HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 164

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49215

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-06 14:57:56

Szülinaposok
Reklám

Versek / emlékezés
Szerző: BinimasterFeltöltés dátuma: 2007-05-03

A távolban fények

A távolban fények
Emelkednek
Alatta hópor
Kóbor
Tekintet
Veti meg
Útját
Valaha áldozni jártak erre.
Dobok és emberek
Menete. A Föld
Remegtette a
Remegökéjét,
Ajkak sírták: - ÖLJ!!
S nézték a gyilkos
Remegő kéjét
Majd tisztázásként keresztet vetettek
Meg búzát
Sűrű sorokba
Vigyáztak innen
Nehogy itt úszd át
Mit életnek hívnak.

Mostanában fények mennek az égnek
És nézik őket árván
Kik nézhetik
Sokan máshol járnának
Nem érdeklik
Inkább valaki más.
Gondolatok és érzések
Menete. A Föld remegteti,
Mert remek neki
Ajkak sírják: - Szeress!!
S nézik a távolság gyilkos
Remegő képét
Majd tisztázásként belenevetek
Meg újra meg újra
Sűrű sorokba temetnek
És vigyázok innen
Nehogy itt húzd át
Mit életnek hívnak

1998

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Zöld Zsázsa
Regisztrált:
2006-05-31
Összes értékelés:
493
Időpont: 2007-05-16 16:35:19

Ez nagy kérés, remélem tudod! :) Megpróbálhatom, nem ígérek semmit... A Napvilágon pont az a jó, hogy sok ember véleményéből TE MAGAD rakhatod össze, milyen is a versed. No lássuk.
Először is azt váltotta ki belőlem, hogy bárcsak, bárcsak érteném! Egy példával megvilágítva: a barátom írt egyszer egy verset, ami nagyon nagyon tetszett nekem, a hangulata miatt, és éreztem, hogy valahol ott rejtőzködöm benne én is, de nem értettem, miről szól. Azt könnyű volt - egy idő után persze - megérteni, mert együtt éltük át azt, amiről szólt, konkrétan egy nyári tábor egyik mozzanata, de ez utóbbi itt most nem fontos. A Te versednek is van egy bizonyos magával sodró hangulata, de sokkal-sokkal nehezebb számomra megfejteni, hiszen nem ismerlek, és talán még úgy se lenne egyszerű.
Szóval lehet, hogy kéne egy műelemzés ide (amit egyébként utálok, ha okosok belemagyaráznak valamit, de roppant célszerű tud lenni, ha az alkotó mondja meg, mit is gondolt, mikor ezt írta. Az is lehet persze, hogy az alkotót is épp csak megszállta egy hangulat, és azt próbálta meg átadni - hangulatlíra, nagyon klassz dolog.)
De. Azt mondom, még így is vannak dolgok, amik az egyszerű olvasónak is eszébejuthatnak konkrét tartalmi-gondolati háttértként: leírom pár ötletem (összefüggéstelenül...), kérlek minősítsd majd, mennyire "találtam el" a dolgokat.

"távolban fények/ Emelkednek" - ez például lehet egy nem túl közeli város napnyugta (alkonyat, esteledés, szürkület...) környékén, amikor kigyullad az utcai világítás meg a házakban a villany. Vagy lehet akár tűzijáték leírása is, vagy bármiféle tűzvész (szavanna, erdő, az istálló, egy város...).
"hópor": gondolom havazik éppen, apró, szitáló hóesésnek képzelem, amiből kiemel egy tölcsérszeletet egy utcai lámpa fénye... vagy valaki/valami felveri a havat a lábával/patájával, mondjuk egy toporzékoló ló (ez összeköthető az istállótűzzel is...) vagy egy szaladó ember, menekül vagy csakúgy szalad mert jólesik a friss hóban gázolni.

"Kóbor/ Tekintet/ Veti meg/ Útját" - máris nehézségekbe ütközöm... Lehetne mondjuk egy vándor (és ennek a szónak szinte mágikus hatalma van, úgyértem, ha valaki Vándor, az bölcs és öreg - de még mindig erős! - tapasztalt sokat, bejárt minden vidéket már, de még mindig hajtja a megismerés vágya, valami ősi kiváncsiság, nyughatatlanság a vérében vagy a lelkében a nagy szellem... ilyesmi).

"Valaha áldozni jártak erre". Nos, ez lehet egy templom, amit már nem használnak, de még nem túl régi, csak, mondjuk, a lakosságból már szépen lassacskán kikopott a valaha talán buzgó vallásosság, tehát elhanyagolták a templomba járást. Kívülről ez nem nagyon látszik, az épület egy egyszerű városi templom... belülről lehet pókhálos, de ezt szerintem nem látjuk, kissé szemlélődőnek, kívülállónak tűnik nekem a beszélő és a vándor szemszöge is, akárkinek a szemével nézünk szét, messziről nézünk a dolgokra. Talán a vándor ("Kóbor") fiatal korában még maga is járt ide a többiekkel, s most emlékezik és kicsit szomorúan, lemondóan, de inkább az öregek realizmusával állapítja meg, hogy már semmi sem a régi.
Lehet egy nagyon régi, romos templomépület is, a lerombolt település közepén erre sem voltak tekintettel a barbár támadók; vagy kihaltak az emberek (járvány, éhínség...) és az enyészet végzett a templommal. Esetleg néhány patkány vagy egy vaddisznó (najó a vaddisznó nem a versről jutott eszembe... de mondjuk legelésző szarvas/őz, észreveszi az embert és felriadval elinall. Ez már nagyon elvonatkoztatva a verstől.) Persze sötét faágak hajolnak a falmaradványok fölé (én fenyőket képzelek) - és jónéhány növény a hajdani padlón is gyökeret vert. Ez így egy elég siralamas/hátborzongató kép.
Lehet (ez még izgalmasabb) ősi szenthely, például rituális emberáldozatok színhelye, a "Dobok és emberek/ Menete" ehhez nagyon jól illik. (Lehet valamilyen egyéb felvonulás is... nem vagyok annyira tájákozott, de talán Húsvéti Körmenet, ha a későbbi keresztvetést nézem.)

"A Föld/ Remegtette a/ Remegökéjét" (ezt egedd meg, hogy kijavítsam, szerintem hosszű Ő-vel van, amúgy szellemes szóhasználat) - nálam egyértelműen földrengés vagy vulkánkitörés közeledtére utal, de belegondolva lehet sok-sok-sok ember lábának egyszerre dobbanása a földön. Hadsereg vonul ("Ajkak sírták: - ÖLJ!!/ S nézték a gyilkos/ Remegő kéjét") vagy az iménti (ember)áldozat szertartásához tartozó szilaj tánc, tulajdonképp ide is illik az "ÖLJ": mondjuk a bekövetkezendő természeti katasztrófát elkerülendő feláldozzák a "bűnöst" az isteneknek, a vulkánnak...

Persze a "Majd tisztázásként keresztet vetettek" sajnos elrontja ezt az emberáldozatosdit, itt én az eddigieket is figyelembe vévé a keresztes hadjáratokra gondolok, és azt kell mondjam remek képet festesz. Tízparancsolat egyike, ugye (ezt éppenséggel tudom) - Ne ölj - aztán halomra gyilkolták a nagy keresztények azokat, akik nem hajlandóak az ő hitükre áttérni; Szent Föld megszerzése ("visszaszerzése"!) és hasonlók... Sajnos (nem akarok általános véleményt megfogalmazni és bocsánat mindenkitől, akit sért, de akinek nem inge, ne vegye magára) manapság is vannak olyan, magukat hívő kereszténynek vallók, kereszt a nyakban persze (tanítás szerint: megbocsátás, szeressük embertársainkat...), akik fröcsögő gyűlölettel képesek beszélni másokról. Mondjuk gondolom ez nem csak keresztények közt van, de most ennek kapcsán jutott eszembe. És még egyszer, ezek nem az átfogó nézeteim, nem vonatkoztatom mindenkire...

A "keresztet vetettek/ Meg búzát" tényleg zseniális. Ezt imádom a magyar nyelvben, hogy ilyen szójátékokra képes! És nagyra becsülöm azokat, akik a szókincsük adta lehetőségeket kihasználva efféle nyelvi bravúrokat hajtanak végre. Sajnos nagyon sokan vannak, akiknek anyanyelve a magyar, mégsem képesek helyesen beszélni (írni pláne...) - de ha valaki képes, annak szerintem kutya kötelessége használni és terjeszteni a tudását. Te ezt itt megteszed, megcsillantod a nyelvi képességeidet. Jól van. (Bár a bemutatkozásodat, miszerint nem olvasol, nem nagyon hiszem el, ha mégis el kell higgyem, azt mondom, szégyellheted magad... Persze ha csak úgy kell érteni, hogy te nem tanultad a versírást, hanem ez csak úgy jön belülről, ösztönösen a tudat alól, akkor najónembánom ez remek dolog :P de nem térek el a tárgytól nagyon.)

"Vigyáztak innen/ Nehogy itt úszd át/ Mit életnek hívnak." Kezdek fáradni a gondolkodást tekintve, lássuk csak...mit jelenthet ez? Az átúszásból kiindulva talán egy folyó veszélyes örvényekkel, ahol őrt kell állni, nehogy valaki átússzon az örök vadászmezőkre figyelmetleségből... ezt egyelőre csak a gondolataim megindítására mondom, annyira talán nem jó "elemzés". Mi lehet még. Ez kemény dió. Ha a templom-képre gondolok, akkor papok lehetnek, akik vigyáznak, nehogy bűnbe essenek a népek. Ez az élet átúszása... és hogyhogy pont "itt" - nem értem, hogyan kötöd helyhez. Lépjünk tovább, bocsánat, ezzel nem tudok most mit kezdeni.

A második versszakban valóban sok utalás van az elsőre, jók a rájátszások, a módosítások más jelentést adnak ugyanazoknak a szavaknak.
"Mostanában fények mennek az égnek" - ez ugye "A távolban fények/ Emelkednek"-kel tart kapcsolatot, a neki mennek egy sokkal határozottabb és durvább (talán elvakultabb), mint a fennkölt emelkednek. Most jut eszembe, akár a lelkek is emelkedhetnek.

"És nézik őket árván". A kik nézik?-re megadod a választ a következő sorban, de a kiket néznek?-re én a fényeket gondolom, de még akármi más is lehet, talán az őrök, ha az iménti "Vigyáztak innen"-re gondolok. (Kérdés marad számomra, hogy pontosan mit is őrizhetnek.)

"Sokan máshol járnának/ Nem érdeklik/ Inkább valaki más." Máshol járNÁnak, nem járnak, csak gondolatban, ezért nem érdekli őket, mi történik ebben a gyarló/érdektelen/érthetetlen/kiközösítő(...) világban. Ők lehetnek akár vándorok is, itt olyan értelemben vándorok, akiket megérintett a kíváncsiság, mehetnékük van, úgy érzik, nem tartoznak ide... de, ugye, csak gondolatban vándorolhatnak. "Gondolatok és érzések/ Menete." Ez a kép nagyon erős. Nagyon tetszik. Gondolatok és érzések menetelnek, könyörületlenül, kérlelhetetlenül, kíméletlenül, megállíthatatlanul! Mert ezek azok, amiknek nem lehet gátat szabni! Csak ezek, és ezzel nagyon rokon a költői szabadság is.

"A Föld remegteti,/ Mert remek neki" ... ne haragudj, de ezt egy kicsit erőltetettnek érzem. Ez az egyetlen ilyen egyébként, de azt gondolom, hogy talán jobb lett volna ennél a rímnek tökéletes szóhalomnál, ha inkább nem rímel, mert így én nem tudok (sok) értelmet találni benne. Persze lehet, hogy van, kérlek, javíts ki! Én szeretném a legjobban, ha volna! Annyira jó ez a vers, nem igaz, hogy ennek ne volna értelme.

"Ajkak sírják: - Szeress!!" Itt már a háború utáni, kifacsart emberek képe jelenik meg előttem, kiüresedett lelkükben érzéseik helyét a borzalmak vették át, már csak egyetlen vágyuk van: BÉKE. Béke: szeretet feltétel nélkül, megértés, nyugalom, biztonság, a félelem hiánya, az egyszerű örömök. "nézik a távolság gyilkos/ Remegő képét" - ez mondjuk vonatkozhat a "hátország " lakosságára, akik szeretteiket várják és egyre csak a láthatárt kémlelik, amerre eltűntek. Közben félnek persze (remegés), mert mi van, ha mégse jön vissza, akit várnak (gyilkos távolság)? A Pocahontas című rajzfilm egy jelenete jut eszembe, amikor a törzsfőnök lánya egy magas sziklán ül és a tengert nézi, és végre-valahára feltűnnek a törzs hajói, amint győztesen visszatérnek egy harcból - Pocahontas odarohan a többiekhez, akik szintén várnak valakit a faluban, és már messziről kiáltozza, hogy megjöttek.
A "Remegő kép" lehet még akár délibáb vagy a földrengés hatása is. Esetleg a remegésről még eszembe jut, ha hozzáveszem ezt a gyilkos távolságot, hogy a szerelem elmúlhat, ha a pár sokáig nem találkozik. Ezt akár erősítheti a "Majd tisztázásként belenevetek" - olyan értelemben, hogy a vers beszélője (lehetsz Te magad vagy lehet más is, még nem tudom) fájdalmát, csalódását egy gúnyos nevetéssel palástolja, inkább megbántja a másikat, minthogy őt bántsák, a "legjobb védekezés a támadás" elve alapján.

"Sűrű sorokba temetnek" - ez lehet megint a háború vagy...ó nem tudom, nagyon leragadtam ennél az értelmezésnél... de tudom, hogy más is lehetne.

"És vigyázok innen
Nehogy itt húzd át
Mit életnek hívnak"

Ez a legszebb része a versnek, akárhogyan is értelmezzem. A "vigyázok" szó féltő gondoskodást takar, szeretet van mögötte, úgy érzem. A "Mit életnek hívnak" azt idézi fel bennem, hogy egy veszélyeket rejtő dologra hívod fel a figyelmet, ami sok buktatót rejt, de mégis mégis ott van a jó meg a szép meg a boldog. Kijelented, hogy nincs mit tenni, ez az, ami az élet. Az Élet, akár, nagybetűvel. Másik ötlet: Ez az, amit életnek hívnak a nagyok (tudod kisfiam) - magyarázza az apuka gyerekének (épp kezd önállósodni vagy nagyon kíváncsi korban van, mindent tudni akar, vagy most halt meg egy rokon vagy született/útban van egy kistesó...).
Ennél a képnél sajnos megint megakadok... nem tudok többet mögélátni ennél, remélem, felvilágosítasz, mit akarsz mondani ezzel. Meg a többivel is, mert tényleg azt érzem, hogy bárcsak bárcsak érteném, és a talágatásaim után ez egyre erősebb bennem. Szóval - remélem eleget írtam J - mostmár megtudjuk, mit is jelent ez a nagyon nagyon jó, hangulatos és sodrós és feltehetően mély értelmű és, mint láttuk, rengetegféleképpen értelmezhető vers.
Üdv!
Zsázsa
(ui remélem sikerült az egész szöveget bemásolni ide, ha valahol töredezett-értelmetlen volna, szólj, elmentettem)
Alkotó
Regisztrált:
2007-05-03
Összes értékelés:
4
Időpont: 2007-05-10 14:58:10

Kösz a hozzászóllást, de igazából lehetne egy kicsit keményebb és kritikus is mert így nem igazán todom mit is váltott ki belőletek és kiváncsi lennék rá.
Szenior tag
Poppy
Regisztrált:
2007-02-10
Összes értékelés:
1659
Időpont: 2007-05-04 14:21:51

Nem állítom, hogy teljesen értem, de van benne valami megragadó. Tetszik a szerkezete, ahogy a második versszakban visszaköszön az első.
"Majd tisztázásként keresztet vetettek
Meg búzát
Sűrű sorokba"
Ez meg egyszerűen nagyszerű.
Egyetértek Zsázsával, még visszajövök majd, el kell olvasni még egyszer-kétszer.
Üdv, Poppy
Alkotó
Zöld Zsázsa
Regisztrált:
2006-05-31
Összes értékelés:
493
Időpont: 2007-05-03 23:18:16

Most csak azért írok ide, hogy visszataláljak kicsit később is még. Akarok valamit hozzáfűzni, mert tetszik, de most nem tudom megfogalmazni. Addig csak annyit: tetszik!
Üdv!
Zsázsa

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A csuka és a fogas címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Ü című alkotáshoz

Miléna bejegyzést írt a(z) Se isten, se ember című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hóváró című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

Zsóka Eliza Wolfbetta bejegyzést írt a(z) Őrizd a tüzet című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az igazi Mikulás című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) mai kép című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Egy vándormadár hazatért című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)