Kár, hogy szerelmesen is szarni kell
Olyan illúziórombolás
Ki dönti el, hogy most én írok
És ki mondja azt, hogy más
És talán kár felfeszíteni
Azt, ami magában szép
Nem tudom mi az, kereszt, vagy villamosszék
Csak zavar, hogy fennakadt valami
Egy topmodell-plakát meztelen nyakán
Gondolkodom, mit írnék erre válaszul
De kár, hogy nem látom, ki kérne meg
A nagy nézésben az ember megvakul
Aztán sötéten süketel
S az idő? az egyre megy
Kár, hogy eddig még semmi nem lett
Olyan egyszerű tény, mint a rímképlet.
Meg kár sorolni, hogy mi minden kár
Tavirózsán úszik a mocsár.