1. Van-tudod?-faj. Mily sok!

Csillagnak tüzében.

Bolygónak porában,

űr feketéjében.


2. Van-bizoy-faj. S mily sok!

Szén-, vas-, és aranyból.

Vízből, tűzből, porból,

és a nincsenből is.


3. Van tehát a faj, sok.

Lélegez ki és be-

jár, repül, csúszmászik-

vagy lehet, hogy mégse.


4. És ki- és miféle?...

...

Tartozom beléje.

Hozzá és közéje.

Én is, úgy akár-ő.


5. Hogy nem ismerem? Nos,

tán nem itt születtem.

S étke méreg nékem,

ámde

boldogít a jója.


6. Faj nevet kap tőlem.

Iksz? Nem- Í vagy Á. S Ká.

Mindenkinké ez név.

Rajta, büszke rá légy!


7. S Fajt magammal hordva

járom én a kozmoszt.

mindenütt lábnyomom,

műhelyem és házam.


8. Fajnak szív- és bőréből

életeket csinálok,

föld- meg űrlakókat.

Köztük Nagy Tudóst is.


9. Faj szemével nézve

ősatomba látok.

Írom és fotózom

s újatommá gyártom.


10. A világ vajon mi?

Faj akarja tudni?

Én kimondom néki,

jól tudom, remélem.


11. Jókat én elemzem

és ha megtalálom,

Fajnak átadom. Hogy?

Foglalom hitébe!


12. Létezőnek szobrát

és regényét, képét

gyártom, írom... s íme!

Faj kövessen engem.


13. És társfajaimnak-

És társfajainknak-

tollat, trónust... testet,

otthont, ételt ádok.


14. Fajlakásainkban

kozmosz-testvéreknek

emlékmű-állítok.

S persze önmagunknak is.

Mind előtte térdre!


15. Minden összes fajnak

nagy barátmozgalmát

én életre hívom.

És ha kell, kormányzom!


16. Faj nagyon butuska?

Hát okossá tégyük.

Adj agyat beléje.

S gondolat teremhet.


17. Faj gonosz?-de én nem!

Jót és jól csináljak!

Faj gonosz? Javítom.

"Jót és jól csináljunk!"


18. Faj jelét kiírom

létnek homlokára.

Többinek melléje.

És sosem törölve.


19. Faj szavát kimondom,

űrbe békiáltom.

Hallja ő meg ő is!

S hallja. Űrön át is.


20. ...

21. ...


22. Folytatod te innen.

hisz te is köztünk vagy.

Nézz magadba-látod?

Te lelked is kerek

s piros vagy épp fehér.