HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1905

Írás összesen: 50286

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-05-09 20:21:34

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Egervári JózsefFeltöltés dátuma: 2020-05-09

Melegszendvics, berregéssel

Annyira nagyon ölelgette az összeveszés után, majd' összeroppantotta a fiatal nőt, aki még mindig azt játszotta, hogy durcás; a velencei karneválon vásárolt, míves, fekete álarc takarta szemét, ám bujkáló mosolyát nem tudta elrejteni. Vágyott már erre az ölelésre, legalább ezer éve, belebizsergett a szíve, megkeményedett a melle, ölében lobogó tűz gyúlt.
- Hagyjál már, te nyakkendős! - lökte el magától gyöngéden, hosszú, szenvedélyes csók fojtotta belé a szót, s amikor lélegzethez jutott, megmarkolta a férfi nemi szervét, nadrágon keresztül. - Megöllek, az biztos, hogy megöllek, mert mindig összetöröd a szívemet - suttogta a férfi fülébe, pedig inkább azt akarta mondani, hogy imádlak, megbolondít minden szívdobbanásod, de úgy vélte, büszkeségén nem eshet csorba. Finom, érzéki, odaadó nő volt, amikor levetette magáról a vad amazon jelmezét, de nem volt könnyű odáig eljutni, főleg neki nem. Sötét és fájdalmas titkokat őriztek mindketten, láthatatlan korbácsütések alig gyógyuló hegeit viselték hátukon, nem voltak kibékülve a világgal, Istennel, és a világ, Isten sem volt kibékülve velük.
- Elisa! - húzta össze a férfi a szemöldökét.
- Igen, Higgins?
- Ne beszélj csúnyán, mert megharapom a csupasz seggedet!
- Ah, a segg nem csúnya szó?
- A segg nem csúnya szó - nevetett a férfi, megölelte a nőt és megfogta a hátsóját.
Sokáig csókolóztak, hol finoman, hol vadul, közben vetkőztették egymást. A férfi felültette az asztalra a nőt, hanyatt döntötte. Nem tudott betelni vele, kemény melleivel, ágaskodó mellbimbóival, lapos hasával. Kapkodták a levegőt, a nő lehunyta szemét, combjai között volt a férfi feje, megőrjítette az ujjak tánca, a hadarón pergő nyelve, aztán a finom csókok, ott lent, majd átváltott a legfinomabb, lassú keringő ritmusára, hogy utána ismét a szamba vegye át az uralmat.
A nő fuldoklott a gyönyörtől, váratlanul franciául kezdett káromkodni, belekapaszkodott a férfi hajába, magára húzta, mert akarta, oly égető kíntól és vágytól gyötörten, mint még soha. A vadlovak ágaskodtak, sörényük lobogott a szélben, tajtékozva vágtáztak, a végkimerülésig, míg végül lihegve, remegő izmokkal bújtak egymáshoz.
- Éhes vagyok. Csinálok melegszendvicset - bújt a férfi nyakába a nő.
- Én is éhes vagyok, de majd én megcsinálom - válaszolta a férfi.
- Jó. De még ölelj kicsit.
- Egy kicsit.

A nő feküdt az ágyban, meztelenül, nézte a férfit, aki szintén meztelen sürgölődött a konyhában. Imádta minden porcikáját. Igen, a testét is. Meg a lelkét. A humorát és a pimaszságát is. És azt is, amikor a szemüvege felett nézett rá komolyan, és magyarázott valamit. A férfi betette a sütőbe a szendvicseket, de nem ment vissza hozzá, mindkét tenyerét a pultra helyezve hallgatta a sütő órájának kattogását. A nő halkan felkelt az ágyból, odaosont hozzá, hátulról átölelte. A férfi finoman megfogta kezeit, a nő ujjaiba fűzte ujjait, magához szorította. Nem mozdultak, hagyták, hogy meztelen bőrük kommunikáljon, halk sóhajtásuk, kapkodó lélegzetvételük. Nem tudták, hogyan sodorta őket egymás mellé az élet, azzal sem törődtek, mi lesz holnap, mi holnapután, csak azt tudták, kimondatlanul is, hogy megérdemlik egymást, mert úgy illeszkedtek egymáshoz, mint két szelet zsíros kenyér. Az idő hazudósan ácsorgott, úgy csinált, mintha egyetlen pillanat lenne az élet, ám a sütő órája szégyenlős berregéssel hasította ketté a mozdulatlanságot. Elkészült a melegszendvics.

https://rejtjelesuzenet.blogspot.com/2020/03/melegszendvics-berregessel.html

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
7137
Időpont: 2020-05-13 21:00:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Egervári József (2020-05-13 19:02:46) üzenetére
Joc, az étkezés is művészet, ha művészi a tálalás, evés közben jön meg az étvágy.
A művészetek is összeölelkeznek. :)

Szeretettel: Kankalin
Alkotó
Egervári József
Regisztrált:
2020-05-01
Összes értékelés:
37
Időpont: 2020-05-13 19:02:46

válasz Kankalin (2020-05-10 22:16:25) üzenetére
Kankalin, azt elfelejtettem mondani, hogy a főzés nem csak gasztronómia, hanem művészet!

Joc
Alkotó
Egervári József
Regisztrált:
2020-05-01
Összes értékelés:
37
Időpont: 2020-05-11 19:31:38

Szia Kankalin!

Köszönöm, megtisztelő a véleményed! Azt mondják, a "téma az utcán hever", és valóban, bár olykor szaladozik, bukfencezik, sír és nevet, van, amikor bájos, máskor pedig kegyetlen - csak a toll, a toll bátorsága (és a szerző bátorsága) dönti el, hogy milyen írásmű szülessen.
A csomagolás tényleg fontos, ám olykor le kell hántani mindent a témáról, meztelenre vetkőztetni, pőre valóságában megmutatni, mert az élet természetes, mi bonyolítunk túl mindent; tud csúnya és szépséges lenni, ám néha le kell metszeni vadhajtásait, netán dédelgetni érdemes, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben!

(Je suis content que vous ayez goûté le sandwich chaud!)

Joc
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
7137
Időpont: 2020-05-10 22:16:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Joc! :)

Bármilyen témához nyúlsz, lebilincseled az olvasót. Nyilván ezt a következtetést nemcsak az itt elérhető négy művedből vontam le, hanem sok másikból is, hiszen rengeteget ismerek.
Olyan természetességgel írsz mindenről - a világ dolgairól, emberi lelkekről, erotikáról -, hogy élmény veled minden utazás.
Közvetlen stílussal, gördülékenyen fogalmazol, csak úgy folynak a sorok az ember szeme előtt, közben életre tanítasz, megmutatsz sorsokat, igazságokat, és rávilágítasz igazságtalanságokra.
Központi szereplőd mindig az EMBER - így, nagybetűsen -, akinek vannak jogai, kötelességei, érzései és vágyai.
Ebben a novelládban az utóbbi kettő válik leginkább láthatóvá, izgalmasan csomagolva, kendőzetlenül, természetesen kibontva. Hozzátartozik az élethez, élhetővé, gyönyörűvé teszi a hétköznapokat. Erre irányítod a figyelmet, mert szükség van rá.

Monsieur Joc, le sandwich chaud était délicieux.
Merci beaucoup! :)

Szeretettel: Kankalin
Alkotó
Egervári József
Regisztrált:
2020-05-01
Összes értékelés:
37
Időpont: 2020-05-10 14:57:19

válasz Bödön (2020-05-10 11:23:23) üzenetére
Szia Bödön!

Igazán örülök, hogy tetszett az írás! Meggyőződésem, hogy az élet számtalan csúnyasága ellenére is tud szépséges lenni, s amikor ez megadatik, azt meg kell becsülni, átélni mindenféle korlát, szabály, kétség nélkül!

Üdvözlettel:

Joc
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9031
Időpont: 2020-05-10 11:23:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Joc! Szuper kis történet ízléses meztelenkedéssel - ami kell! Nagyon jól írsz. Élmény olvasni a történeteidet! Üdv: én

Legutóbb történt

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Pelyhes csend című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A mi világunk című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Mi a szép? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) mihezkezdés végett című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Séta, karantén után című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Létfutam című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Hallgatom az esti csendet címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Virágzik a cseresznyefa című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Fáradt este című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mi a szép? című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Pelyhes csend című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) A világ fölött című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Pelyhes csend című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Esti csend című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)