legfőképp az áruló lelke szorul
ki harminc ezüstért a pokolba vonul -

A vacsora folytatódik.
Különös szomorúság járja át
szívük szótlan gondolatát -
Nem értik ... még
csak a millió kérdés
zakatol bennük
s a lelkük
- nehéz -
Kezében kenyér,
szájában áldás -
A kenyeret megtörte,
mint a nyugalmat előbb,
letérdelt a pillanat szavai előtt:
"...vegyétek és egyétek,
ez az én testem."
- s a tizenkettőnek adta.
Kezében most kehely,
szájában újra áldás és üzenet,
örökké él a szeretet:
"...Igyatok ebből mindnyájan,
mert ez az én vérem,
az új és örök szövetség vére."

Ez volt az utolsó:
az utolsó vacsora.

Az utolsó.

S mégis az első...

2013

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
gleam
Regisztrált:
2007-04-08
Összes értékelés:
327
Időpont: 2020-04-08 19:06:29

válasz sailor (2020-04-08 13:38:51) üzenetére
Ha így van, örülök, kedves Sailor!
Köszönöm értékelő szavaid!

Szeretettel: gleam
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
5371
Időpont: 2020-04-08 13:38:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Gloam!

Ezt csodásan írtad le!
Mintha egy képet festenél ,
nem Leonárdoéhoz hasonlót,hanem
egyet ott ´belül´!
Nagyon tetszett...ez csak egy szó...
A befejezés is igazán nagyon igaz

Szeretettel gratulálok:sailor

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Májusi zápor címmel a várólistára

gleam bejegyzést írt a(z) Felsejlik némán... című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Édes vagy nem édes címmel

hundido bejegyzést írt a(z) Virágzik a cseresznyefa című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Felsejlik némán... címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Mi a szép? című alkotáshoz

gleam alkotást töltött fel [Apró] címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Paul Laurence Dunbar: We Wear The Mask című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Szász Károly: Élet- halál / Leben - Tod címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) Virágzik a cseresznyefa című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi a szép? című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Lóci Maci meséi 7. című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Soha sem feledem címmel a várólistára

hundido alkotást töltött fel Virágzik a cseresznyefa címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)