HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47194

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2007-03-28

Csókok Városa

A lány a kamaraszínháznál várta a fiút. Szép nyári délelőtt volt, hétágra sütött a nap, tüzes sugarai elől az emberek a Körút árnyékos oldalára húzódtak. A gépkocsi forgalom lelassult, az álmosító melegben bágyadtan csilingelt el egy-egy villamos. Gyurkóczi Dénes késett, a lány, a színészek kirakatban elhelyezett fényképeit nézegette. Már úgy volt vele, nem vár tovább, elindul haza. Tett is egy tétova lépést a Dohány utca irányába, ám ekkor váratlanul, mintha a földből nőtt volna ki, előtte termett Dénes.
-Akarsz repülni kicsi Ella? -kérdezte, s huncutul mosolygott, olyan ember módján, aki valami édes svihákságra készül.
-Repülni? -kérdezett vissza az Ellának szólított lány. -Mit értesz az alatt, hogy "repülni"
Gyurkóczi Dénes megfogta a kezét, szemébe nézett, és vidám hangon felkiáltott: -ezt!
S azzal magasba szökkent, mintha láthatatlan szárny emelné, s maga után húzta kicsi Ellát. Elsuhantak az emeletes házak között, egyre emelkedtek, a lány már csak a háztetőket látta, kisebbek, mind kisebbek lettek a tetők, aztán összefolyt minden, a villamos sárga vonal lett, az autók apró színes foltok, az emberek már nem is látszódtak az utca árnyékos oldalán. Felhőrongyokon törtek keresztül, csillagpor hullott szemükbe. Kikerülték a holdat, ez már egy másik bolygó holdja volt, nem a Földé, tejutakat kereszteztek. Már nagyon hosszú ideje repültek, lehetett hat, hét, vagy nyolc perce is, amikor Gyurkóczi Dénes lemutatott egy alattuk feltűnő, kék-zöld földrészre:
-Az ott lenn Csókország. Közepén van a Csókok Városa. Van kedved megnézni?
-Van, -nevetett a lány, -ha már eljöttünk idáig, ne hagyjuk ki.
Olyan könnyű volt a szíve. Dénes kezének meleg, bíztató szorítása nem lanyhult, ahogy lefelé irányította a rózsaszínű felhők között megnyíló résben, s ez a szorítás minden kezdődő kis félelmét megszüntette. Nem ismert férfit még, s nem ismert csókot. Könnyű borzongást érzett, mint mindig, ha férfira, s csókra gondolt. De Dénes a barátja volt, szerette őt, nem "úgy" szerette, s megbízott benne. Könnyedén lehuppantak a gyepre. Fás, ligetes területre érkeztek, a fű selymes volt, kis patak csörgedezett nem messze tőlük.
-Három kerülete van a Csókok Városának, -mondta komolykodva, mint egy idegenvezető, a Dénes. -Az első, itt állunk most, a Simogatások Völgye.
-Város? -kérdezett vissza meglepetten Ella. -Azt mondod, városban vagyunk? Nincs itt egyetlen ház, nincsenek utcák. Miféle város ez?
-Nézz körül, -mosolygott a fiú, s széles mozdulattal körbe mutatott. Amerre az ujja irányult, látomás szakadt fel, padokon kucorogva, farönkökön ülve, fűben heverészve mindenütt szerelmes párocskák enyelegtek, lenge ruhákban simogatták egymást.
Ellának kedve támadt megsimogatni Dénest, s míg a fiú keze lehelet-könnyű érintéssel végigfutott karján, hónalján, keblein, az ő keze is elindult. Megsimogatta a nevető arcot, lecsúszott a vállakra, megtalálta a két erős kart, a derekat. Tapintotta a has kemény izmait, a combokat. Megérezte keze, hogy Dénesben felébredt a vágy...
A második kerület a Csókok Dombja, -mondta a fiú. -Eljössz velem oda? Innen már nincs messze.
És elmentek. A fiú karja a lány vállán, a lány karja a fiú derekát öleli, így mentek végig a patak mellett, a dombig. Egy árnyas fa alatt Dénes megcsókolta Ellát. Először az orcáit gyengéden, a lehunyt két szemet. A száj következett. Ella ajkai szétnyíltak, a csók édes volt, mint a méz. Továbbsiklott Dénes szája, ahogy eldőltek a fűben, a nyakra, Ella feszes, kicsi melleire. Észre sem vették, mikor, s hogyan szabadultak meg felsőruháiktól. A csókok most már bejárták egymás testét mindenütt, s amikor a fiú rátalált ajkával Ella kecses bokáira, s elragadtatott suttogással ezekről a bokákról kezdett áradozni, a lány azt mondta magában: "szeretlek"
De nem szerelem volt az, amit érzett, csak testi vágy.
Elfáradtak a csókolózásban, ami a gyönyör legfelső csúcsára röpítette őket, egymás karjaiban pihentek, hallgatták a pacsirták énekét.
-Van harmadik kerület is? -kérdezte évődve a lány a fiút.
-Van, -mondta Dénes. -Az Ölelések Ligete. Akarod, hogy odamenjünk?
-Akarom, -mondta a lány.
-Biztos? Erősen Ella szemébe nézett, ahogy kérdezte.
-Biztos, -mondta a lány, és megcsókolta a fiút.
Elmentek hát az Ölelések Ligetébe. Kéz a kézben lépkedtek le a dombról, selymes fű simult a talpuk alá, madár dalolt a fejük felett. Az Ölelések Ligete árnyat adó, hűs fái alatt megálltak, s megszabadították egymást megmaradt ruhadarabjaiktól.
-Nem félsz, -nevetett rá Dénes Ellára, amikor már mindketten mezítelenek voltak.
-Nem, -suttogta Ella és Déneshez simult, és Dénes magáévá tette a magas fűben, a patakparton. Amikor a fiú behatolt, a lány sírni kezdett. Örömében sírt, mert azt hitte, szereti. De nem szerette, nem szerelemmel szerette. Dénes csak a barátja volt, egy szemernyivel sem több.

Hosszú ideig tartott az út visszafelé. Kéz a kézben repültek. A nagy felébredés útja volt Ella számára a visszaút, s a nagy csalódásé. Magában csalódott, nem Dénesben. De ezt nem mondta meg a fiúnak.

Harmadnap Ella ismét a kamara-színház bejárata előtt várta Dénest. Álldogált ott egy másik lány is, ő is várt valakit. Ragyogóan sütött a nap, az emberek az utca árnyékos oldalán jártak, csak ők ketten tartózkodtak a fényes kirakat előtt a napon. Egyszer csak jött Dénes, és odament a másik lányhoz.

-Akarsz repülni? -kérdezte tőle.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8038
Időpont: 2009-04-17 20:20:17

Nekem meg Te tetszel a legeslegjobban drága Virág!
Alkotó
Regisztrált:
2006-01-24
Összes értékelés:
515
Időpont: 2009-04-16 15:02:02

Ezt sem olvastam meg, es nagyon tetszik. Azt is mondhatnam, hogy legeslegjobban tetszik.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8038
Időpont: 2008-01-07 19:48:37

Nocsak sleepwell, csak nem kaptál tán kedvet? Gondolj Villonra: ti leányok ne tegyétek!!!
Aranyos vagy, hogy tallózol írásaim között. Örülök, hogy tetszett a történet, és köszönöm, hogy írtál. A malac farkával, meg a másikkal, amelyikben arra bíztatod olvasóidat, hogy a régi rossz helyett kezdjenek játszani egy új, jobb darabot, -Te is nagyot alkottál. És a verseid is nagyon tetszenek!!!

Szia: én
Szenior tag
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2008-01-07 19:19:58

Csókország nagyon széép, mégha csak kitaláltad is a történet nekem tetszik:)

Gratulálok:)
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8038
Időpont: 2007-03-30 08:18:03

Ja, és még annyit tennék hozzá, hogy a történet tökre kitaláció, az "igazságmagvát" az adja, hogy sokat beszélgetek emberekkel, s ez, az leszűrődik.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8038
Időpont: 2007-03-30 08:14:04

Szia Flor, örülök, hogy tetszett, és köszi, hogy írtál. Én is szívesen olvasgatom a Te írásaidat. -én-
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-31
Összes értékelés:
13
Időpont: 2007-03-29 21:58:43

rájöttem, h a második mondat hülyeség volt,de a sztori jó, sok lány átél(t) hasonlót, csak te férfiú vagy, de jó a látószög=)
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-31
Összes értékelés:
13
Időpont: 2007-03-29 21:53:10

szia,
tetszett, főleg a vége. Durva a valódi történet, ha tényleg valami hasonló dolog játszódott le. Majd még olvasgatok tőled, csak most vár az olasz házim=)

Flor

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az influenzás című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 4. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 2. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Korhadt szálfák című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Odalett minden című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Odalett minden című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Gottfried Keller: Abendlied / Esti dal címmel

Pecás alkotást töltött fel Késő őszi este címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)