HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 22 Tagok összesen: 1855 Írás összesen: 47733 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: matyiFeltöltés dátuma: 2007-04-14
Gúzsba kötveGúzsba kötve Halkan húzta be maga után az ajtót, hogy ne zavarja fel a szendergőt Ha enged indulatainak, akkor most darabokra hullik a fal. Úgy, mint az élete. Karjait mellén összefogva lecsúszott a földre. Magzati pózban kuporgott, és rázta a néma zokogás. A sokasodó jelek baljóslatúak voltak. El kellett volna gondolkodnia a feledékenység okán, de nem mert mélyebb értelmet keresni. Amikor orvoskollégák tették szóvá a tévesen felírt gyógyszereket, a rosszul alkalmazott kúrát, - megrettent. Úgy hívta el ideggyógyász barátjukhoz a férjét, mintha őneki lenne szüksége tanácsra. És, ha már ott voltak, ki kellett használni, ugye az alkalmat. A diagnózis mellbe vágta. Alzheimer-kór. Férjét természetesen azonnal kivonták a munkából. Bármilyen remek orvos is volt, már nem lehetett betegeket rábízni. Ő is otthagyta a kórházat. A keze alatt megfordult sok ezer beteg után már csak egy beteget kezelt. A férjét. És ez volt a legnehezebb. Vissza-visszagondolt a kezdetekre, amikor fiatal, kezdő körorvosként falura került. Rettegett a gondolattól, hogy egyedül marad. Hiába intette józan gondolkodású nővére, hogy várjon, türelem, majd megtalálja ő is a párját, nem nyugodott. Aztán, egy orvos-továbbképzésen mellé lépett egy markáns arcú, magas, nevető szemű férfi. És mellette maradt. Azt hitte házassága boldog és szilárd lesz. Tévedett. Hiába hozta világra gyönyörű fiát, férje asszony-kereső tüze nem lankadt. A sajnálkozó, szánakozó suttogások eljutottak hozzá, szurkálták, mardosták a lelkét. A megalázó könyörgéseknek értetlenkedő vállvonogatások vetettek véget: "de, hisz itt vagyok". Egyre többször érezte, hogy a kánya hangulat nem csak az ő lelkét emészti, hanem fiára is rátelepedik. A gyerek imádta az apját. Ő pedig a béke kedvéért hallgatott. Hallgatott, és reménykedett, hogy férje rájön, nincs értelme másutt keresni, mert őmellette mindent megtalál. Magányos estéken hányszor feszítette gerincét ívbe a vágy, és szorította ökölbe kezét a féltékenység. Az őt körülvevő szürkeség feketébe hajolt, olyan volt, mint a vakond belső zsebe. A süllyedésben kapaszkodót csak a remény jelentett, hogy együtt fognak megöregedni. Úgy kapaszkodott a szép emlékekbe, mint fuldokló a szalmaszálba. Mert voltak szép időszakok is életükben. Tettek felejthetetlen utazásokat. Voltak hármasban eltöltött szép nyaralások. Csak haza ne kellett volna térni! Haza, ahol a magánrendelőben nem csak a beteg asszonyok fordultak meg, hanem jöttek sokan trófeavadászok is, akik büszkék voltak a könnyen hódítható orvos-szeretőre. És ő hallgatott. Hallgatott fia diplomázása után is, és nem mutatott ajtót. Szeretette a suhanc-mosolyú, hozzá mindig visszatérőt. A diagnózis hallatán először az jutott eszébe, hogy most már csak az övé lesz a tévelygő ember. Aztán egyre nehezebb lett a birtoklás. Férje agyából mindent kitörölt a kór. Ragyogó elméjét kiürítette a betegség. A hajdani suhancmosoly örökre eltűnt. Megmaradt a mindent elfelejtő, tétova roncs, akit gyerekként kellett őrizni. Már nem örült a kettesben eltöltött estéknek. Úgy érezte, becsapta az élet. A körülötte sűrűsödő feketeség fojtogatta. Ápoló volt férje mellett, nem nő. Ruhatárából eltűntek a színek. Olyan lett, mint egy szárnyaszegett kormorán. Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
alberth alkotást töltött fel Arany mezőn címmel a várólistára Tóni alkotást töltött fel Szendrey Júlia: Meghalt testvéremnek / An meinen gestorbenen Bruder túlparti bejegyzést írt a(z) Egyenlő súly című alkotáshoz túlparti bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 6. című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel Soroló címmel a várólistára Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Egyenlő súly című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz oroszlán alkotást töltött fel Egyenlő súly címmel Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/3 című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Gazdátlan csend című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/2 című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/1 című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 5. rész című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |