Felveszem a kesztyűt mit drága Palikám adott
Tegye el ezt a verset mit Költőtöl kapott
Mire vagy olyan nagyra?
Tán arra a pár jellegtelen sorra?
Olvastam igen, verseidnek minden sorát
S láttam rajta nem egy költő nyomát
Tán azt várod hajtsak fejet?
Hogy nagy költő igen csak Ő lehet?
S mit a betegekről írtál,
Szégyen és gyalázat!
E szavakkal illetnéd
Akár beteg apádat?
S mit írtál számra nem veszem.
Szemét? Mert nem érted?
Másnak véleménye nem lehet?
Bocsánat, de ezért megvetlek téged.
Azt hiszed igaz csak te lehetsz?
S ajnároznánk egymást?
Nem hiszem.
Csak át éljük mit te
Szerencsére sohasem.
S befejeztem mit neked mondani akartam.
Sajnálom hogy rád ennyi szót pazaroltam.