Egyszer kíméletes lesz a szó, mint egy hűs fuvallat.
Elveszett kisfiúk önmagukat megtalálva hazatérnek.
Hétköznapi, egyszerű örömök születnek otthonokban.
Ez egy szép nap, esik a hó, gyerekek szánkóznak.
Szentek kezei rózsaszín tulipánt hintenek a földre.
Önkényesen átléptünk tegnapi énünk árnyékán.
Magányos cédrus minden emberi lélek.
Nem lesz baj, hogy az élet csak az, ami.
Tudjuk, mi nem fogunk történelmet írni.
Csak szeretni ne felejtsünk el sohasem.
Minden, ami bonyolult, majd egyszerű lesz.
Határtalan, csillagos ég lesz majd a jelen.
Sebeink tollpiheként lehullva elvesznek.
Ez egy szép nap, mert nincs keserű múlt.
Felesleges gondolatok eltűnnek a ködben.
Saját magunkra támaszkodva csak megyünk.
Lépteink nyugodtak,mint szívünk dobbanása.
A fákról jéggé fagyott bánat lóg a semmibe,
Mi csak megyünk, most nem törődünk vele.