HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1913

Írás összesen: 51079

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

sailor
2020-11-25 12:14:28

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: IstefanFeltöltés dátuma: 2020-04-13

Elűztem egy láthatatlan ellenséget

Manapság minden valamirevaló vezér láthatatlan ellenséget hajszolva, a levegőt csapkodja szinte eredménytelenül, gondoltam én is beszállok e hajszába, habár nem vagyok hadvezér, de úgy vélem, néha bármilyen segítség jól jöhet.
Mielőtt nekilátok úgy éreztem tanulmányoznom kell egy kicsit az ellenség cseleit, hogy ellen-cselt vethessek alkalomadtán, hisz ebben rejlik a harc művészete.
Ez azonban egy kissé bonyolultnak ígérkezett, hisz nehéz szemmel megfigyelni azt ami láthatatlan, és legalább kétszer olyan nehéz követni annak mozgását.
Ezért úgy döntöttem, hogy nem meresztgetem szemeim, hanem lelki szemeimmel kezdek kukucskálni, mintegy első lépésként, mert ha az ellenség láthatatlan, akkor nekem is azzá kell válnom, hogy egyenlő esélyekkel küzdhessünk.
Mivel fizikailag nálam nem kivitelezhető a láthatatlanság, kénytelen lettem hát szellemem bevetni e harcba, ettől igaz nem lett izomlázam, de a lelkem annál inkább belázasodott, minél jobban megfigyeltem belülről azt, ami kívül történik.
Az első ami feltűnt, a vírus úgy támad, hogy minden más halálnem eltűnik, senki el nem hagyhatja e világot egy baleset, vagy valamilyen klasszikus betegség miatt, mindenhol csak ő garázdálkodik.
Annak huszonnégyezer embernek a halála, aki naponta éhség, vagy annak következményei miatt búcsúzik e világtól, teljesen eltörpül, azé a pár százé mellet, aki járvány miatt teszi ezt.
Nem mondom sajnálatos dolog minden haláleset, a világ nem így lett teremtve, de ha C-vitamin készletét Éva a tiltott almából próbálta pótolni, akkor ilyenné lett.
Most e félrelépés következményeinek issza a levét az emberiség, mert a természetes szelekció a Teremtő törvénye, azt nem lehet pénzzel kikerülni.
Tulajdonképpen erre megy ez a vírusos játék, berezelt a hatalomra áhítozó, pénzimádó világ, látván nem ő a mindenható, előtte is nyitva a másvilág kapuja ezért mindent bevet, hogy a magasabbrendűségi látszatát fenntartsa, és irháját mentse.
Feláldozza a világ gazdaságát, mert akit pénz éltet, nem fél az éhenhalástól, hiszen az nem ragályos, no meg tudja, hogy az éhségtől csak pénztelen emberek vándorolnak rendre a másvilágba, és ez nem annyira látványos, no meg van ellenszere.
Ekkor kezdett pislákolni a gyertyaláng lelki szemeim előtt, és rávilágított azon tényre, hogy mivel állok szemben.
Nem is a vírus annyira erős, amennyire a pénzvilágtól leigázott média manipulál.
Belém akarja ültetni a halálfélelmet, hiába én személyesen nem félek az elmúlástól, tudván, hogy ez tesz a létemre pontot, és ez a pont Isten kezében van.
Hiába virtuskodok hát a vírussal szemben, csak annyi mintha falra hánynám a borsót.
Ezért kerülő lépésre szántam el magam, és a média ellen karantént rendeltem.
Ez olyan hatásos lett, hogy egyből eltűnt a vírus, és megszűnt számomra a járvány.
Ezzel szinte elégedett lettem volna, ha megszűnik az én elszigeteltségem, ez sajnos megmaradt, de első lépésként szerintem ennyi is megteszi.
Tulajdonképpen ugyanolyan csellel válaszoltam, csak akkor kapcsolok vírusos rémhírekre, ha majd én is szabadon mozoghatok.
Ajánlom hát e módszert mindenkinek, tegye a Teremtő kezébe sorsát, kerülje a pénz által teremtett manipulációt, no meg a pánikot, amit az elszigeteltség következménye.
Mindenki látja, hogy ennek félrevezetésnek jó vége nem lesz, de azt nem tudni, mi a terve annak, aki mindezt a globális felhajtást megszervezte.
E terv majd lassacskán kimutatja a foga fehérjét, ám tervezője szerintem láthatatlan marad, akár a közellenségként bemutatott vírus.
Ezért egyelőre megelégszem ezzel az eredménnyel, hagyom a láthatatlan hiábavaló kergetését, inkább gyűjtöm az erőm, hadd tudjak megbirkózni azzal, ami látható lesz nemsokára.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Pecás alkotást töltött fel Ünnepi gondolatok címmel a várólistára

oroszlán alkotást töltött fel Szótlan december címmel

sailor bejegyzést írt a(z) mint futás előtt az izgalom rohan című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Elmúlt az ősz című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Kedves G.S. Élethűsgről aggodalommal című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Kedves G.S. Élethűsgről aggodalommal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elmúlt az ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elmúlt az ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) botladozó fények című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) botladozó fények című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Hajléktalanok V. címmel

alberth alkotást töltött fel Elárulom titkomat címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Veronika Tusnova: Nem adják fel, kik szeretnek... címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)