HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47187

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Versek / emlékezés
Szerző: maricaFeltöltés dátuma: 2007-03-22

Kusza gondolatok


Talán azért írok, mert nem kérdeztek.
S mikor kérdeznétek, már nem leszek!
Nem gondolom, hogy számit valamit,
Amit írok érdekel valakit,
De van bennem egy kényszer,
S az érzelmeimről, írnom kell!
Azt bizton remélem ha szóba foglalom,
Majd egyszer elolvassák! "Nem lesz papír halom!"

Hisz minden, elolvasott szó, egy leírt gondolat,
Mely a tudatra hat!
S egyszer a mélyből, felszínre fakad,
Így tud tenni az ember nagy dolgokat!
Nem is tudja, hol, mikor érintette meg,
Már magáénak vallja, az ötletet.
Ez így igaz! Az már az övé,
Hisz ő alakította azzá, amivé!
Attól kezdve ő váltja valóra,
Néha rosszra, de leginkább jóra.
Így fejlődik a világ, évmilliók óta.
Alakul a föld, az ember, de szükség van, a jó szóra!

Mindent meg örökít, a csodás technika,
Azt láthatja ember évek múlva.
Vannak videók, DVD lemezek,
Képek, felelevenítik az emléket!
De amit leírok, az a gondolatom,
Érzelmem képe! Kiegészül vele a tárgy,
Megelevenedik, s az összes, együtt,
Élő valóság!
Gondolatok nélkül, csak azoknak emlék,
Kik a látottakat átélté.
Akik nem voltak ott, sőt nem is léteztek,
Csak nézik a képet s kérdik: vajon ki lehet?
De ha rajta írás jelzi,kit ábrázol,
S hozzá olvas róla néhány szót,
Világossá válik miféle volt.
Egyébként, csak nézi a tárgyat, kétked,
Gondolkodik: vajon kié lehetett?
De nem mond semmit, nincs felelet,
Nincs gondolat, mely megérinti a lelket.
S én szeretném, ha a jövő nemzedéke,
Többet tudna róla, milyen volt az őse,
Míg nékik a tárgy, emlék a múltból,
Nékünk jelen.
Ők a jövő! Nékik ez múlt, történelem!

Mikor a kis gyermek, apja, anyja képét nézi,
A mamáját mosolyogva kérdi:
Milyen volt? Mit mondott? Hogy mondta?
Tényleg! Ez az apuka, ez az anyuka?
Amikor megtudja, a boldogságot érzi,
S már is reméli, hogy ő is felnőtt lesz,
Hisz apuka, anyuka is volt bébi!

Múlt nélkül, nincs jelen, a jelen nélkül jövő!
Együtt kerek a világ, add te is tovább!
Ó! Ha őseink is tudtak volna írni,
S valahogy nékünk üzenni!
Nem csak génjeinkben élnének,
Lennének tőlük személyes emlékek!
Még gazdagabb lenne lelkünk,
De így is büszkék lehetünk!
Mert a múltból, szellő szárnyán
Üzentek nékünk,Látván,
Mily tétován álltunk és vártunk,
Hogy valami történjen4

Mikor kihal egy nemzedék,
Minden a következőn múlik!
Ha nem kell keresni már,
Őrizzétek, és adjátok tovább!
Ne szakadjon meg soha a szál.
Kívánom, hogy létetek, legyen boldog,
Gazdag és termékeny.
Lélekben, tettben, cselekvésben!

Pécs. 2005. 01. 16. Mariczki Janosné (Albert Mária)

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
marica
Regisztrált:
2006-11-30
Összes értékelés:
645
Időpont: 2008-01-17 09:27:37

Az adóságom pótolva : Mindenkinek nagyon szépen köszönöm,
rég jártam erre?és most falevél vissza vezetett: Köszönet érte neki.
Alkotó
Falevél
Regisztrált:
2008-01-06
Összes értékelés:
746
Időpont: 2008-01-17 08:40:54

Marica, már egészen biztos, hogy sok kellemes, elgondolkodtató szép percet, órát adsz nekem! Minden versed elolvasom! Nagyon szépek és biztos vagyok, a többiben sem csalódom majd!
Tisztelettel: Falevél
Alkotó
amazonasz
Regisztrált:
2006-08-10
Összes értékelés:
268
Időpont: 2007-04-05 17:52:16

Kedves Marica
Nagyszerűen fogalmaztad meg. Hajt bennünket a kényszer, mert érezzük, hogy mások helyett is szólnunk kell, a következő nemzedék pedig, így értesül arról, milyen is volt a múlt, ahonnan ők is gyökereznek.
Szeretettel
Gyula

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Életünk, halálunk... (Ennyi?) című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Életünk, halálunk... (Ennyi?) című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel A veréb és a varjú címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) Szerethető... című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Fekete lombok alatt című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Titkos út című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Október című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Majmok hajója című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Éhes gyermek címmel

alberth bejegyzést írt a(z) Majmok hajója című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel A kiskakas rézkrajcárja címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Találkozván a lelkekkel című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Meddig lehet még? című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)