HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48866

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-19 18:50:17

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: DoreenFeltöltés dátuma: 2007-04-07

Kísértetjárás a Noszlopy Kastélyban (folytatás 4.)

Egy pillanatig sokatmondó csend szállt ránk, aztán meghökkenve bámultunk egymásra. Szememben ideges fény villant, míg Attila minden gondolata az arcára volt írva. De hiszen ez lehetetlen! Megráztam a fejem.
- Mondd, hogy ez csak... - A fiú hatalmasat nyelt.
- Véletlen? - Hangjában hitetlenkedést és kíváncsiságot fedeztem fel. Becsukta a naplót és a pad végére csúsztatta. - Dorina, ez... nem is tudom, mit mondjak! Nem! Nem lehet véletlen! - Tiltakozott. Kezébe vette a kezem és szembefordított magával. - Nem tudom, mi lesz ebből, de akármi is, én várom! - Hitetlenkedve leszálltam a padról, felkaptam a könyvecskét, és téblábolni kezdtem.
- Képtelenség! Henrietta nem tudhatta, hogy mi kutatjuk fel a halálának körülményeit! - Vetettem ellen, s közben minden kiejtett szónál hadonásztam vele.
- De azt már akkor is sejtette, hogy ha neki baja esik, valaki nyomozni fog utána! - Válaszolta Attila s keresztbe tette karjait. - Igaz, hogy talán nem pont ránk célzott azzal az üzenettel, de a figyelmeztetés mindenkire...
- ...Egyformán érvényes! - Fejeztem be. - Heni tehát érezte, hogy meg fog halni. De nem tett semmit. Nem tehetett...és meg sem próbált - Attila összevonta szemöldökét.
- Mi? Mit akarsz ezzel mondani?
- Csak azt - merültem el saját gondolatmenetemben - ...hogy Henrietta nem menekült. Megtehette volna, de ennek ellenére még a halála napján is itt maradt és írt. Azoknak, akik egy nap lesznek majd olyan bátrak és hülyék, hogy felforgatják a múltját. És ezek mi vagyunk! A lány jelet hagyott, azt a négy naplórészletet. Hogy is írta? A végére Giselle kísértete mindenhová elkísérte, mert ki akart szabadulni az addigi "fogságából". És tudod mit? Szerintem ki is szabadult! - Attila megütközve fogadta merész elgondolásom, és már kapizsgálta, mire akarom rávezetni.
- Kezdem érteni, mit akarsz kihozni ebből! - Ismerte el, s büszkeség csengett szavaiban. - Nem tudjuk véletlenül, miként találtak rá a holttestére? Mert állítólag azt rebesgették, hogy nem találtak gyilkosságra utaló nyomokat. Szívrohamnak állították be, hogy eltussolják az esetet. Senki sem hitte volna el, hogy kísértet végzett vele.
- Igen, valami ilyesmit hallottam én is - helyeseltem. - A teste kiszáradt, tisztázatlan okok miatt, ha jól emlékszem. És szívrohamra fogták a halálát, de semmi konkrétat nem mondtak erről. Ami a legfurább, hogy nem utalt rá semmilyen jel - visszadobtam a padra a naplót. Attila gyanakodva nézegette.
- Ha összevetjük ezt azzal, hogy a hercegnő szabadságra vágyott és Henrietta régóta érezte a jelenlétét maga körül...
- És tudjuk, hogy bosszút is akart állni rajta, amiért megzavarta nyugalmát...- vettem át a szót megint. De még milyen bosszút! - Mire következtethetünk? - Barátom összecsapta két tenyerét. Ravaszul rámsandított.
- Szóval szerinted Giselle visszatért... A visszatérése pedig maga volt a bosszú Henriett felett! - Rakta össze.
- Pontosan! Giselle olyan módon tért vissza a földi létbe, mint ahogy bosszút esküdött a szeretett férfi visszaszerzésére! Attila! A hercegnő már tizenhárom éve itt van! Megszállta Heni testét, elszívta az életerejét, és általa új életet nyert, mint ahogy a legenda írja! Érted? Ezért érezte Henrietta folyton a közelében a szellemet!
- És ezért nem találtak erőszakos halálra utaló nyomokat! - Mutatott rá a fiú. - Megszállta! Szent ég! - Kezébe temette arcát, de rögtön visszanézett rám. - Ez nagyon durva lenne! Dorina, biztos vagy benne? - Kicsit reszketve ugyan, de biccentettem.
- Holtbiztos. Giselle itt van, tizenhárom éve, és most hogy felfedtük a titkát, valószínű, hogy mi is bajba keveredünk! - Attila hirtelen mozdulattal magához ölelt.
- Akkor...nem vagyunk biztonságban, ugye? - S a választ már kiolvasta a szememből...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-03-18 22:22:17

Egyre jobb lesz...a titok tetszik benne, amit felvetettek. Nagyon jó ötlet.:)
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
778
Időpont: 2007-04-09 21:17:57

Helen, hát te is olvasod? :) Ennek csak örülni tudok! Nemsokára folytatom, megígérem! Köszi, hogy belekukkantasz az írásaimba!
Alkotó
Helen Bereg
Regisztrált:
2006-11-12
Összes értékelés:
165
Időpont: 2007-04-09 17:42:58

Nem ér!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Miért itt kellett abbahagynod!!!! Eszméletlen jó. Ott voltam, láthatatlanul becsöppentem a történetbe. Borzongtam. Mikor folytatod?
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
778
Időpont: 2007-04-09 09:41:08

Köszi Eri! Én meg már nem tudok mit mondani, csak hogy köszi, meg köszi! :)
Örülök, hogy olvastál!
Szenior tag
Heather Bay
Regisztrált:
2006-04-17
Összes értékelés:
233
Időpont: 2007-04-08 22:51:01

Szió!

Mondtam már, hogy jól írsz, és érdekes a történet. Hát ezt most csak megerősíteni tudom! Ez a szellemvilág izgalmassá teszi...meg a titok. És ráérzel, h mikor kell befejezni egy fejezetet. Ezzel is felcsigázod asz olvasót!
Gratu, Hugi! Folytasd!

Eri

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Fegyverszünet című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Kell még lennie! című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Helene Branco: Liána címmel a várólistára

Erdős Anita Andrea bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

Erdős Anita Andrea bejegyzést írt a(z) Azt hiszed felnőttél című alkotáshoz

Erdős Anita Andrea alkotást töltött fel Meghalok címmel a várólistára

Futóinda bejegyzést írt a(z) Utolsó kérés című alkotáshoz

bobojszaki alkotást töltött fel extrackt haikuku füzér címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Barangolt csendeken című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) memóriazavar című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Melankólikus címmel a várólistára

történetmesélő alkotást töltött fel Mini mesék II. címmel a várólistára

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Rozsdabarna sziklaszirt című alkotáshoz

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Rozsdabarna sziklaszirt című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Ősz címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)