HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1916

Írás összesen: 51302

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2021-01-22 20:45:08

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / regény
Szerző: AzraelFeltöltés dátuma: 2021-01-10

Gergő És Pamela-Harmadik Rész

Harmadik Rész

Volt Egyszer Egy Lány




Mint már az az előző részből kiderült:az a három évvel ezelőtti botlás ami pontot tett Gergő és Ágnes jegyességére, nem volt más mint a nemrégiben férjhezment Hunyadi Pamela Johanna. Mi érdektelen kívülállók vajha könnyen törünk pálcát efölött az asszony fölött, könnyen tesszük egyedüli felelőssé a történtekért, holott a bűnbeesés sem egyedül Éva anyánk hibája, ott is ketten tettek rossz fát a tűzre.

Nos mindenki úgy ítél ahogy akar, szíve-joga úgy vélekedni valakiről-valamiről ahogy azt jónak látja. Nyilván Pamela már egy mínusszal indul az olvasó szemében, hisz egy ragyogó, igen szép jövővel kecsegtető párkapcsolat miatta ment tönkre. De mielőtt elkönyvelnénk őt a legutolsó személynek és végképp elítéljük, megvetjük és nem vesszük emberszámba, nézzük meg az előzményeket, vajon mi vezetett odáig, hogy egy alapjában véve igen jó és nemes lélek így eldurvuljon, megkeseredjen, szíve megkeményedjen.
Mint már kiderült, Pamela erdélyi származású. Apja Máramaros, anyja Hargita megyéből jött. Hunyadi Ferenc már kint élt Magyarországon minekutána a háború után családjával együtt kitelepítették. Első házasságából két lány született.Felesége halála ismerte meg a Székelyudvarhely környéki Vass Anna Máriát, aki akkor már Brassóban dolgozott a főpostán ,másodállásban pedig idegenvezető volt, román turistákkal járta Budapestet. Egy leánykori botlás keserítette meg életét. Szerelme rútul elhagyta egy másik nőért és a korabeli erkölcsi szabályok szerint nem nevelhette ebből a kapcsolatból született idősebbik lányát, Ildikót. Kénytelen volt beletörődni hogy János öccsének kellett örökbeadni, de rendszeresen látogatta és remélte,hogy egy nap magához veszi. Ezért is jött kapóra Hunyadi Ferenc és a vele való házasság. Nem volt szerelmes belé, de hozzáment. Közös lányuk Pamela pedig Brassóban látta meg a napvilágot egy esős kora márciusi estén. Egy udvarhelyi javasasszony ismerőse Annának pedig a kezdet kezdetén megjövendölte: a lány nem született jó csillagzat alatt, zűrös természete és igen nehéz, küzdelmes élete lesz,a veszedelem örökké a sarkában fog járni. Ez nem túl biztató.
Pamela még emlékszik a régi házukra. Kisgyerekként nem zavart sok vizet otthon Erdélyben, többnyire a verandán vagy a tornácon játszadozott és hallgatta a világháborút megjárt székely határvadász nagyapja kalandos történeteit. Milyen volt a régi szép időkben amikor még magyar világ volt. Aztán meg milyen volt az utolsó vérig elkeseredetten védekezni a Keleti-Kárpátokban, a betörő szovjetek ellen. Aztán jött a pokol...a szörnyű világ...amikor minden szóra, s minden hangsúlyra vigyázni kellett hát még minden lépésre!
A régi ház, a Külső utca, a tehéncsorda, székelykapu, impozáns tornácos régi de kedves, falusi de mégis arisztokratikus székely ház. Ez volt az édenkert vagyis Pamela elveszett paradicsoma. Mert hogy ő is kiűzetett onnan akárcsak Ádám és Éva. Mikor a nagyszülők meghaltak, a rokonok kiforgatták őket a vagyonból, eladták a szép házat a fejük felől, ők mehettek amerre láttak.
Végül Budapesten maradtak. Megfelelő kapcsolatok révén elintézték a kitelepülést ami nem volt könnyű a Ceausescu-korszakban. Csakhogy alaposan kihúzták vele a lutrit. A pesti szomszédok eleve ellenségesen fogadták őket, lenézték az alacsony származású keleti jövevényeket. A kis Pamela is nehezen viselte az itteni levegőt, sokat köhéncselt, főleg a csepeli gyárkémények füstjeitől. Eleve nem fogadták el sem az óvodában, sem később az iskolában.

- Rosszul beszél magyarul, nem értjük amit mond.- ezzel a kifogással éltek. Nemcsak hogy nem értették, valljuk be nem is akarták érteni.

Szegény volt, elesett, mégis meg merte a többiekkel azt a pofátlanságot tenni hogy feléjük mert kerekedni a tanulásban már ami a humán tantárgyakat illeti. Kitűnő emlékezőtehetsége és kitartása volt, amin a többiek nagy része akadozott, azt ő röhögve megcsinálta. Míg a többi gyerek még mindig a mesekönyveket silabizálta, addig Pamela már kívülről betéve tudta a magyar történelmet, jártas volt az irodalomban, szeretett olvasni verseket, regényeket valamint a térképeken is jól eligazodott. Mint mindenki az ő korában, neki is tudni kellett oroszul hát valamennyire meg is tanult, németül az iskolában, románul az édesanyjától tanult. Hiszen nyaranta otthon volt Erdélyben és ha éppenséggel Kolozsvárra vagy Brassóba vetődtek, hasznos volt hogy ő is tudott valamennyit és értett azon a nyelven. Tíz éves koráig nem voltak különösebb problémák vele.

Aztán újabb családi tragédia következett. Apja váratlanul meghalt, anyja súlyos beteg volt, őt meg 10 évvel idősebb nővére, Ildikó nevelte tovább. Azt beszélik nagyon rosszul bánt a kislánnyal mikor otthon voltak Erdélyben, egy jó szava nem volt hozzá, Pamela sokszor éhezett, a szomszédok etették. A legalantasabb munkákra fogta be és sokszor vendégek előtt alázta meg. Alighanem igaz ez a beszéd,mert a kislányt aztán mintha kicserélték volna. A türelmes,hallgatag, szófogadó Pamela egészen megvadult, eldurvult, roppant indulatos, zabolátlan, módfelett agresszív, kegyetlen gyerek lett. Szörnyű nehéz természete lett, a legcsekélyebb sértésre is olyan harag fogta el, hogy az már ijesztő volt. Sokszor először ütött,aztán kérdezett, örömét lelte főleg azoknak a bántalmazásában akik kezdetben nem fogadták el. Állítólag még a saját nővérét is késsel kergette. Noha eleve sértődékeny, bosszúálló, haragvó, makacs személyiség volt, eme rossz tulajdonságai most kerültek igazán felszínre.
- Jajj édes Istenem inkább szültem volna Ferinek egymás után hat komisz fiúgyereket mint ezt az egyet. -sopánkodott Anna néni. - Lány létére hogy lehet valaki ennyire kezelhetetlen? Én mertem volna ilyen lenni az ő korában! De hát az apja nehéz természetét örökölte. Feri volt ilyen agresszív, kötözködő meg önfejű! Annak aztán lehetett beszélni meg ennek is! Ahelyett hogy magába szállna inkább beszólogat, gúnyolódik, beletapos mások lelkébe....bezzeg Ildikóval nincs ennyi bajom! Inkább tanulnál azoktól a lányoktól engedelmességet, visszafogottságot és alkalmazkodást akiket te állandóan bántasz meg leszólsz!
Pamela nevetett:
- Hogyne édesanyám! Legyek én is olyan pitiáner, képmutató, bamba ájtatos pofa aki eljátssza a kisaranyost azt jót röhög a markába a hátunk mögött! Mint a drágaságos Ildike! Köszönöm szépen inkább a halál mint az ilyen élet!
- Ne sírjon a szád akkor hogy a nővéredet többre tartom nálad! Ő bezzeg tud viselkedni és amit elvárnak azt tenni...
- Ja én kérek elnézést hogy csak az apámtól vagyok és nem a maga élete nagy szerelmétől édesanyám! A maga kedvenc lánya úgy csinálhat hülyét akárkiből ahogy akar mert ő attól a Lacitól, Pistától vagy Gézától van aki aztán lelépett az úrikisasszonnyal azt ide se bagózott többet mert egy gyáva alak ez az igazság! Magának csak az agresszív és kötözködő apám jutott meg vele együtt én hát ez van, ezt kellett már szeretni hogy magyar állampolgárok legyünk! Meg kell alkudni mert Isten nem Dévényi Tibi bácsi hogy lehet nála kívánságműsorozni!
- Az a baj hogy te nem tudsz megalkudni és ebből még nagy bajod lesz! Meg nem tudsz lakatot tenni a szádra!
- Akinek nem tetszik az igazság amit kimondok fogja be mindkét fülét, nem nagy kunszt!Ajánlom magamat s a szamaramat!- mondta gúnyosan és kissé teátrálisan Pamela majd bevágta maga után a szobája ajtaját mintha csak a csűr kapuja lett volna.
Balhézás a menőarcokkal, a nagy okos felnőttek bosszantása,rockzene,fiús öltözet és jóképű hosszúhajú rockersrácok. Ez ám az élet sava-borsa. Na meg a kényes kérdések feszegetése és az igazságkeresés. Harc a női egyenjogúságért, ne csak a fiúknak szabadjon ám minden! És persze nyaranta a szeretett Erdély Haza amit soha nem szűnünk meg szeretni, bárhova is menjünk.
Pamela életszemléletét híven tükrözi egy húsz évvel későbbi Rómeó Vérzik dal:

"Az ördög,az Isten az élet,a halál,
Egy fűszer melyet senki nem talál.
Nem látja senki de ez az ami hajt,
Nincs gond én keresem a bajt!"


És ha már a rockersrácok és a szerelem.....Pamela középiskola óta fiúzott, voltak ám fiúk miatt is balhéi. Volt szerelmes egyszer-kétszer de többnyire csak külső vonzalom alapján döntött egy-egy vagány rocker fiú mellett. De hogy milyen az igazi szerelem? Azt bizony a huszadik éve felé közeledve tudta meg. Hogy mennyire fájdalmas is tud lenni. Akárhogy megsérüljön az ember lánya egy csatában, még ha lesántulna se tud az úgy fájni...mint ha gyűlölünk és szeretünk. Ugyanazt az embert csontig gyűlöljük és tiszta szívből szeretjük.
1982 március 15-én, két nappal születésnapja után Pamela biciklivel átment Csepelre. De a fiú nem jött el a randevúra.
- Hát ott egye meg a fene! - mondta kissé bosszúsan majd felpattant a kerékpárra és elindult visszafelé. Míg a Papírgyártól visszafelé tekert a Tanács Tér felé az Ady Endre úton, unalmában énekelgette a Bergendy hajdanvolt 1976-os slágerét amit éppen aktuálisnak érzett:

"Automata szerelem
Többé már nem kell nekem.."



Kívánságod teljesült szerencsétlen lélek! Automata szerelem helyett igazán szerelmes leszel, de nem köszönöd te azt meg! Na most aztán megtudod hol lakik az Isten! Soha többé nem leszel te az aki voltál! Valami végleg eltörik, te meg megkapod a beavatást a mennybe és pokolba egyszerre aztán szeress-gyűlölj, halj meg és élj!
Aztán, hogy Gergő olyan csúnyán játszott Pamelával, utána meg kidobta, még a saját rokonai, főleg a nővére is kárörvendve nézték Pamela szenvedését.Mindenki elfordult tőle,még saját anyja is elítélte:
- Hozzám ne gyere panaszkodni,én tudtam,hogy ez lesz. Azt kaptad amit megérdemeltél, szégyent hoztál a családunk nevére! Ezek után végezz amit tudsz én végeztem veled!Tebelőled rendes nő már nem lesz...
Így Pamela csak a házinyulainak sírhatta el bánatát.
- El fog múlni.... - ezt mondaná Hercegnő részvevően ha beszélni tudna emberi nyelven.
És odaugrabugrált gazdijához. Akitől annyi szeretetet, törődést és finomságot kapott és aki mellett a világ legszerencsésebb nyuszijának érezte magát--most neki van rá szüksége.
Ez a nyúl nem úgy gondolkodott mint az emberek, akik ha gyászoló, szomorú embertársukat látják, elfordítják a fejüket, mondván : - Az ő baja,ő okozta magának, minek ment oda, igazán tudhatta volna előre, hogy az a fiú.....
És ez még a jobbik eset. A vess magadra -programszám rosszabbik változata, az mikor összeül a családi kupaktanács azzal a napirendre tűzött megoldandó problémával, hogy: "Mit érdemel az a bűnös aki...." Persze a vádlottak padján nem Gergő ül, aki megríkatta Pamelát, Hercegnő gazdiját. Hanem Pamela, aki nem figyelt oda és egy nagy csalódás lett a jutalma.
Ha Hercegnő ,Násztya, Lotti, Zebulon, Melinda, Jácinta és a többi tapsifüles beszélni tudna,nem ezeket mondanák:
- Minek mentél oda?
- Minek álltál vele szóba?
- Igazán tudhattad volna előre,hogy nem érsz neki annyit...
- Itt sír a szád,holott örülj hogy ennyi jutott neked!
- Na most aztán megtanulod végre a leckét!
- Csak azt kaptad amit érdemeltél!Most már végre leestél a magas lóról....

Magas ló? A nyuszik tudják a legjobban ,hogy a gazdijuk soha nem volt beképzelt, soha nem tartotta többre magát másoknál ,mindig tisztában volt a hiányosságaival, esendő emberi mivoltával. Úgy gondolkodott, hogy rossz tulajdonságainak köszönhetően soha nem lesz egyenértékű más csajokkal, főleg Ágival és Nikollal akik sokkal szebbek és többek nála. Hiszen azt mondták az okos felnőttek, hogy jó dolgok jó emberekkel, rossz dolgok pedig rossz, hitvány ,jellemtelen személyekkel történnek akik azt sem érdemlik meg,hogy embereknek nevezzék őket...csak valami vegetatív homo-sapiens külsejű véglényeknek. Hiszen az ember jó alapvetően---az élet meg olyan mint a mese--igazságos.Senki sem szenved hiába, mindenki azt kapja amit megérdemel. És nincs visszaút, ha hibáztál.

- El fog múlni...- nyuszogta Hercegnő a maga nyuszinyelvén.
Pamela magához ölelte kis kedvencét, megsimogatta és így szólt:
- Nem édes nyulam ez soha ...soha.....soha többé. Ez velem kell maradjon és így van rendjén. Örökké szenvednem kell, hogy megértsem hibát követtem el. Sajnálom, hogy ilyen hosszú és nehéz úton kell kísérjél aminek csak a halál vethet véget....nem az övé---hanem az enyém.....ne gyűlöld őt tovább nyulacskám elég ha én gyűlölöm vissza-visszatérően. Meg magamat annál is jobban. Te csak maradj itt velem és a többiek is. Hidd el, sokat jelent!
Az olvasó nyilván most teljesen negatív figurának látja őt eme nem túl biztató jellemzés és életút láttán. Valójában egyenes természetű, jó lelkű, őszinte és szolgálatkész volt. Feltétel nélkül lojális volt szeretteihez, lehetett rá számítani, kitartóan szolgálta azt az ügyet ami mellé állt. Elveihez ragaszkodott, mindig azt mondta amit gondolt. Valamint műveltségét, meglehetősen aprólékos jártasságát a bölcsész-területen és szorgalmát még a legkeményebb ellenségei, rosszakarói se merték megkérdőjelezni, kétségbevonni. Még Gergőék is irigyelték ezért. Noha Gergő olvasó ember volt (igaz csak fantazy történetek,kaland és képregények érdekelték), rájött hogy van mit bepótolnia. Mivel ambíciózus ember volt és a kudarc nem lelombozta, hanem ellenkezőleg, még jobban inspirálta hogy fejlődjön.

Visszatérve Pamelára, sokkal szerencsésebb lett volna tán az is ha fiúnak születik. Akkor nem lett volna ennyire veszte az ő szilaj, erős egyénisége, mely női testbe zárva eléggé természetellenes. A nőktől eleve azt várják el, hogy szelíd, nyugodt, engedelmes, visszafogott társaik legyenek a férfiaknak és a háttérbe húzódva segítsék férjeik érdekeit. 20-adik század ide, feminizmus oda, szüfrazsettek amoda, az emberek gondolkodásmódja ebben a dologban nem változott.

De amióta férjhezment, szerencsésebb lett az élete. Zsolti ugyanis nyugodt, segítőkész, lovagias, szorgalmas, csendes fiú volt. És imádta a feleségét.Teljesen a befolyása alatt állt, Pamela azt tehetett vele amit akart. Elégedett is volt, hálát adott Istennek a jó soráért és Zsoltnak is javára vált hogy őt vette el s nem holmi elkényeztett pesti kiasszonyok játékbabája lett belőle.

Nos Zsolti egy volt iskolatársnőjével Nórával, meg még egy házaspárral társbérletben lakott a Garay-Dózsa negyedben, a hetedik kerületben. Mikor megnősült, odavitte Pamelát is. Zsolti csaptelepeket válogatott egy budatétényi nagykerben, Pamela pedig Kelenföldön dolgozott a Precíziós Műveknél. A gyártási osztályvezető titkárnője volt. Írógépelt, kávét főzött, kezelte a telefonokat és az iratokat az ilyen-olyan beszerzésekről. Kovács Rajmund a főnöke nagyon meg volt vele elégedve, Pamela a jobbkeze volt, még keresve sem találhatott ilyen szorgalmas és becsületes munkaerőt. Így mondhattak rá kígyót-békát mások, de a férje és főnöke egy rossz szóval se éltek ellene. Úgy tűnt sínen van az élete. Csak a társbérlet rémségei,az efféle apró bosszúságok keserítették meg.

Klári egy este megszólta Zsoltiékat hogy nyitva hagyták a gázcsapot és most gázszag terjeng az egész lakásban. Zsoltiék viszont határozottan emlékeztek rá hogy főzés után gondosan elzárták a gázt a sparherdnél. Pamela úgy látta hogy Klári mindenáron kötözködni akar, ezért kissé nyomatékosan válaszolta hogy nem kisóvodások, igenis jól tudják hogy a gázt le kell oltani ha nem akarnak füstmérgezést kapni vagy felrobbanni. Valamint hozzátette, hogy arra is gondja volt hogy több hetes mocsoktól szabadítsa meg a gáztűzhelyet.

Klári erre már nem tudott mit mondani, átment Nórához, a másik lányhoz és elkezdte neki szapulni Pamelát.

- Akkora szája van mint ide Nagykáta. Szólj egy rossz szót,ő tízen innen nem áll meg!Szegény Zsolti! Ez az asszony teljesen el fogja nyomni. Zsolti meg hülye,tipikus papucs. Hagyja hogy az orránál fogva vezessék.

Nóra azonban megvédte Pamelát.

- Szerintem nem vezeti az orránál fogva, attól hogy ő fogja a kormányrudat, az nem feltétlenül azt jelenti. Szerintem Pammy jó fej és Zsolti,amilyen kis jámbor, naív, pont egy ilyen erőskezű asszony kellett mellé aki megfelelően irányítja. Semmi bajom velük, legyenek boldogok.

Így aztán Klári Nórára rágott be mert megvédte Pamelát. Másnap rátámadt, hogy kirakta a porszívót és Nóra csak kerülgette mint macska a forró kását, holott ő a soros a takarításban.

Szegény Nóra, aki igazán a szívére vette a dolgokat és meglehetősen lágyszívű volt, elpityeredett. Utána Pamela vigasztalta.
- Ne aggódj a ténsnagyságának igazából velem van baja. Na de addig fogja rajtam köszörülni a nyelvét a hátam mögött meg téged ríkatni míg egy szép napon szemtől szembe lekeverek párat neki aztán nyafoghat az egész szomszédságnak milyen agresszív idegbeteg vagyok. Ha meg még tovább folytatja nincs kizárva hogy a hajánál fogva húzom végig a gangon a mélyen tisztelt lakóközösség szeme láttára! Ha botrányt akar hát legyen!Semmi jónak nem vagyok az elrontója, a rossznak még ugyan nem!

Mégcsak nem is sejtette szegényke, hogy a társbérletben előforduló asszony-pörpatvarok, kisstílű civakodások nemsokára üdítő mókázás lesz ahhoz képest, hogy mekkora teher fog megint nehezedni rá és ez a teher abszolút lelki,semmi köze nincs a hétköznapi bajokhoz. Ezt a bajt ugyanis mélyen őrzött, még mindig meglevő szívfájdalomnak hívják. És a szívfájdalom nem más mint Szigetváry Gergő, a csepeli csirkefogók és banditák felejthetetlen vezére, aki nemsokára újra színrelép hősnőnk életében.

Pedig Pamela már elfogadta új életét Zsoltival, rég volt mikor Gergő eszébe jutott de csak annyira, hogy egy Federico García Lorca verssel emlékezzen a naplójába jegyezve:

"A rózsa
sose vágyik a pirkadásra:
szinte örökké válva ágán,
vágyik valami másra.

A rózsa
sose vágyik árnyra,tudásra:
test és álom határán
vágyik valami másra.

A rózsa
sose vágyik a rózsára:
lebegve az ég simaságán,
vágyik valami másra."


És nem hitt a vonzás törvényében. Sem abban hogy ha valakire gondolunk, talán az is gondolhat ránk. És egy szép napon megjelenhetik...

A történet a nyolcvanas évek elején indul

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Limes című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) 2020.12.14. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ne gyere közelebb című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én bűnöm című alkotáshoz

csiszkovics bejegyzést írt a(z) Száz lélek című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Ne gyere közelebb című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Az én bűnöm című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Lábnyomok a levegőben, avagy, az első hó? című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ne gyere közelebb című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Limes című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Száz lélek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én bűnöm című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én bűnöm című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Limes című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Száz lélek című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)