Szokványos szombat délután volt, Edit délelőtt főzött, mosott, takarított. Azon gondolkozott mit csináljon délután, hogy milyen unalmasan fog telni a napja. Gondolataiból a sütő csörgése billentette ki. Kész az ebéd. Jóízűen megette a rakott káposztát, jó sok tejföllel. Elmosogatott, közben rátört az álmosság. Ledőlt egy kicsit, váltogatta a tv csatornákat, de nem talált semmi kedvére valót, közben szépen álomba szenderült.

Édes semmitevéséből telefonja messenger hangja ébresztette, pesti barátnője küldött üzenetet. Félálomba forgolódva olvasta a kedves invitálást:

- Szia, puszim,mit csinálsz ? Gyere rádiót hallgatni, persze csak ha van kedved. - ennyi volt az üzenet.
Ránézett a televízió melletti kis vílágítós órára:

- Atyaég ! Majdnem 17 óra, rendesen elaludtam - gondolta magában.

Kiment a konyhába, melegített egy kisebb adag kv-ét, jó sok tejjel és cukorral szerette. Mióta szülei már nem éltek, nővérével élt ebben a két szobás lakótelepi lakásban. Kicsiny szobája ízlésesen berendezve, központi helyen az ágy, hiszen kemény fizikai munkát végzett a csapágygyárban, szüksége volt a pihenésre. Nagyon szerette ezt a kis várost, itt nőtt fel, itt született Egerben.

Miközben a finom italt kortyolta elgondolkozott mit is csináljon a nap hátralévő részében. Gondolta felfrissíti kicsit magát. Kiment a fürdőszobába, szőke kócos fej, fáradt kék szemek tekintettek vissza rá a tükörből.
A telefon riasztotta újra :

- Nem jössz ? - Neked külön kérvényt kell benyújtani ? - olvasta az újabb üzenetet Judittól.
Gondolkodás nélkül válaszolt:
- Megyek már, megyek, amúgy meg milyen rádió, hol találom ? - kérdezte.
Barátnője már küldte is a linket egy online rádióról volt szó, neve Sakáltanya.
Beregisztrált, meglepetésére a hallgatók beszélgethettek is egymásssal, így belépvén köszöntötte a többieket.
Kellemes férfi hang köszöntötte, kedves, símogató, bele is borzongott egy kicsit.
Zenehallgatás közben természetesen továbbra is üzeneteket váltott Judittal.

- Na, figyejl csak Kincsem, hallod ezt a hangot, benneteket az Isten is egymásnak teremtett ezzel a műsorvezető sráccal - olvasta Judit írását.

- Ne viccelj már velem, azt sem tudom ki ez? De kellemes hangja van az biztos - válaszolta.
- Jelöld be facebookon, Kovács Péter Ákos, megtalálod az ismerőseim között - jött azonnal a válasz.
- Hogyne, dehogy jelölöm, hiszen nem is ismerem - háborodott fel Edit.

Mintha fáradtsága alábbhagyott volna, a zene gyógyír volt lelkének. Kedvesen beszélgetett a chaten, majd kérte a kedvenc zenéjét amit le is játszott neki Péter. Lopva azért megnézte a srác profilját facebookon, szimpatikus fiatalember mosolygott rá a képről.
- Édes Istenem, ne csinálj butaságot! - gondolta magában.

Lassan eltelt a két órás adás, szépen elköszöntek egymástól a hallgatók. Észre sem vette, hogy eltelt az idő, késő este volt. Ideje volt tusolni, vacsorázni, ágyazni. Egy kis filmnézés vagy olvasás még egy kicsit, úgyis fáradtnak érezte magát. Éppen a gépet akarta kikapcsolni, amikor meglátta, hogy Péter ismerősnek jelölte.
- Ugyan mi történik, ha visszajelölöm ? Semmi ! - elfogadta a felkérést, majd kikapcsolta a gépet.
Finom vacsorával lepte meg magát, majd letusolt. Elköszönt nővérétől, majd ágyba bújt, semmi érdekeset nem talált a tv műsorok között. Hirtelen azonban pici hang figyelmeztette, üzenete jött. Péter volt az, aki ráköszönt, érdeklődött, hogy tetszett a műsor. Beszélgettek, egyre bátrabban, egyre többet tudtak meg egymásról. Péternek volt egy barátnője, aki igen messze lakott tőle, így nagyon ritkán találkoztak. Edit is mesélt magáról, ő is ugyanebben a "cipőben" járt. Volt valakije, de inkább nevezhető volt ez csak szexkapcsolatnak, mint szerelemnek.
Nagyon elszaladt az idő, reggel pedig négykor ébresztő, irány a munka.
Elköszönt Pétertől és mély, de mosolygós álomba szenderült.