HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48857

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-19 18:50:17

Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: EghainFeltöltés dátuma: 2007-04-02

A rengeteg titka - 5. fejezet

Sheridan







-Most merre? -kérdezte egy rekedt hang.
-Nem tudom. Vissza kéne mennünk -válaszolta egy másik.
-Megint üres kézzel? Hogy Akrar bedühödjön?
-Nem érdekel. Mért félti annyira ezt az embert? -az utolsó szót mérhetetlen undorral mondta ki. -Tud vigyázni magára.
-Tud hát.
-Akkor minek járunk utána?
-Mert ezt a parancsot kaptuk.
-Köpök a parancsra! Egy olyannak nem fogok engedelmeskedni, aki egy embert pátyolgat. Szólítsam úrnőmnek talán? A cipőjét ne fényesítsem ki esetleg?
-A sárkánybőrt nem kell fényesíteni.
-Te is tudod, hogy értettem, Gwan! -a beszélőt hallhatóan feldühítette a másik megingathatatlan nyugalma. -Nekem egy ember nem parancsolhat!
-Nem Molly az, akitől a parancsot kaptad! De nem bánom... -nagy sóhaj hallatszott. - Pihenjünk egy kicsit. De aztán követnünk kell.
-Jobb, mint a semmi -morogta kelletlenül a másik.
Erion kilesett a szikla mögül, majd riadtan fordult vissza.
-Ezek letáboroztak -suttogta.
-Most mit csináljunk?
-Hozok segítséget -a fiú már térdre ereszkedett, mikor Cleo elkapta a kezét.
-Hogyan?
-Nem vesznek észre, ha a kövek között megyek. Idehívom apámat.
-Túl veszélyes, Erion.
-Az nem számít. Szólnom kell neki. Te maradj itt, és ne mozdulj. Nem is sejtik, hogy itt vagy, nem fognak észrevenni. Húsz percen belül visszajövök.
Erion görnyedve osonni kezdett a sziklák között. Cleo aggódva nézett utána. A szíve a torkában dobogott. Erion nélkül védetlennek érezte magát.
Úgy tíz perc elteltével kilesett a kő mögül. A folyó mellett két kardhüvely és két hátizsák állt egy fának támasztva. A vízben egy tünde állt, épp a lábát mosta.
"De hol a másik?" gondolta Cleo. Visszahúzta a fejét, és az erdő felé nézett, hátha közeledik már Erion.
Egy gonosz, barna szempárral találta magát szemben. Egy száraz, érdes kéz kulcsolódott a karjára, és felrántotta a földről. "Hát itt a másik." -gondolta a lány.
-Ezt nézd, Gwan, mit találtam! -kiáltotta fogva tartója.
A tünde kikászálódott a vízből. Leült a folyó szélére, és végigmérte Cleo-t.
Cleo is végigmérte őt. A csatakos, sötét haj durván lógott a sötételf arcába, ami vad örömöt és gonoszságot tükrözött. A szemétől a szájáig mély vágás húzódott, amely csak félig gyógyult be. Nadrágját éppen letűrte, mikor így szólt:
-Nem tudom, ki ez.
-Én sem. De kihallgatott minket.
-Na és? Nem mondtunk semmi olyat, ami veszélyt hozhatna ránk -a tünde megérintette Cleo arcát vizes kezével. -Arigínből jöttél?
-Igen, onnan -Cleo minden bátorságát belesűrítette ebbe a mondatba.
-Nahát... hiszen te remegsz... félsz tőlünk?
-Kellene?
-Hát... ami azt illeti, minden bizonnyal az utolsó perceidet éled. Úgyhogy igen, kéne.
Cleo ereiben meghűlt a vér. Megölik? Arra számított, hogy elhurcolják, bezárják, de hogy megölik?
-Tudod, majdnem olyan dolgokat hallottál, amiket nem lett volna szabad. De most már úgyis mindegy. Elmondom neked, mit fogunk művelni a drága Arigínnel, hogy aggódj egy kicsit a szeretteidért.
-Gwan!
-Úgyis megöljük, akkor meg nem mindegy, mit mondunk el neki?
-Mért nem meséled el neki rögtön Akrar összes titkát? Hátha vannak még néhányan a fák között.
-Nincs itt... -a torkán akadt a szó. Cleo pár pillanattal később arra is rájött, miért: egy hosszú nyílvessző állt ki a hátából. A másik tünde annyira meglepődött, hogy enyhült a szorítása a lány karján. Cleo kihasználta az alkalmat, és megpróbált elfutni. Pár lépés után egy fiúba ütközött, aki felajzott íját a két sötét elfre fogta. Egy pillanatra leengedte karjait, barna tincseit kisimította homlokából. Átkarolta Cleo-t, és a háta mögé húzta.
-Maradj itt -mondta halkan. -Ne mozduljatok!!
A két tünde sebeiket tapogatva állt a folyóparton. A fiú sakkban tartotta őket.
-Ki után jöttetek ide?
-Semmi közöd hozzá!
A fiú ismét lőtt, a tünde a vállához kapott.
-Azt kérdeztem, ki után jöttetek ide?
-Molly után -mondta sietve Gwan.
-Miért? -semmi válasz. -Kértek még egyet?
-Mert Akrar megparancsolta.
-Azt gondoltam. De mért? Nem bízik meg benne?
-Pontosan.
-Gwan!
-Ha nem mondom el, megöl.
-Dehogy öl meg!
Ismét nyílvessző röppent, a másik tünde némán rogyott a földre. Hiába próbálkozott, többé nem tudott felállni.
-Várom a választ!
-Megkért minket, hogy vigyázzunk rá! Azt mondta, nemsokára szüksége lesz rá.
-Miért?
-Hogy... hogy megtámadhassa Anarathot... és Torrelbent. Nemsokára... a Klán fog uralkodni felettetek!!
-Támadásra készültök? Mikor?- a fiú hangjából Cleo félelmet hallott ki.
-Hamarosan! Észre fogjátok venni!
-Sheridan!
Az erdő fái közül Erion alakja bontakozott ki. Egy fekete lovon ült, mögötte Eridow és Manath lovagoltak.
-Erion! Mit keresel te itt? -kérdezte a fiú.
-Visszajöttem Cleo-hoz.
-Cleo?
-Én -mondta a lány, és előrelépett.
-Én Sheridan vagyok -nyújtotta a kezét a fiú. Cleo elfogadta. A két Klán-taggal már nem kellett törődniük. Eridow és Manath megkötözte őket. Az erdő visszhangzott a jajveszékelésüktől.
-Szépen elintézted őket -mondta Manath Sheridannak.
-Nem számítottak rám.
-Sheridan a legjobb barátom -lépett oda hozzájuk Erion. -Ő pedig Cleo... egy ember.
-Hogyan? Egy ember? Mit keres itt?
-Elolvasta a könyvet.
-Milyen... ó, hogy azt a könyvet. Torrelben tud róla?
-Szerinted?
-Anarath úgy gondolta, segíthet megtalálni a Kiválasztottat -Manath közelebb lépett hozzájuk. -Megjegyzem, Firith ötlete volt az egész. De már én is kezdek hinni benne.
-Még mindig nem mondtatok le a Kiválasztottról?
-Nem is fogunk. Anarath a legbölcsebb ember, akit ismerek, és ha ő hisz benne, én is.
Eridow és Manath felpakolták a Klán-tagokat a lovaikra. Cleo csodálkozva nézte Manathot. A tünde könnyedén hajította fel a hátasra a monstrumot. Maga is felpattant mögé, és beleveszett az erdő félhomályába. Eridow követte.
Cleo, Erion és Sheridan éjszakába nyúlóan beszélgettek a folyóparton. Cleo-t megtanították lovagolni. Sokat nevettek, és észre sem vették, mennyire repül az idő. Mikor a hold bevilágította az erdőt, felkapták a Klán-tagok otthagyott felszerelését, és visszasétáltak Arigínbe. Cleo sajnálta maga mögött hagyni az éjszakai erdőt. Csodálatos volt, ahogy az Ultir vizéről visszatükröződött a hold fénye, és a szentjánosbogarak halvány derengésbe vonták a fák törzsét.
A lány viszont valamit már nem látott: a parton, a kövek mögött egy aprócska alak leste minden mozdulatát. Távozásuk után elővett egy hosszúkás, csillogó tárgyat, és a folyó felé fordult.
Cleo egész éjjel hallotta a távolról szóló fuvolaszót.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Eghain
Regisztrált:
2007-03-20
Összes értékelés:
105
Időpont: 2007-04-06 09:45:59

Szia Velencia!
Megint köszönöm szépen a kritikát, örülök, hogy olvasod a regényt, és hogy segítesz az írásban. A linket megnéztem, már csak egy pici van hátra, amit el kell olvasnom, és tényleg nagyon jól össze van foglalva benne minden, ami a karakterépítéshez szükséges. Megfogadom a tanácsokat (a tieidet is), és kicsit kiegészítem az írásomat (amúgyis kicsit rövidre sikeredett egy regényhez képest, 129 oldal A5-ösben). Mégegyszer köszönöm! Remélem, a következő fejezetet is értékeled! =)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Kell még lennie! című alkotáshoz

Magdus Melinda alkotást töltött fel Rozsdabarna sziklaszirt címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Azt hiszed felnőttél című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) memóriazavar című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Hazugság című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel memóriazavar címmel a várólistára

Szem Eszkör alkotást töltött fel Essz levele (7.fejezet) címmel a várólistára

Erdős Anita Andrea bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Nem akarok már mást című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Győri barangolásom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi gondolatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti régi lombok! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)