1. Az ember nevű élőlény három fontos képessége: az alakítás, az alkotás, a megismerés. Az alakítás: ennek-annak, a világnak az alakítása, formálása. Az alkotás: különféle létezők alkotása, megteremtése, létrehozása, előállítása, megépítése, elkészítése, meggyártása stb. Jellegzetes példája a művészi alkotás. A megismerés: a valóságnak, annak valamely részének felderítése, felfedezése, feltárása, feltérképezése, leírása, kikutatása, kiderítése stb. Ez a tudományos tevékenységünk. Világra-születetteknek nevezem azokat, aki rendkívüli alakítási/alkotási/megismerő képességgel rendelkeznek. Nagy egyéniségek, nagy tehetségek. Művészeti, tudományos zsenik. Fokozott világvágy és/vagy világképesség jellemzi őket.

2. A világra-születetteknek mint világra-születetteknek bizonyos jogaik és kötelességeik vannak. Joguk és kötelességük világra-születettségük, nagy egyéniségük, nagy tehetségük maximális kibontakoztatása és érvényesítése. Joguk van mindenhez, ami ehhez szükséges. Ellenszolgáltatás nélkül. (Festőgéniusznak ecset, vászon, festék.) Nagyságukkal, annak kibontásával, megvalósításával fizetnek érte. Ugyanakkor kötelességük mindent kizárni az életükből, ami világra-születettségük érvényesüléséhez nem kell. Szerelmi élet, család. Minden idejüket, minden energiájukat ennek érvényresítésére kell fordítaniuk.

3. Hozzunk létre olyan intézményeket, ahol ők, a rendkívüli képességű emberek élhetnek és tevékenykedhetnek, pl. műalkothatnak és tudományos tevékenységüket folytathatják. Minden nap, minden órában, minden percben. Minden más tennivaló nélkül. Felmentve minden társadalmi kötelezettség alól. Nem kell pl. pénzért dolgozniuk.

Rendelkezésükre áll itt minden, ami tehetségük kibontakoztatásához kell.

Itt töltik el életüket, biztonságos környezetben és zavartalanul.


Ezek a helyek, ezek az intézmények: a világ műhelyei.