HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
 Statisztika
Online vendég: 18 Tagok összesen: 1849 Írás összesen: 47210 |
|
Regisztráció Elfelejtett jelszó
|
||||
Utolsó hozzászóló: 
|
Szerző: NetelkaFeltöltés dátuma: 2007-03-30
TöredékEgy ritmus visszhangot ver tudatomban,
mintha szólongatna egy másik én. A falon furcsa, nehéz árnyék lobban, majd eltűnik homlokom szövetén. Érzem, a mának végtelen vége van, akár a bennem vajúdó versnek. Csak bolyongok egyre, unott-céltalan - sejtenként lőnek agyon a percek.
2007. március 26.
Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
oroszlán bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) N. L. halálára című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) N. L. halálára című alkotáshoz festnzenir bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz Bödön alkotást töltött fel Jose Martinez vitorlázós történetei 5. címmel festnzenir alkotást töltött fel Őszi képek egycsokorban címmel a várólistára Bödön bejegyzést írt a(z) Fluktuáció című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!
2014. 10. 20. - Irodalom |
||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)   
|
||||||
