HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47182

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2007-05-22

Havasi gyopár 11.

6.


Vadmacska apja a Közgazdaságtudományi Egyetemen volt docens 1952-ig. Azt a bizonyos, nagy port felvert cikket, ami miatt perbe fogták és elítélték, 1952 telén írta. A cikket én is olvastam, az Interneten is fenn van, bárki utánajárhat, aki kíváncsi Kassai Lajos munkásságára. Mai szemmel nézve nincs benne semmi olyan, amitől a tudományos világnak meg kellene rendülnie, vagy a hivatalos politikának el kellene zárkóznia. Tisztán-pusztán elméleti jellegű fejtegetés. A docens elemzi a termelési érték Marx, Engels és Lenin munkássága által ismertté vált képletét, ez a kiinduló pont. T=c+v+m, vagyis a termelési érték /T/, a befektetett holtmunka /c/, az élőmunka ráfordítás /v/, és a termelési folyamat során képződő értéktöbblet /m= mechwart/ összegének egyszerű számtani kummulációja. Idáig rendben is van a dolog, a vázolt képlet a kapitalizmus politikai gazdaságtanának alapképlete. Marx rámutatott arra, hogy a tőkés társadalmakban az "m", vagyis az értéktöbblet kisajátítása révén valósul meg a kizsákmányolás, hiszen a megtermelt új érték a gyárosokat, befektetőket, és végső soron a finánctőkéseket gazdagítja.
/Hozzá kell tennem, mert egy időben ezzel a kérdéssel az Államokban én magam is sokat foglalkoztam, hogy ez nincs teljes mértékben így, hiszen a nyugati fejlett demokráciákban az állam nagyon szigorúan megadóztatja a képződő új értéket, s a befolyt adókból magas szinten látja el az állampolgárok érdekeinek képviseletét, gondoskodik védelmükről, biztonságukról, ellátásukról, szociális, kulturális, oktatási és egészségügyi feladatokat vállal fel és lát el./
Nos, ehhez az ismert, és teljességgel triviális közgazdasági tételhez képest semmi újat nem állított a professzor, csak azt, hogy az un. "szocialista" rendszerekben, miután ott tőkések, ingyenélők és más népnyúzók nincsenek, a termelési folyamatban képződött, és a kereskedelmi és pénzpiaci folyamatokban realizálódott "haszon" az államnál akkumulálódik. Ebből azt a következtetést vonta le, /és sajnos nem csak levonta, hanem ki is mondta/, hogy a szocialista típusú rendszerekben maga az állam a képződött haszon élvezője, vagyis a szocialista államrendszer nem más, mint államkapitalizmus.
A cikket sokan olvasták itthon és külföldön, és ettől kezdve a közgazdaságtan fogalomtára egy új terminus technicussal gyarapodott: az államkapitalizmus fogalmával.
El lehet képzelni, hogy az akkori politikai vezetés milyen szemmel nézett Kassai Lajosra. Szándékosan nem mondok neveket, ki mindenkit irritált az ominózus cikk, a legfelsőbb vezetőtől a kisebbekig. Nem érzem feladatomnak, hogy belemenjek ilyesmibe. A történet elején leszögeztem: én a szerelemről kívánok regélni ebben a könyvben. A politika, a társadalmi változások csak annyiban érdekelnek, amennyiben összefüggnek hőseink sorsával. Vadmacska apjáról ilyen összefüggésben emlékezem meg. Az olvasónak világosan kell látnia, hogy a későbbieket megértse, mekkora hatalmas szakadék tátongott Szemerédi János és a Kassai lány között, politikailag, társadalmilag, szellemileg és az érzelmi hátteret tekintve is.
A professzort perbe fogták elítélték, /vagy nem ítélték el, akkoriban ez gyakran megtörtént!/, a vád ellene lázadás, bujtogatás, és rémhírterjesztés volt. -Két évet töltött Recsken kényszermunkán: vasoxidot bányásztak. Amikor szabadult a Köztisztasági Hivatalnál kapott munkát. Mindenki kapott munkát, aki dolgozni akart, a rendszer megvalósította a teljes foglalkoztatást, ami abszurd, és a mostani modern társadalmakban sem működik. Létezett a "közveszélyes munkakerülés" jogintézménye, aki három hónapon belül nem helyezkedett el, az bűncselekményt követett el és börtönbe került.
"Utcát seperni jó", -mondta otthon nevetve Kassai Lajos, ez a megtörhetetlen kedélyű férfi. "Tartjuk a rangokat. Én a Bélát főmérnök úrnak szólítom, ő engem professzornak. Aztán ott van a Takács Ottó. Takács Ottó bácsit például mindenki méltóságos úrnak hívja, mert 46 előtt főtanácsos volt a MEFTER-nél. Szól nekem valamelyik nap, seprű a kezemben, terelgetem vele a lócitromot: professzor úr végzett már a 11 előtt, én meg visszaszólok, igenis, méltóságos uram, tolhatja tovább a kocsit. Minap meg azt hallom az egyik kollegától: báró úr, ideadná a lapátot? Mire a válasz: máris adom grófom. Na. Így vagyunk mi egymással, kint az utcán."

Mindazonáltal a Kassai család a régi, kétszintes családi villában élt Zugliget egyik kies utcájában, az udvari cselédlakást kapták meg a kerületi tanácstól. A földszint utca-frontjának szobáit egy vasesztergályos lakta feleségével és két kiskorú fiával, a kert felé eső három szoba pedig a Munkástanács irodája volt. Az emeleten nem lakott senki, az ostrom idején a villa belövést kapott, a falat és a tetőszerkezetet helyre állították, de a belsőépítészeti renoválás még váratott magára.
Az egykori cselédlakáshoz a jobboldali szárnyban néhány lépcsőfokon lehetett felmenni, szoba, konyha, fürdőszoba spájz és mellékhelyiség állt rendelkezésre Kassai Lajos, felesége és gyerekei számára. A testvérek, mint az orgonasípok, követték egymást. Legidősebb és növésre legnagyobb volt közülük ifjabb Kassai Lajos, ő a Csepel Műveknél dolgozott betanított munkásként /ama nagy vezér nevét nem kívánom kimondani, akiről akkoriban a Csepel Műveket elnevezték/, őt követte Kassai Karolina, akit a másodéves bölcsészek az ELTE-n szertelen természete, heves kicsattanásai miatt Vadmacskának becéztek és végül legkisebb volt a sorban Zoltán, -ő az általános iskola hetedik osztályát taposta.
Ahhoz, hogy ennyi ember egymás mellett éljen be kellett osztani a rendelkezésre álló teret, és a tudósból utcaseprővé avanzsált családfő ebben sem volt ügyetlen. Az udvaron, és a kertben talált, a szomszéd ház renoválásához ideszállított, de fel nem használt faanyagokból takaros emeletes ágyat fabrikált a gyerekeknek. Az ágy, a konyha felől jövet a jobboldali hosszúfal mellett lett elhelyezve, szemben az ablakkal és régi lakásból átmentett, hatalmas, biedermaier íróasztallal. Legalul aludt Lajos, annak okán, hogy ő kelt legelőször, hajnali négykor, mert neki Budáról Csepelre kellett átérnie. Fölötte a húga Karolina, a szülők után másodiknak ébredt. A felső polc Zoltáné volt, Zoli iskolája három buszmegállóra esett a villától, ő tollászkodhatott legtovább.
A szülők ikerágya merőleges volt az emeletes-ágyra, szülők és csemetéik lábtól lábig aludtak. Középen még éppen jutott hely egy nagyobbacska asztalnak és öt széknek. Az egész szoba nagyon zsúfolt kinézetet mutatott. A bal oldali falat a fürdőszoba ajtótól a sarokig a hatalmas kombinált szekrény foglalta el, vitrines része tele volt értékes kristályvázákkal, ezüsttel, porcelánnal. Az egyetlen, megmaradt kép, amit nem vittek el az oroszok, a szülők ikerágya felett függött egy szögön, neves itáliai mester alkotása: a velencei Szent Márk teret ábrázolta, ide idézve, ebbe a szűk, túlzsúfolt szobácskába a tenger feledhetetlen kékségét, az ég ragyogását és a lagúnák latinos báját.
Példás szeretet és összetartás jellemezte a Kassai családot. Kassai Lajos bolondos, bohém, mégis rendszerető természetét Gizella, a feleség szigorral és vasfegyelemmel egészítette ki. Percre pontosan osztotta be a család életét. Ő maga a János kórházban három műszakban /és gyakran szombat-vasárnap is kommunista műszakban/ altató-nővérként dolgozott, a család többi tagja is eltérő időben végzett.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Néma csönd című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) A hősök őse az ősök hőse című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Ugrándozó című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Ugrándozó című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 3. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 3. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 3. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 2. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Félelem címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Néma csönd című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Néma csönd című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)