HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 29

Tagok összesen: 1862

Írás összesen: 48105

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Jártó Róza
2019-04-21 18:59:58

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: AmoorenFeltöltés dátuma: 2007-03-24

Dynatosz és Terrasz

Az ókori görög mitológiának van egy mítosza, melyet csak néhányan ismernek. Egy mese, melyről szinte mindenki elfeledkezett.
Az emberek kezdtek elfordulni az istenektől, akik emiatt fokozatosan veszítettek erejükből. A történet ebbe az időbe repíti vissza az olvasót.
Athén egyik szegénynegyedében élt egy favágó, Hadrosz, aki egyedül élt fiával, Dynatosszal. A 17 éves fiú az iskolát csak hírből ismerte: édesapja megtanította, amire tudta, de annyira szegények voltak, hogy iskolára nem futotta. Cserébe Dynatosz különleges képességet kapott: oly erős volt, hogy a környező falvakból is a csodájára jártak. A fiú a kivágott fákat egyszerűen csak felkapta a vállára, és úgy vitte azokat a raktárba. Ott a saját kezével aprította a hatalmas rönköket. Egy izzadságcsepp sem jelent meg homlokán. Még csak el sem fáradt. Ő élvezte a munkát. Abban lelte az örömét, hogy édesapjának ily sokat segíthet különleges erejével.
Ám a minap egy különös hír jutott a fülébe. Északon borzalmas eset történt: a tengeren hajózó Krinosz királyt több száz katonájával együtt egy tengeri szörny, Mahadosz pusztította el. A hajókból nem marad semmi, csupán néhány deszka és a királyi zászló. Dynatosz apjához fordult:
- Ó, ha én ott lettem volna, biztos megmenthettem volna őket! Apám, szeretnék útra kelni, és az embereken segíteni. Az idei munkáknak vége, most jön a tél, végre te is megpihenhetsz. De engem eressz utamra, nekem itthon már nincs maradásom. Járni akarom a világot, és Mahadoszhoz hasonló szörnyekkel szeretnék megküzdeni!
- Látom, szívedből e vágyat nem ölhetem ki. Útravalóul nem tudok sok mindent adni, csak egy kis élelmet, és egy tanácsot. Dynatosz, én tudom, hogy benned isteni erő lakozik. De elhiheted nekem, puszta kézzel az ilyen szörnyek ellen te sem győzhetsz. Szükséged lesz egy kardra. De nem akármilyenre. A te szíved igaz, és a kardodnak is annak kell lennie. Neked kell elkészítened. De úgy, hogy a lelked is beleadd.
- De apám, én nem vagyok kovács! Egész életemben melletted dolgoztam, favágóként, az volt az én munkám. A fa forgott a kezeim között, nem pedig a fém.
- Ím elmondom, mit neked tudnod kell. Kemény feladat előtt állsz, de te képes vagy elvégezni. Mesélek neked valamit: Mahadoszról korábban már én is hallottam. De az a rémség semmi Terraszhoz képest. Az a fenevad mind közül a leghatalmasabb, a legerősebb. Őt még az istenek sem zavarják. Hagyják, hadd pusztítson kénye-kedve szerint. Évente egyszer ébred meg. Olyankor előjön rejtekhelyéről. Úgy képzeld el Terraszt, mint a legrosszabb rémálmodat: egy hatalmas, erős, vérengző, háromfejű szörnyet. Éjfekete, s körülötte fullasztó füst terjeng. Lábain óriási karmok vannak, melyekkel mindent szétszaggat, mi az útjába kerül. S ha pusztítását befejezte, végszóként savas tüzet szór szét maga körül. Ez Terrasz. Az istenek óvják azt, ki a közelébe kerül. Itt az erőd és az ügyességed sem segít. Itt szükséged van a mitikus kardra, melynek elkészítésére csakis te, a Kiválasztott vagy képes. Ezért van neked ily hatalmas erőd. Téged az istenek emeltek ki az emberek közül. Félisten vagy. Rámbíztak téged, hogy szerény körülmények között nevelkedj, és megtanuld az alázatot, az engedelmességet, a munkaszeretetet. Tudtam, hogy egyszer el fog jönni ez a pillanat: utadra bocsátlak téged. Menj el Zeusz szentélyéhez, és szólítsd a főistent! Hogy ott mi fog történni, azt én nem tudhatom. De onnantól kezdve a sorsod már nem lesz az én kezemben. S most eljött a búcsú ideje: Dynatosz, eredj, vigyázz magadra!
- Köszönöm apám. Bár nem vagyok fiad, én mindig is apámnak foglak tekinteni. Az istenek áldjanak meg a sok jóságodért! Ég veled!
Azzal megölelték egymást, és elbúcsúztak. Dynatosz elindult a szentélyhez.
Napnyugta után ért oda. Belépett a hatalmas, korinthoszi oszlopokkal díszített terembe, melynek végében egy gyönyörűséges, márvány Zeusz-szobor ült a trónján. Dynatosz odament, letérdelt, s így szólt:
- Zeusz, kegyelmes főisten! Eljöttem hozzád, hogy sorsomat beteljesítsem!
Ekkor megjelent neki a Nagy Isten.
- Kedves fiam, örülök, hogy végre eljöttél. Már nagyon vártalak. Tudom, mi a célod, és én segítek neked. Ím ott jön Pegazus, a szárnyas paripa. Ő majd felvisz téged az Olümposzra. Ott foglak várni.
Pegazus abban a minutumban meg is érkezett: egy gyönyörű, hófehér paripa, és mindössze abban különbözött normális fajtársaitól, hogy szárnya volt és örökké élt. Dynatosz gyorsan felpattant a ló hátára, és már szálltak is az istenek lakhelye felé. Az út rövid volt, a fiú szinte fel sem fogta, hogy milyen gyorsan repülnek. Nem telt bele 1 óra sem, már az Olümposzon voltak. S Zeusz tényleg ott várt rá.
- Fiam, rengeteget kell tanulnod. A következő egy évet Héphaisztosz műhelyében fogod eltölteni, ahol megtanulhatsz mindent a kovácsmesterség művészetéről. Ha letelt ez az idő, megkapod azt a különleges fémet, melyből elkészítheted mitikus kardodat. Pegazus elvisz a kovácsistenhez. Sok szerencsét és jó tanulást! Ó, és még valami: ha elkészültél, ím itt e kürt. Ha Terrasz barlangjához érsz, fújd meg, s előjön. Akkor aztán ne kegyelmezz neki! Ég veled fiam!
Azzal Zeusz köddé vált. Dynatosz pedig Pegazus hátán berepülte az istenek birodalmát. Végül megérkezett Héphaisztoszhoz. Az isten nem habozott, rögtön nekiesett a fiúnak:
- No, végre megérkeztél! Gyerünk, munkára! Kevés az időnk, és még nagyon sokat kell tanulnod!
Dynatosz nem késlekedett, követte az isten minden utasítását. Hamarosan már otthonosan mozgott új otthonában, a műhelyben. Volt, hogy egész nap a fújtatónál segédkezett; máskor az üllőt tartotta; néhanapján pedig a különféle eszközöket hűtötte. A kezdeti, "könnyű" munkák után hamarosan következtek a nagyobb feladatok: a kardok formáját kialakítani, a fémeket megfelelő hőmérsékletűre melegíteni, de úgy, hogy el ne olvadjanak; egész nap a kalapáccsal ütni a forró vasat, de úgy, hogy karcolás ne essék rajta.
Az egy év hamar eltelt. Az utolsó nap reggelén Héphaisztosz odalépett a fiúhoz, és így szólott:
- Én tovább tanítani már nem foglak. Mindent elsajátítottál. Te voltál az eddigi legjobb tanítványom. Igaz, az első és az utolsó egyben. Sohasem foglak elfelejteni. Nekem most el kell mennem, engem már nem látsz többé. Az üllőn találsz egy fémdarabot. Az a tiéd. Készítsd el a kardodat!
Azzal a kovácsisten eltűnt. Dynatosz magára maradt élete legnagyobb munkájával. Rögtön neki is fogott. 3 napon keresztül, éjjel-nappal készítette a mitikus kardot, melybe beleöntötte szívét-lelkét. A negyedik nap reggelén büszkén emelte fel gyönyörű fegyverét, melyhez hasonlót még nem látott a világ. A pengéjére Dynatosz rávéste a saját nevét. Majd kisétált a műhelyből.
A kapuban Pegazus várta. Dynatosz tudta, hogy eljött a nagy nap, itt az ideje, hogy megküzdjön minden szörnyek leggonoszabbikával.
Két nap múlva elérte a rém rejtekhelyét. A füst miatt a napsugár idáig már nem jutott el. Szürkületi viszonyok uralkodtak. De Dynatosz nem félt. Lovát eleresztette, s egymaga indult el a barlang felé. Megfújta a kürtöt. Erre a hangra egyszercsak megremegett a föld. Majd egy hatalmas ordítás hallatszott az odúból. Terrasz előjött. Dynatosz még soha életében nem találkozott ilyesmivel: a felbőszült szörnyeteg ott magasodott előtte, és sokkal nagyobb volt nála.
Terrasz rögtön támadott: középső fejével a fiú felé harapott. De Dynatosz ügyesebb volt nála, így a szörny feje a földnek csapódott. A fiú nem tétovázott: kardjával elmetszette a rém nyakát. Terrasz óriási fájdalmat érzett, majd felüvöltött. Bosszúszomjas tekintete Dynatosz után kutatott. Nem találta sehol. Hirtelen éles fájdalmat érzett a hátán: a fiú Pegazuson ült, és kihasználva a szörny figyelmetlenségét, a hátához repült, és ott ejtett egy hatalmas sebet. Terrasz össze-vissza kapkodott, a fájdalom pedig egyre csak erősödött. Dynatosz ügyesen irányította lovát, s így nem került a rém karmai közé. A fiú aztán összeszedte minden bátorságát, Pegazust egy hirtelen manőverrel Terrasz mellkasa felé irányította, és egy végső döfést mért ellenfelére. A szörnyeteg utolsó üvöltését hallatta, majd összerogyott. Dynatosz győzött.
Pegazus hátán visszatért az Olümposzra, ahol az összes isten összegyűlt a tiszteletére. Zeusz tárt karokkal fogadta:
- Kedves fiam! Hát visszatértél! Legyőzted az ősi szörnyet, melytől még mi, istenek is féltünk. Köszönjük! Mondd, volna kedved az Olümposzon maradni? Méltó helyed lenne itt.
- Zeusz uram, én itt nem maradhatok. Úgy érzem, én nem evilágba tartozom. Engem vár az apám. Megtettem, mi sorsom volt, de szeretnék továbbra is fákat vágni, és dolgozni, ahogy azt eddig is tettem.
- Rendben van fiam. Akkor hát eredj! Ég veled!
Dynatosz pedig Pegazus hátán elindult Athénba. A szárnyas paripát Zeusz a fiúnak ajándékozta. A már 18 évessé lett legény visszatért otthonába. Hadrosz alig hitt a szemének, amikor felnőtt fiát megpillantotta:
- Ó, te jó ég! Dynatosz! Hát élsz! S látom, mily szép kardod van. Ezek szerint véghez vitted, mit sorsod megírt.
- Üdv néked, apám! Visszatértem hozzád, s most már itt fogok élni örökre. Terraszt elpusztítottam. Életem munkáját pedig elvégeztem. Szeretnék visszatérni régi életemhez, hogy továbbra is favágóként élhessek, veled, a béke idejében. Itthon.

2006. novellapályázat

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2006-11-19
Összes értékelés:
28
Időpont: 2008-05-23 05:45:35

remek, ügyes vagy :)
Alkotó
Amooren
Regisztrált:
2007-03-20
Összes értékelés:
65
Időpont: 2008-05-18 22:50:31

válasz Rozsdás (2008-05-18 20:12:05) üzenetére
köszönöm :) húha, nem is tudom most így hirtelen, a munka volt a témakör, és azzal kapcsolatban kellett írni, végül 3. helyezést értem el, és könyvutalványt kaptam :)
Alkotó
Regisztrált:
2006-11-19
Összes értékelés:
28
Időpont: 2008-05-18 20:12:05

Nagyon jó, gratulálok. Milyen pályázatra írtad, nyertél vele valami szépet? :)
Alkotó
Amooren
Regisztrált:
2007-03-20
Összes értékelés:
65
Időpont: 2007-07-21 22:05:11

szia!
köszönöm szépen! amint lehetőségem nyílik rá, repülök az oldaladra olvasni! :)
üdv: Amooren
Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
198
Időpont: 2007-07-21 21:35:51

Szia!
Egyszerűen remek ez a mű, naon tetszik! Én is hasonló témákban alkotok, ha gondolod nézd meg.
Pusy: A.A Atlantas
Alkotó
Amooren
Regisztrált:
2007-03-20
Összes értékelés:
65
Időpont: 2007-04-06 14:49:09

Kedves Stratos!
Nagyon szépen köszönöm a véleményt! Az ilyen szavak mindig örömet okoznak nekem! A görög mitológia az egyik kedvenc témaköröm, így egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy később is fogok írni mitologikus történeteket!
Mégegyszer köszönöm a kedves szavakat!
Üdv.: Amooren
Alkotó
Stratos
Regisztrált:
2007-03-26
Összes értékelés:
53
Időpont: 2007-04-06 02:56:20

Kedves Amooren!
Már nem tudom, hogy mi módon kerültem ide erre az oldalra (mit pötyögtem a Google-ba), s hogyan cseppentem egyenesen bele a Te Mithológiádba...
De nagy örömet okoztál! (Görög a származásom, és nagyra becsülöm azokat, akik más nemzetiségek kulturájához is vonzódnak, s abban meg is megmerítkeznek!) Annak persze még jobban örülnék, ha a lányaimban is megfoganna valami érdeklődés a görögséggel kapcsolatos dolgok iránt... s milyen boldoggá tennének, ha előrukkolnának valami hasonló írásművel! S ha írnak valamit, ne csak a Harry Potter ki tudja, hányezredik folytatásával kapcsolatosan ügyködnének! ;))
Remekek az írásaid, csak így tovább!
Üdv!
Alkotó
Amooren
Regisztrált:
2007-03-20
Összes értékelés:
65
Időpont: 2007-03-28 16:57:36

Szia Bödön!
Igazság szerint egyfajta keretet kívántam adni a történetnek azzal, hogy egy elfeledett mítoszként tüntettem fel. De igazad van, lehet, hogy tényleg oda kellett volna biggyeszteni esetleg a "Megjegyzéshez", hogy ez teljesen fiktív. De most, hogy felhívtad erre a figyelmem kedves kommentárodban, ígérem, ezentúl ügyelni fogok ezekre a dolgokra is! Nagyon örültem ennek a kritikádnak, hiszen ez építő jellegű, és tanulok belőle! Köszönöm szépen! :)
"Mai" történet.. nem tudom, hogy ezzel kapcsolatban mit ígérhetek, mert én inkább a fantasy világában élek. Ott minden lehetséges. És egy "mai" történetben attól félnék, hogy valamit nem a valóságnak megfelelően írnék le. Ezért próbálkozom (egyelőre) a fantasy műfajával. Bár nem lehetetlen, hogy a távoli jövőben egy "mai" prózát fogok megírni.
Mégegyszer köszönöm a kritikát! :)
Üdv.: Amooren
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8325
Időpont: 2007-03-28 09:54:16

Szia Amooren! Még egy gondolat az írásod kapcsán. Ha a történet fiktív, ahogy válasz-leveledben jelzed, akkor az bizonyos problémákat felvet. A tájékozatlan, félművelt /ez vagyok én/ olvasó ugyanis azt hiszi, ha valahol előszóban, lábjegyzetben, kerettörténetben nem mondod el neki, mi az ábra, hogy egy eredeti görög mítoszt olvas, és lelkendezik, és dícséri az írót, hogy előásta ezt az eleddig még nem ismert kincset. Vagyis félrevezeted /egy kicsit/ a szerencsétlent. Sztem ilyen esetben az a helyes, ha valamilyen formában megmondod: figyeljetek, a helyzet az, hogy ilyen mitológiai történet nem létezik, én találtam ki. Egyébként ehhez jogod van. S ettől még az írás "belső igazsága" fényesen csilloghat...Szivesen olvasnék tőled valami "mai" történetet is!
Szia, és tegeződjünk: én
Alkotó
Amooren
Regisztrált:
2007-03-20
Összes értékelés:
65
Időpont: 2007-03-25 11:58:10

Kedves Bödön!
Köszönöm, hogy véleményt mondott szerény kis írásomról! :)
A görög mitológiát mindig is szerettem, így szívesen merítek annak világából. Dynatosz és Terrasz története teljesen fiktív, nincs köze semmilyen ókori görög legendához, csupán az én fejemben született meg. Örülök, hogy érdekesnek találta!
Üdvözlettel: Amooren
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8325
Időpont: 2007-03-24 18:41:36

Érdekes történet, az igazi nagy mitoszok ízét érzi az ember, ahogy olvassa a fiú és a szörny meséjét. Nem vagyok nagyon otthon a görög mitológiában, így a "szakmai" részhez nem tudok hozzászólni, de gondolom, utánanéztél, ez a legenda tényleg létezik. Színesen, szépen fogalmazol. Kíváncsi lennék, mi belőle a Tied, amit "sajátodnak" mondhatsz, vagyis amit Te tettél hozzá az "eredeti" szöveghez?
Szia: én /Bödön/

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) A Locsoló(k)nak... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A föld vágya című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A Locsoló(k)nak... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Április címmel a várólistára

sankaszka bejegyzést írt a(z) A föld vágya című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Kellemes húsvéti ünnepeket! címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel A Locsoló(k)nak... címmel

Pomázi Dóra bejegyzést írt a(z) Piros tojást választok című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Még mindíg látni vélem című alkotáshoz

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Jártó Róza alkotást töltött fel Manó a templomban címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel K. T. emlékére címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Halld meg dalom! címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)