HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 15 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51302 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: pitypangFeltöltés dátuma: 2007-04-19
Mi sohasem...Koromsötét erdőben rohantunk fejünket vesztve. Rohantunk és sosem néztünk vissza. A természet végtelen nyugalmát a riadt avar mozgolódása váltotta fel. Lépéseink patkódogásnak tűntek, lélegzetvételeink egy kalitkába ejtett kismadár csiripeléséhez hasonlítottak. Nem tudtuk pontosan, hogy mi elől, csak menekültünk. A jelen, a múlt és az eljövendő számunkra egybefonódott. Lelkem remegve rebbent, szeretett volna kitörni és elbújni egy fa odújában. Fogtuk egymás kezét szorosan, bilincsként, a legerősebb kötelékként. Ő botladozott, de nem állhatott meg, éreztük a leheletét a hátunkban. Fel-fel segítettem, a teste nehéz volt. Szemeiben csak magamat láttam, de szavaiban még felfedeztem a remény talán utolsó sugarát. Egy szellő érkezett felénk, és megsimogatta remegő testeinket. Hagytuk neki, hiszen nem fájt. Hűvös volt és kellemes. Futottunk és nem tudtuk, hogy vége lesz-e valaha. Szemeink előtt mindenütt erdő volt. Úgy tűnt, hogy egy végtelenül nagy erdőbe tévedtünk. Vesztünkre. Üldözőnk elkapott engem, ő pedig próbált kirántani a karmai közül. Heves kapálózásba kezdtem, és kikászálódtam hatalmas teste alól. Ekkor hirtelen megpillantottam társam arcát. Láttam rajta a megkönnyebbülést, a félelem eloszlását és a fényességet, majd én is észrevettem a rétet. Számunkra ez a rét jelentette a megváltást, az örökös küzdelem végét. Nyugalom. Csend. Élet. Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 65. című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 65. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz csiszkovics alkotást töltött fel Száz lélek címmel a várólistára black eagle bejegyzést írt a(z) Lenn és fenn című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Ne gyere közelebb című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Az én bűnöm című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Nincs egyebem című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |