1. Vizsgálható és vizsgálandó a létező és a történelem kapcsolata. A létező, a létezők, a dolgok helye és szerepe a történelemben. A létező mi a történelemhez viszonyítva, a történelem szemszögéből tekintve. A történelembe helyezve.Mi, mi lehet és mi legyen. A létező valós, lehetséges és szükséges történelmisége.

Mindezeknek a tanulmányozását "hentológiá"-nak nevezem. Ens=létező, historia=történelem, összevonva. Három alapkérdése tehát: mi a létező a történelemben, mi tud lenni a történelemben és mi legyen a történelemben?

2. A történelmiség=a történelemben elfoglalt helyünk, a történelemhez képestiségünk, a történelembeli mivoltunk.

Bizonyos minimális történelmisége mindennek van. Minden valami, valamilyen, valamekkora a történelemben, minden valami a történelmre nézve. Minden hozzátesz valamit a történelemhez puszta létével-nemlétével is. Teljesen történelmietlen létező nincs.

A kevésbé történelmi létezők ő is-típusúak. A történelemben ő ez és ez, de rajta kívül más, mások is ez és ez,ő egy a több, akár egészen sok közül. Ilyen történelmisége más(ok)nak is van.

A történelmi(bb) létezők ő, csak ő-típusúak. A történelemben ő ez és ez, több ilyen nincs, ő az egyedüli. Történelmisége csak az övé.


A történelmiség vagy a milyenségből vagy a sorsból vagy a tettekből fakad.

X ilyen és olyan, ezért ő ez és/vagy az a történelemben.

X -szel ez és az történik, ezért ő ez és az a történelemben.

X ezt és azt teszi, cselekszi, ezért ő ez és az a történelemben.

Milyensége/sorsa/tette következtében itt az őáltalaság. A világnak, ennek-annak, a történelemnek az őáltala bekövetkezett-bekövetkező, fennálló misége, milyensége.

A történelmiség alakítható.

3. Az ember bír a legnagyobb történelemformáló erővel a földi élőlények közül. Tudatosan alakítja saját és az élettelen környezet történetét. Beleszól, meghatározza haladásának irányát.

Történelmítő hatalommal nemcsak az ember iség rendelkezik. Az egyes ember is. X., Y., Anna, József. Én is, te is, ő is, ő is.

Az ember nagyobb mint gondolná.


Hallunk egy háborúról. Egy múltbeli vagy jelenlegi háborúról-vag elképzelünk egy majdanit. Imádkozunk a békéért, a háború áldozataira emlékezünk. Az áldozatoknak emlékművet állítunk. Része a történelemnek. Ez is a történelem építése, formálása. Nemcsak a háború kirobbantása, folytatása, lezárása a Történelmi Tett.

Az az álláspontunk, hogy az embernek el kell jutnia akár az univerzum másik végébe? Akkor pl. az oda való eljutást műalkotásokban feldolgozzuk. Megverseljük, megrajzoljuk. Ezen kívül eljátszuk, előadjuk. Ez is része a történelemnek. Ez is történelem. (Le is írjuk. Stb.)

Eljátszod Hitler felakasztását. Vagy-a Harmadik Birodalom győzelmét, ha szimpatizálsz vele. Az is történelmiség.


Jelszót fogalmazok meg a kappitalizmusnak vagy a kommunizmusnak-melyiknek? Világnézeti meggyőződésemtől függ.


Ez a történelemalakíthatóságunk elvehetetlen és korlátozhatatlan. Ezt a képességünket bárhol és bármikor és bármilyen körülmények között tudjuk használni.

A történelemilen formálása lényegében azonos a másutt leíírt világolásnak az alakítás nevű ágával. A világ alakítása, azzá és olyanná tétele, aminek és amilyennek szerintünk, szerintem, szerinted lennie kell.

4. Az eszmény a történelmi ember. Aki tisztában van történelemalakító=történelmíthető képességvel, lehetőségeivel és feladatával. Akit mindez nem riaszt, akit mindez örömmel tölt el.

Elgondolkodik a történelem folyásán és azon: merre kell tartania. S elgondolásának megfelelve. igyekszik a kívánt irányba terelni a történelmet. Hogy pozitív vagy negatív irányba-e-az e szempontból közömbös. A negatív történelmiség is történelmiség, a negatív történelmi ember is történelmi ember.

A történelmi ember-mivel nem lehet bizonyos benne,hogy az ő elgondolása (a) helyes, hogy a történelemnek az általa gondolt irányba kell mennie, kimondja: ha tévedek és helytelen dolgokkal gyarapítom a történelmet,minden ilyen tettem semmis, minden ilyen tettem jelentse és jelenti önmaga ellenkezőjét. Jelentse-jelenti, eredményezze-eredményezi.