HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1839

Írás összesen: 46937

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Szokolay Zoltán
2018-08-29 20:03:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2007-03-24

A Zögling szárnyra kap /részlet/

VI. A Zögling szárnyra kap


Telepes község panorámáját, ha az ember Pest felől érkezve szemléli, a domboldalban fekvő falu látképe határozza meg, a jellegzetes, magas, karcsú templom-toronnyal és a községháza piros tetős épületével.
Ha a terézligeti megállónál leszállunk a HÉV-ről, és átmegyünk az országúton a másik oldalra, jobb-kéz felől az öreg, használaton kívüli víztorony, és a Fésűsfonó égbenyúló kéménye vonja magára legelőször a figyelmünket. Azon túl észak felé széles vadvirágos rét terül el, a Szivas-patak völgye, ritkás fűzfa-ligetekkel, facsoportokkal. A patak part mögött kopár domboldalak magasodnak, középen trónol, mint már említettük a falucska a templomával, mellette pedig egy furcsán levágott hegy lankája keleti irányba vezeti a tekintetet. Valamikor homokbánya működött itt, s ennek áldásos tevékenysége nyomán lett a hegyoldal kettévágva. A rekultivációt sem a Tanács sem a Bizottság nem szorgalmazta kellő eréllyel, gyanítom, nem is tudták, mi az! Ha fa kellett, kiirtották az erdőt, ha homok, vagy kő, elhordták a hegyet. A szennyvizeket beleengedték ez élővizekbe, ez olcsó volt és praktikus, a termelés mutatói örvendetesen javultak, ki lehetett számolni, hogy ekkora fejlődési ütem mellett, az ország hamarosan utoléri, és el is hagyja az Egyesült Államokat.
A Szivas patakból történetünk idején még inni lehetett, három-négy év elmúltával azonban már nem, s Gnúfos, akit akkor már máshogy hívtak a barátai, sorkatonaként hazalátogatva lázas hasmenést kapott, mert botorul, többek intése ellenére merő nosztalgiázásból belekortyolt a patakba. A kommunális és ipari hulladékot az illetékesek nemes egyszerűséggel a városok, községek határaiba hordatták ki, ott senkit se zavart. Recycleing? Was ist das?
Tovább sétálva Bandinéni kocsmája felé, bal kéz felől, a vasúti töltés mellett, két-három óriási méretű őzbarna sziklát pillantunk meg. -"Medvebarlang" -mondta erről a főjegyzőúr a kis Gnúfosnak, amikor erre jöttek néhanapján. -"Pszt, csendesen, meg ne neszezzenek a mackók minket"!
Fos, amikor öregebb lett, nem hitt már a mesékben, mégis gyakran kapta magát azon, hogy a sziklák mellett elhaladva összerezzen: "itthon vannak-e vajon?"
Szépen ballagott már befele a házba a jó öreg augusztus, amikor az egyik derült, de szeles nap délelőttjén két gyerek botorkált keresztül a réten. Jó nagy ívben elkerülve a cigány-putrik sorát a patak part felé tartottak. Meztéláb volt mindkettő. A fiúcska hét-nyolc éves lehetett, a kislány talán tizenhárom.
-Nem látom őket, -mondta a kislány aggodalmaskodva a kisfiúnak, s kezét az éles fényben szemellenzőül homlokához illesztette. -Merre lehetnek?
-Ott vannak, -mutatott előre csontos kezével a gyerek, -ott, la, a fák között, ne arra nézz, te hülye, hanem emerre!
És tényleg, a látkép középső részén, ahol két óriási fűzfa összeborulva szerelmeteskedett, az egymást simogató ágak résein feltűnt egy parányi fehér-szárnyú repülőgép, körötte apró kis hangyák nyüzsögtek. A kicsi repülőgép most váratlanul elindult, csúszni kezdett lefelé a domboldalon. A kislány és a kisfiú megálltak, s kezüket szájuk elé kapva, lélegzet visszafojtva bámulták a szemük előtt lejátszódó csodát. A gép előtt szaladó alakok kitértek oldalra, s a repülő masina, uramfia, szárnyra kapott! Még látták, ahogy balról jobbra tartva, átrepül a fák közötti nyíláson, aztán egy másik facsoport eltakarta a kis fehérszárnyú repülőt.
-Fussunk, -kiáltott fel a kisfiú, és nénjét hátrahagyva vágtatni kezdett előre, a térdig érő fűben.
-Ne rohanj, dögölj meg, -szólt utána a lány, akiben Végvári Emőkére ismerhetünk, -jól kikapunk tőlök, ha arra rohangálunk, amerre repkednek.
Öccse azonban nem figyelt az intő szóra, talán el se jutott a tudatáig, amit nénje mondott. Átugrott egy kidőlt fatörzset, s eltűnt a patakpartot szegélyező rekettyésben.
-Hülye állat, barom, -mondta, csak úgy magának a kislány, hiszen, hát öccse úgy se hallhatta már ezeket a szavakat, -majd jól a fejedre esik az a vacak, -s azzal ő is futni kezdett a kissrác után.
Átlábaltak a patakon, s lihegve kapaszkodni kezdtek felfelé a domboldalra, amikor a fejük felett váratlanul egy óriási árnyék suhant át: a repülőgép! Olyan közel volt, hogy le kellett kapni a fejüket, élesen, tisztán hallatszott a szél fütyülése a szárnyakon, látták a pilóta elkerekedő szemét, ahogy begazolva lefelé bámul. Aztán egy pillanat, s a gép messze elől kecses ívben belesimult a mély fűbe, szárnya tétovázva oldalra billent.

-Megvesztek ezek? -nézett mérgesen Gnúfos a mellette álldogáló Nagy Gyulára, fenn a starthelyen. Onnan, ahol álltak, egy pillanatig úgy tűnt, a repülőgép elüti a két vakmerő betolakodót. -Hát nem megtiltottam, hogy ide kijöjjenek! Mucsi Lali parancsba is adta.
-Törődnek is ezek vele, -replikázott a tömzsi. -Én előre megmondtam ...!
A Zögling oldalára billenve pihent messze, lenn a réten, a fiúk, a "figuránsok" most indultak érte a vontató-kocsival. Gnúfos tudta, jó félórába telik, amíg felhúzzák újra ide a starthelyre, elhatározta, hát, hogy lemegy, s elzavarja a reptérről a hívatlan látogatókat.
-Lemegyek hozzájuk, -kaszált bele a levegőbe, -Mucsi Lalihoz intézve szavait, aki egy lapos kövön ült, s fűszálat rágicsálva bámult fel rá. -Adj parancsot, hogy készülhet a következő. Ja, és igen, a gépet nézzék át, s fordítsák szélirányba.
-Ho...ho...?
-Hát, úgy, hogy megfogják a szárnyat, s vigyázva megfordítják, erre, la!
-Mi..mi...mi..
Gnúfos ezt már meg se hallotta, sarkon fordult, s szökdelni kezdett lefele, ügyesen kerülgetve a fűtorzsák között megbúvó kisebb-nagyobb köveket.
Emő és a kisöccse közben balra tartva egyre jobban megközelítették a repülőgépet. Gnúfos nem akarta, hogy ő előtte odaérjenek, fokozta az iramot, aminek ez lett a következménye, hogy belebotlott egy karvastagságú száraz ágba, és felbukfencezett. Végül szinte egyszerre érték el a Zöglinget, melynek pilóta-ülésében büszkén trónolt a kis szőke. Okkal volt büszke: az imént repülte ki a "B" vizsgát, bár e teljesítményt a hivatalos szervek nem honorálhatták a megfelelő oklevéllel. De a "B" vizsga azért "B" vizsga, és ha az ember tud repülni, nem azért tud, mert papírja van róla. A Tejfölfejű nem szállt ki a pilótaülésből, bölcsen tudta, ez szigorúan tilos, az erős szél felfordíthatta volna a magára hagyott, könnyű kis repülőgépet. A géptörésért szigorú büntetés járt, a kivégzést, és pinceajtóra szögezést még csak ki lehetett bírni, az eltiltástól azonban mindenki rettegett. Visszaemlékezett egy ilyen esetre, még az elején történt, amikor csak apróbb csúszásokat, szökkenéseket gyakoroltak itt lenn, a lejtő aljában. A figuránsok már futottak, a gép előre lendült, s ez a baromállat Nagy Gyula, az indítókötél lekapcsolódása előtt ijedtében belerántott a botkormányba. A következmény mindenkit elképesztett: a gép, mint valami megvadult csikó felágaskodott, s a farkára huppant vissza. Az oldalkormány azonnal kiszakadt, és az egész vezérsíkot át kellett vizsgálni a bovdenektől kezdve az utolsó rögzítő-csavarig. Nagy Gyula három nap eltiltást kapott, igen nehezen viselte, a többiek meg őt, illetve a szűnni nem akaró szövegelést, ami ömlött belőle, a szerinte méltánytalan büntetés miatt.
Túró még egyszer se törte össze a Zöglinget, a legrázósabb leszállása az volt, amikor, vagy két hete, kilebegtetés közben váratlanul erős oldalszélbe került, s a hirtelen lökést képtelen lévén kivédeni a rét közepén álló egy-szem galagonya-bokorban kötött ki. A tüskék kicsit összeszurkálták a szárny-borítást, néhány helyen be kellett ragasztgatni, de komolyabb baj nem esett.
A kis szőke elégedett volt magával. A középsőMatyi, a Gnúfos, és ő! Igen, minden kétséget kizáróan ők hárman a sztárok az egész bandában. A középsőMatyi és ez a baromállat Fos már majdnem repült egy "C" vizsgát is, ami már igazi vitorlázás a starthely magassága felett, de a szél gyenge volt, nem tudták kirepülni a szintidőt. -Én is közeljártam hozzá ma, -mondta magában teljes elismerését kifejezve saját iménti teljesítménye iránt, -ha nem követem el azt a hibát, hogy túl messze elrepülök a lejtőtől, talán én lettem volna az első "C"- vizsgás! A többiek? Túrós gondolatban megcsóválta a fejét. -Szarok, egész egyszerűen szarzsákok nincs rá jobb kifejezés. Mucsi Lalinak például képtelenség beleverni abba a tökfejébe még a legegyszerűbb dolgot is. "Csűrjél szépen balra a bottal, -mondta neki ezredszerre angyali türelemmel a Fos, s lépd be hozzá az oldalkormányt. Ne félj, nem fogsz felrepülni, nincs kihúzva az indítókötél" A repülőgép szárnyát egyik oldalról a középsőMatyi tartotta, a másik oldalon Túrós maga állt. Gnúfos kiáltására be kellett volna dönteni a gépet, hogy az a szerencsétlen marha érzékelje, mi fog történni a levegőben a kormány mozdulatra, Mucsi Lali azonban újra csak összekeverte a kormányokat, illetve bal kezét a jobb lábával.
-Hülye, állat, barom, -kiáltott fel a Gnúfos, -tudod mit csinált volna a gép most erre?
-Mit, na mit, -dögölj meg? -mordult fel kedvét vesztve a vezér. -Mijistent csinyátt vóna?
-Átesik te ló, -nyüszített a Fos. -Átesik, állatkertbarom, mer az egyik kormány a másik ellen dolgozik, s így a gép elveszíti a sebességét.
-Értem.
-A fenéket érted.
-Mondom, hogy értem, dödögö..., nem vagyok hülye.
-Na akkor ismételd el.
-Mifenét?
-Hát, azt, na, mi fog történni, ha balra csűrsz, s jobbra léped a gépet?
-Akkó, ha elcsűrök balrafele a lépéssel, vagy mifenével? Aztat mondod?
-Kretén!
-A' mia?
-Az, azt jelenti, hogy hülye állat, tetűbarom vagy.
A' mind te vagy!
Túrós nem állhatta meg, hogy fel ne röhögjön magában. Az eset után Gnúfos rávette a vezért, adja parancsba: Mucsi Lali nem repülhet.
-Nem repülhetek? -méltatlankodott Mucsi Lali. -De, hát mér nem? Különben is, nem én vagyok a vezér?
-Igen, te vagy, ez igaz, -érvelt a Fos, csakhogy a vezérek sehol nem repülnek. Hitler se repült. Meg a Sztalin se. Tudod...tudod, ők csak irányítják a repülést. Ők mondják meg, ki következik, s mi a feladat. Mindenre ők adnak parancsot.
-Mindenre?
-Igen, mindenre.
Tényleg így van? Nem csapsz be?
-Nem!
-Hogyha becsapsz, életed szart se ér!
-Nem csaplak be, becsszó. Dögöljek meg, ha becsaplak!
-Akkó jó. Akkó, most mit csinánnyak?
-Először is add parancsba: Mucsi Lali nem repülhet.
-Jól van. Mit kell mondanom?
-Mondd ezt: Mucsi Lali nem repülhet.
-Mucsi Lali nem repülhet, -mondta a vezér, -ez a parancs.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7946
Időpont: 2012-12-27 08:36:05

Szia András! A mindennapi életben azt látjuk lépten-nyomon, hogy a szép és a csúnya, a vulgáris és az emelkedett, a jó és a rossz folyamatosan és egymás mellett van jelen. A Zöglingben megpróbáltam ezt így érzékeltetni. Kicsit talán "romantikus" is a történet, -de vastagon idézőjelbe téve, ez a "romanticizmus" alig hasonlít arra a r.-ra, amit annak idején értettek alatta. A HB gyerekkora jó ötlet lehet kívülről nézve, de sajnos az a gáz, h nincs hozzá semmiféle fogódzóm! De mondom, gyerektörténetnek ott van a Zögling, ha mát a Tom Sawyer kalandjain, és a Timur és csapatán túl vagy. Sok szeretettel üdvözöllek: én

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

túlparti alkotást töltött fel Útinapló V. Harmadik nap – délután címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi villanások című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

majusfa bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Megérinthetlek-e valaha 18+ című alkotáshoz

horge alkotást töltött fel Bolondok merengése címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

Janó Nataniel Dávid alkotást töltött fel Piramis címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) A függöny 8/8 című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A függöny 8/1 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)