HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49246

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: matyiFeltöltés dátuma: 2007-05-16

Meleg zuhany

Amikor kinyitotta fia szobájának az ajtaját, úgy érezte, hogy fejére omlik a világ. A kétszemélyes hencseren fia napbarnított, félmeztelen teste mellett egy másik napbarnított, félmeztelen férfitest hevert. Tudta, hogy fia külföldről az éjszaka folyamán érkezett haza, de hogy társaságából egy barát is jött vele, sőt, hálótársa is lett, - álmában sem jutott eszébe.
Halkan behúzta maga után az ajtót, és kitámolygott a teraszra. Máskor felhőtlen boldogságot jelentett számára imádott rózsáinak a látványa, - most nem látott semmit. Nem érezte az illatorgiát, nem érzékelt semmit. Villámsújtottan ült, és bámult maga elé.

Feje fölött, - fia szobájának ablakában - megszólalt a rádió. Jelezte, hogy a fiúk felébredtek.
- Istenem, segíts ezt elviselni! - súgta maga elé. Gépies mozdulatokkal készítette el a reggelit, terítette meg az asztalt. A fiúk hangos vidámsággal ültek le, tömték szájukba az ételt.
- Mi a programotok mára? - kérdezte tőlük magára erőltetett nyugalommal.
- Elmaradtam egy vizsgával. A délelőtti vonattal visszamegyek az egyetemre, túlteszem magam a beszámolón, és holnap délután jövök. Kiviszel az állomásra? - állt fel a fiú, száját törölgetve.
- Mikor induljunk? - kérdezett vissza, közben leszedte az asztalt.

Sem a lakásban, sem a kocsiban nem nézett a vendég fiatalemberre. Haragot és undort érzett. Biztos volt abban, hogy ha ránéz, nem tud uralkodni magán.

Akkor tört ki belőle a sírás, amikor a vonat kihúzott az állomásról. Otthon képtelen volt szokásos teendőit végezni. Kiült a teraszra, és gondolkodott.
Fia mindig zárkózott, visszahúzódó emberke volt. Soha nem avatta be a dolgaiba. Amit tudott róla, azt elejtett szavakból, vagy másoktól tudta. Középiskolás korában sem udvarolt, bulizott. Igaz, egyszer járt valakivel, az ő erőszakos érdeklődésére csak annyit mondott, hogy Béla az illető. Akkor ezt tréfának hitte.
- Nem volt tréfa! Miért nem vettem korábban észre, hogy baj van? Hol hibáztam el? - zokogott fel.
Lélekben átölelte a gyerekét, simogatta hullámos haját, úgy ringatta, mint kicsi korában.
-Mi lesz az iskolában? - rezzent fel bénultságából. A gimnáziumban, ahol tanított, nagyon szigorúan vették a fiatalok nevelését, gondot fordítottak egészséges testi és lelki fejlődésükre.
Ha megtudják a fiam másságát, hogyan engedik, hogy neveljem más fiát? - tette fel magának a kérdést. Átgondolta, mi lenne, ha önként jelentené főnökének, hogy fia, - tulajdonképpen a lánya.
Na, nem! Még a gondolatába is beleborzongott. Hirtelen a régi, jól ismert dac, makacsság uralkodott el rajt.
- Senkinek nincs köze hozzá! Az én fiam! - mondta hangosan, és olyan erővel csapott az asztalra, hogy a kávéspohárhoz odakoccant a kanál. - Nem engedem bántani! - fogadkozott. - Ha kirúgnak miatta, nem érdekel! Mindenki elfordulhat tőle, mindenki elhagyhatja - de én nem!

Az idő lassan telt. Este, mikor a férje hazaért, vette csak észre, hogy nem csinált egész nap semmit. Ha semmittevésnek lehet nevezni azoknak a stratégiáknak a kiötlését, amivel gyerekét akarta megvédeni a külvilággal szemben.
Éjszaka álmatlanul forgolódott. Bármennyire is igyekezett toleránsnak mutatkozni, tudta, hogy ez óriási erőfeszítésébe fog kerülni. Fogalmazta magában fiával a beszélgetést: hogyan adja tudtára, hogy nem kell titkolóznia, és már ne titkolózzon.
Szokása szerint hajnalban kiült a teraszra. Mindig itt itta meg első kávéját, közben gyönyörködött rózsáiban, a napot a gyümölcsfákról köszöntő madarakban. Ezen a reggelen íztelen volt a kávé, színtelen a rózsa.

Alig várta délutánt, fia érkezését.

Kevesen szálltak le a vonatról. Egy öreg néni után egy fiatal lány. Egyszerű, hétköznapi teremtés. Észre sem vette volna, ha közvetlenül mögötte, meg nem jelenik a fia. Szeme ragyogásából látta, hogy a vizsgával nem volt gond. Örömmel ágaskodott fel, hogy a borostás arcra egy puszit nyomjon. Már indulni akart, amikor fia visszatartotta.
- Anya, hadd mutassam be régi szerelmemet, kíváncsiságod tárgyát: Bea - Béla. - és magához húzta a semmitmondó kis teremtést, aki a világ legragyogóbb, legszikrázóbb teremtményeként mosolygott a megkönnyebbült anyára.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3794
Időpont: 2007-05-29 14:40:22

Gratulálok, nagyon tetszett! Tömören sokat mondó!
Üdv: Gyömbér
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8531
Időpont: 2007-05-18 10:58:23

Hát ez nagyon tetszett! Igazi csattanó a végén, ahogy illik a "rövid" műfajban!
Üdv: Bödön
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2007-05-16 23:12:21

Szia!
Micsoda gondolatfűzés! Mindig meg tudod lepni az embert.
Elismerésem!
Üdv.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Kihűlt Vállvonás című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Ravatal című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

Szem Eszkör bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

Szem Eszkör bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ravatal című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ravatal című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)