1. Nálam van a szeretet,

habár senki nem temet.


2. Én mindenkit szeretek,

ezt-azt adok tinektek,


3. könyveket és kenyeret.

Olvassatok! Egyetek!


4. Én szeretek mindenkit,

ez az igaz emberhit.


5. Ember vagyok én szintén.

Ember hitét építvén


Én vagyok a szeretet!


6. S nálam van a gyűlölet,

hogy mindenkit megöljek.


7. Erre is szól parancsom.

Teljesít'ni kell. Nagyon.

Vajon én ezt akarom?


8. Kaptam hozzá egy puskát,

igaz, nagyon oly csűnyát.


9. Mindenkit lelőjek?

A Fehéret, a Zöldet.


10. Lelőjek! Leszúrjak!

Mint szolgát az urak,

mint szolgák az urat.


11. Elégjek, leszúrjak!

(De lesznek-e új- s űjak?)


12. A mndenkit megkínzom,

üt-veri össz' izmom.


13. A torkukat szorongom,

a vérüket folyongom,


14.és égetem a bőrüket

Így jól érzem bennünket.


15. Mindenkitől elveszek...

a ceruzát! S egyebet,


16. mivel minden az enyém!

Erről szóljon hősregény!


Én vagyok a gyűlölet!


De legyek a gyűlölet?...


17. Én mégiscsak szeretek!

Úgy ahogyan kellenek.


18. Én mégiscsak szeretek,

azt is, akit ellenlek.


19. Azt mondom, hogy szeress jól

ée ez, igen, örökszól.


20. Azt mondom, hogy szeressed,

akkor is, ha megegyed.


21. Azt mondom, hogy fogd kezét

és vedd észre az egét,

és vedd észbe az egét.


22. És sok minden más egyéb.

Szeress, szeress, szeressél!


23. Szeretni tud mindenki.

El ezt bátran hihetni.


24. Szeretni vágy mindenki,

aki nem, azt vigyed ki.


25. De o!yan nagy messzire:

ne is lásson el ide.


26. A mindenek szeretnek.

Lássák meg az emberek.


27. A mindenek szeretnek,

mindenjetek, emberek.


28. Én vagyok a szeretet.

Bár mindenki e!temet.