Rövid karcolatok V.

Regisztrált:

Összes értékelés:

Kedves Kata! Örűlök, hogy újra ellátogattál a lapomra és véleményt alkottál. köszönöm szépen. Üdv.: Túri I.

Regisztrált:

Összes értékelés:

Kedves Imre!
Ne haragudj, az előbbi hozzászólásom valahogy eltévedt, nem tudom, hogyan került bele a ma feltett saját írásom. Tekintsd tárgytalannak.
Mivel nem tudom törölni, ezért újra kezdem, amit versedhez szerettem volna írni:

Tehát a következő gondolatod tetszett különösen: "Ballagj hát vén diák, de soha ne feledd el, a volt iskolád!"
Nem is tudom, lehet-e elfelejteni a volt iskolát. Egyáltalán: van olyan idák, aki el tudja felejteni? Igaz, én voltam az, aki szerettem iskolába járni, szerettem tanulni, majd később munkahelyeimen dolgozni is szedrettem, annak ellenére, hogy nem a megálmodott pályán kellett kikötnöm.
Nagyon frappánsan fogalmazva írod a verseidet, ezért szeretem olvasni.
Üdvözöllek: Kata

Regisztrált:

Összes értékelés:

Szeretem a verseidet olvasni. Különösen tetszett ebben a következő mondatod:
Finta Kata : Szoborcsere
Korabeli városvezető által megálmodott és (1970-es években) megvalósított Köztársaság-tér igazán szép színfoltja lett városunknak. Évtizedek óta a parkot díszítette egy jónevű Nógrád megyei szobrász alkotása, a Palóc menyecske, amit az itt lakók Palóc Madonnának nevezték el.

Jóval később, egy szép napon arra ébredtünk, hogy a szobornak hűlt helye lett, minden bejelentés nélkül eltűnt a parkból, amikor új szobrot állítottak oda. Nem értettük, miért kellett innen száműzni a Madonnát - ki tudja hová, hiszen békésen elfért volna ott a másik szobor is, netán kicsit valamerre továbbtolva...

Vagy ha már végképp nem tetszett ez a megoldás az akkori nagyságoknak, akkor - a városközpontban, vagy máshol - akadt volna helye, ha már a Madonnának mindenképpen mennie kellett onnan...

Arról csak annyit, hogy akkor, az ország egyik legmagasabb posztját betöltő személy jelenlétével megtisztelte a várost, megjelent a szobor avatási ünnepségén, és szép summát ígért a városnak a költségek fedezésére, azonban mire hazaért, elfelejtette postázni, és később sem jutott eszébe...

2001.




Megjegyzés: