HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1839

Írás összesen: 46938

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Szokolay Zoltán
2018-08-29 20:03:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2007-05-11

Havasi gyopár 7.

4.

Szabó Kati 13 éves volt, amikor a történelem vihara átzúgott a feje felett. A kavargó légörvény oldalszele egy német gépkocsizó-lövész ezredet sodort az Ipolyságtól nem messze lévő levő falucskába, s az egyik páncélautó tetején Hansot. A két fiatal, hogy úgy mondjam, első pillantásra egymásba szeretett. Szabó Kati nem tudta, mivel jár az ilyesmi, -legfeljebb csak sejtette-, a szőke, jóképű Hans azonban tudta és meg is mutatta. A lány félelmen, fájdalmon és megszégyenülésen kívül nem érzett egyebet szerelmük beteljesedésének estéjén a parancsnoki dzsip hátsó ülésén. Szürke volt az ég, habos felhők úszkáltak rajta, rózsaszínű felhők, amikor a búzatábla mellett egymásé lettek. A katona hálás volt, csókolgatta Katit és sóhajtozott. És átadott egy tábla finom tejcsokoládét, hogy megédesítse vele az elkövetkező napokat.
Az ezred másnap elvonult a közeledő front elé. Kati a plébánia-hivatal melletti árvaház kapujából figyelte hajnalban, ahogy a gépkocsik nagy porfelhőt kavarva végighajtanak a főutcán a porták között. Megpillantotta egy szemhunyásnyi időre az ő katonáját. Hans intett és mosolygott, és integettek, mosolyogtak a többiek is, a sok, fiatal halálra ítélt.
A plébános volt a következő szerető életében. Zubolák Ottó gyónási titokként kezelte Szabó Katalin fájdalmas titkát, és magánemberként vigasztalta. Azt mondta a lánynak, hogy ők ketten a Lélektől valók. "Test és lélek elválaszthatatlanok egymástól", -magyarázta. "Lám az Ige is testet öltött, nem kell tehát szégyenlenünk a testünket és azt, ami a testünkkel történik."
Hamarosan alkalom adódott arra, hogy a plébános tettekkel bizonyítsa, mit ért test és lélek egységén. Új ministráns ruhákat kaptak a gyerekek az egyházkerülettől, elegáns autó hozta le az adományt Léváról. Amikor az autó elment, Zubolák Ottó szétosztotta a ruhákat, a fiúkat beterelte a plébániára, a lányokat pedig a saját szállására, próbálni. Szabó Katinak mellben szűk volt az új ruha, a plébános rögtön látta kint a folyosón, ahol türelmesen végigvárta, hogy a gyerekek átöltözzenek. Valamit tennie kellett, ha azt akarta, hogy a közelgő Pünkösdön a lány ezt vegye fel, s ne a régit, ami elütött volna a többiek új ruhájától.
Szólt neki, miközben a gyerekek csivitelve szétszaladtak, jöjjön át hozzá az esti szentmise után.
"Maj' kitanálgyuk mit lehet tenni" -mondta Katinak és a ruhát nézte, ami összeráncolódott Kati begyes mellei fölött.
A folytatás testiekben, lelkiekben gazdag volt. A ruhát újra fel kellett venni, meg kellett nézni, hol ráncolódik. A pap illedelmesen elfordult, amíg a lány öltözködött. Kati gyanútlanul mutatta, hol szorítja, s Zubolák Ottó, hogy maga is meggyőződjön arról, tényleg olyan nagy-e baj, nem lehet-e elrendezni a ráncokat, odatette a kezét, s megpróbálta eligazítani a csipkés mellrészt.
-Vedd csak le lányom ,-szólt végül a fejét csóválva, -már látom, hol kell igazíttatni. Maj odaadjuk Kulcsárnénak, s ő megcsinyájja"
Szabó Kati nekiállt levetni a ruhát, de a plébános, mintha csak véletlenül történne, most már nem fordult el, hanem szórakozottan nézegetett a nagytükör felé, ahol a lány vetkezett.
"A Lélek embere a Test embere", -mondta erős bíztató hangon. "Így teljesedik be az Írás. Az Ige testet ölt és a Test a Lélekkel egyesül"
A lány a tükörből látta, hogy a pap elindul feléje. Rájött, mi következik és szörnyen megijedt.
Hamarosan kiderült, kár volt félnie. Zubolák Ottó gyengéd, figyelmes szerető volt, úgy bánt Katival, mint a hímes tojással, -már az első közös estéjükön feledhetetlen gyönyört okozott ölelésével.

Egy kalauz következett a sorban. 46 őszét írták a naptárak. A szárnyvonal tele volt menekültekkel, mindenki Magyarország felé igyekezett, Poggyászokon bukdácsolva Kati, és nehány falubeli felküzdötte magát a peronra. A mozdony fehér füstöt okádott, fújtatott, sziszegett és megrántotta a szerelvényt. Az ágrólszakadtak a kocsikban egymásra estek, de a vonat ment, elhagyta az állomást, haladt a biztonság, a nyugalom, az élet felé. A pap nem volt a menekültek között. Azt mondta Katinak az utolsó estén, amikor együtt voltak, hogy neki a nyájjal kell maradnia. Szegény volt már akkor ő is, az eklézsia is, szegényebbek a templom egerénél. Az egyházmegye hónapok óta nem küldte az illetményt, plébános úr, a perselypénzből élt, s a perselypénzből fizette a bábát, aki a nyáron "elcsinyáta" Kati néhány hetes magzatát. Az "árvaházat" -Szabó Katival együtt öt kis ágrólszakadt hadiárváról gondoskodott a plébániahivatal: Lakatos Karcsiról, aki 10 éves, volt apja a Donnál esett el, anyja tüdővészben halt meg, Földi Teriről, /9/, apja fogságba esett, anyja megőrült és a Lipót-mezőre vitte egy fehér autó, Máté Kálmánról, /12/, mindkét szüleje vonatbalesetben halt meg, amikor a vonatot Jászárokszállás mellett bombatalálat érte, Szőke Piroskáról, 4 éves, félárva, a mostohaanyja nevelte, a mostoha mama aztán elment egy férfival, és hát Szabó Katáról, vagyis Házmester Katiról, történetünk egyik hőséről, akinek az apját az orosz fronton széttépte a taposóakna, anyja pedig szintén tüdővészben halt meg, ugyanabban a 38-as nagy tüdővészben, ami Lakatos Karcsika anyját is elvitte, -a megye megszűntette. Pontosabban a finanszírozást szüntette meg, de ez magával vonta a működés megszűnését is. Zubolák Ottónak a perselypénzből és a többi időszakosan jelentkező, nehezen csordogáló díjtételből nem volt módja tovább fenntartani.
Hogy aztán a többi gyerekkel mi lett, azt soha nem tudta meg Kati. Neki 46 őszéig, az erőszakos kitelepítések kezdetéig jó sora volt, a plébános az asztalát és az ágyát megosztotta vele, nem szenvedett szükséget, sem testiekben sem lelkiekben.
A búcsú, sírósan fájdalmas volt. Misebort ittak utolsó közös vacsorájukon aranyos színű rizlinget. Pára gyöngyözött a kristálypohár oldalán, amikor a plébános a pincehideg bort a kancsóból óvatosan belecsurgatta. Koccintottak, csengettyűként csilingelt a pohár.
-Ex, -mondta a plébános és kiitta a sajátját.
Kati csak a felét itta meg, letette a poharat az asztalra és sírva fakadt.
-Ne sírj leányom, -mondta a plébános, aki a Lélek embere volt. -Ne sírj. Nekem maradnom kell, de te mennyél. Te még fiatal vagy. Menj és ne nézz vissza többé. Aztán ő is könnyezni kezdett, így telt el könnyezve, beszélgetve az este jó része.
Ment a vonat, közel jártak már az új határhoz, amit a nagyhatalmak tolla húzott meg Potzdamban. Jött a kalauz, kérte a jegyeket. Katinak nem volt jegye, az utolsó pillanatban ért ki az állomásra és tuszkolódott fel a vonatra. Mondta azonban rögtön, hogy van pénze, meg tudja venni a jegyet.
-Ó, az sokba kerül, -vigyorgott a nagydarab, középkorú fickó. -Tuggya a büntetés sok, ami rágyün.
-Mekkora az, -kérdezte óvatosan Kati, amire emberünk kivágott egy szemérmetlenül nagy összeget, és széles, nyálas undorító vigyorgással bámulta a Kati domborodó blúzát a szétnyíló, elnyűtt kosztűm-kabát két szárnya között.
A lánynak annyi pénze, amennyit a kalauz mondott tényleg nem volt, ezért belement abba, hogy az ipse a szolgálati fülkében felvegye a jegyzőkönyvet.
-Minden rendben lesz, -bíztatta a lányt. -De ez az eljárás. Fel kék venni a jegyzőkönyvet, ha az utasnál nincs elég pénz, hogy a hatóságok utólag behajthassák.
Szabó Kati gyanútlanul követte a kalauzt a szolgálati fülkébe. Átfutott ugyan a fején, hogy vajon hogyan találnának meg a hatóságok egy olyan menekült egyént, mint ő, akinek se kutyája se macskája és azt se tudja, hol hajtja majd álomra az elkövetkező napokban a fejét, de nagyon félt a hatóságoktól, ahogy fél minden rendes ember rendőrtől, kalauztól, ellenőrtől -és nálunk az Államokban a fináncoktól, -ezért eszébe se jutott, hogy ellenkezzen.
-Elengedem a büntetést, csak a jegyet kell kifizetni, -mondta a kalauz amikor az ajtó bezárult mögöttük. -Elengedem, ha egy kicsit kedves lesz hozzám.
A lány gondolkodott
-Azt akargya tőlem?
-Látom okos lány vagy.
Szabó Kata hagyta, hogy a kalauz levetkőztesse és végigfogdossa. A férfi, maga nem vetkőzött le, csak a nadrágját gombolta ki Fél perc alatt végzett. A lány felöltözött és fizetni akart, de a kalauz elhárító mozdulatot tett. Izzadt, széles kopasz homlokáról patakokban ömlött a veríték.
-Tartsd meg a pénzecskédet te lány, -szuszogta és törülgette a fejét azzal a zsebkendővel, amit néhány perccel előbb másra használt. -Szükséged lesz rá, akárhova vetődsz is.
Pályaudvarokon, parkokban éjszakázott, keserves napok voltak azok. Aztán, szállás után járva, talán a negyedik, vagy ötödik napon a VIII. kerületben, azt mondta neki egy férfi az utcán /úgy ismerkedtek össze, hogy az illető megkérdezte tőle mennyi az idő, de Kati nem tudta megmondani, mert nem volt órája/ -jöjjön hozzám kisasszony, két szobám van, az egyikben elalszom én, a másikban alhat maga.
A férfi szabó volt, mármint a foglalkozása volt ugyanaz, mint Katinak a neve. Az egyik szoba lett volna a műhely, abban az időben azonban egyáltalán nem volt megrendelés, így a szobát nyugodt lélekkel kiadhatta. 30 évesnek vallotta magát, de első ránézésre jó húszast simán hozzátehetett volna. Szörnyen előnytelen külsővel verte meg a sors, alacsony volt cingár, szeplős és teljesen kopasz és valami gyomorbajból kifolyólag mindig büfögött. Ettől eltekintve aranyszíve volt, elengedte a lakbér felét a lány kedveskedéséért. 2 évet töltöttek együtt. Talán a három is meglett volna, ha a kicsi szabót el nem üti a Nagykörúton egy vigyázatlan teherautó. A tanácsi bérlakás 35 négyzetmétere a félemeleten Katira maradt, aki kolleganőjét vette magához, egy vele egykorú lányt. Egy szalagon dolgoztak a kistarcsai Fésüsfonóban és a Dolgozók Iskolájába is egyazon időbe íratta be őket a szakszervezet. Kati tanult és dolgozott és vasárnaponként kimentek Erzsikével /ő volt a lakótárs/ a vállalat Duna-parti csónakházába. Hosszabb, szerelem nélküli időszak jött. Nem teljesen sex nélküli, mert a két fiatal lány a nagy ínségben megtalálta egymást, és szégyenlősen, bűntudattal, tették, amit fiatal testük megkövetelt. Férfira vágytak volna persze inkább, mert mindketten a férfiakat szerették, de megbízható férfi nem akadt horogra, csélcsapokkal pedig egyikük sem akart kezdeni.
Néha azért, újabb másfél-két magányos év elteltével, beesett egy-egy csélcsap is. Nem volt jó egyikükkel sem, a férfiak a testi szerelemben nagyon önzők, csak a saját örömüket nézik. Kati mindegyik szeretőjét az elsőhöz viszonyította, nem a katonához, hanem Zubolák Ottóhoz, s az összehasonlításban ezek a -többnyire fiatal fiúk -nem állták ki a próbát, ahogy a közlekedési balesetben elhalálozott, szépemlékű és kistermetű szabómester se, pedig ő aztán végképp nagyon igyekezett.
Erzsike vallásos volt, templomba járt. Gyakran kapacitálta Katit, menjenek le együtt a misére. "A reggeli mise után még van bőven időnk kimenni az üdülőbe" -érvelt Erzsike. Kati egyszer tényleg elkísérte. Visszaemlékezett a felvidéki kis faluban töltött boldog gyermekévekre, a templomra, az ünnepi szentmisékre, a plébánossal töltött évekre, a sok imádkozásra és megmozdult a szívében valami néven nem nevezhető vágyódás a lelki értékek iránt. Homályos, ködös emlékképek kísértették: a plébánia békés kertje, a virágoktól díszlő vidám porták, a legelőről hazatérő csorda, körmenetek, húsvéti locsolkodás, nagy futkározások erdőn, mezőn, nádason. Szép volt a múlt és sivár a jelen és ezért történt, hogy igent mondott Erzsébet nógatására.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7946
Időpont: 2007-05-14 09:08:00

Szia! Köszönöm, hogy olvasod, kíváncsi vagyok a véleményedre, remélem nem rejted majd véka alá.
-én
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2007-05-13 19:01:27

Szia!

Most olvashatom el az előzményket is! :)))

GYömbér

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

oroszlán alkotást töltött fel Őszi dal címmel

túlparti alkotást töltött fel Útinapló V. Harmadik nap – délután címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi villanások című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

majusfa bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Megérinthetlek-e valaha 18+ című alkotáshoz

horge alkotást töltött fel Bolondok merengése címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

Janó Nataniel Dávid alkotást töltött fel Piramis címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) A függöny 8/8 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)