HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 5

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49064

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / ABC pályázat
Szerző: KuvikFeltöltés dátuma: 2007-06-02

Játék a nyelvvel




A fiúk a hídon álltak. Állukat a korláton nyugtatva bámultak a mélybe. Guszti a vékony szegélyen egyensúlyozott. Cipője a többieknek állmagasságban. Szél lobogtatta nadrágja szárát.
- Talán nem kéne - korholta Szöcske.
- Mondd már meg, hová tetted - kérte Sanyi. Hangja lassú volt, szinte szótagolva beszélt.
- I-igen. Hova te-tetted? - Így Guszti. Apró kavics szorult tornacipője talpa alá. Óvatosan megemelte lábát, és lepöccintette a követ a mélybe. Hallgatózott egy keveset, hátha hallja csobbanni, de a szél ereje mindent neszt elnyomott a környéken.
Szöcske rájuk villantotta szürke szemeit.
- Titok.
Egy mentőautó abban a pillanatban suhant el mellettük. Szele kijjebb taszította Gusztit a korláton. Kezei görcsösen kapaszkodtak meg a vasban.
- Pi-pi-pi... - nem mondta ki. De csak, mert nem volt rá ideje.
Egy darabig várt, hogy visszanyerje egyensúlyát, majd szélsebesen lemászott a korlátról.
Sanyi szétterítette Szöcske rögtönzött térképét, és újra átvizsgálta.
- Ez lehetne a stadion, ezek meg a birsek az öreg Vasi bá' kertjében. De akkor mi ez a kör?
- Használjátok a verset!
- Annak semmi értelme!
- Szóintarzia - mondta Szöcske. - Rejtett szavakat kell keresni a többi szó között.

- Segíts - kérte Sanyi Szöcskét. Már két óra eltelt, de nem jöttek rá a megoldásra.
Beljebb mentek a városba. Gézu kavicsokat dobált a főtéri szökőkútba.
A nap arany fénybe vonta a közeli dombokat. Szikrái, mint ezer tündér ficánkoltak a szökőkút vizén.
- Ho-hová te-tetted, he? Mo-o-ond meg!
- Ha megmutatod, hogy csináltad a Guszti nővérével! - mutatott Szöcske Sanyira.
- Gusztustalan - fintorodott el Gézu.
- Azt majd meglátjuk!
Guszti nővére a leggebébb lány volt a nyolcadikban. Szakadt harisnyát hordott, és piercing volt a szemöldökében. Sanyival csókolóztak egyszer.
- Gyerünk! - unszolta a gyereket.
- Nem tudom egyedül.
- Ott van Guszti!
- A-anyádat!
- Csak dugd a szájába!
- Inkább megoldom magam.

Egy kör. Szabályos. Mellette - keletről - apró pálcikákkal.
Nem a stadion. Nem a szökőkút. Nem is a temetői kápolna. Egy darabig töprengtek rajt, aztán beugrott.

Kiértek a partra. Erősödött a szél. A fűzek a tó színéig hajtották ágaikat. Úgy ringtak a hullámai, mintha élő higany volna. Sanyi szétteregette a papírt a mólón.
- Ha minden igaz, itt van.
Körbejárta a fa-tákolmányt. Ujjaival körbetapogatta annak peremét. Ujjbegye oda nem illő anyagba ütközött! Vékony damil volt, egy kiálló szögre kötözve. Lejjebb engedte pulóvere ujját, egyszer körbetekerte kézfején a zsinórt, és húzni kezdte. Hangos cuppanással merült fel az öblös szájú üveg. Mindannyian feszülten figyelték. Ott volt benne!
Aznap már használták harci jelvényként, dobtak rá célba, fotózták úgy, hogy Gézu a szájába vette, s úgy tett, mintha az övé lenne. Még csak reggel vágták ki a disznó szájából Gézu Papáék, máris több örömük telt benne, mint bármely más játékukban. Guszti vette fel a sárból. Örült, hogy megtette.
- Dobd csak az üstbe - mondta Gézu Papa, és meg is indult vele, mikor Szöcske elétoppant:
- Mi az? - kérdezte.
- A mocsári rém egyik csápja... - kezdett neki a játéknak, ujaival karmokat formált, és Szöcske felé kapott, majd elrohant vele, ki az utcára.

Megvolt. Sanyi trófeaként emelte a magasba. Csúszós volt, és kicsit bűzlött, akár egy igazi zsákmány.
- Mo-mo-most mi legye-en? - kérdezte Guszti. Kiállt a móló szélére, és széttárt karokkal tett meg néhány lépést.
- Fussunk versenyt, és aki az utolsó lesz, annak a szájába kell vennie, és úgy elmondania egy verset!
- Inkább kötözzük egy bothoz, és égessük meg, mint az inkvizíció hajdan a boszorkányokat...

Felerősödött a szél, ismét. Egy lökéssel a tóba taszította a móló peremén egyensúlyozó gyereket. Mindnyájan nevettek. Guszti elmerült, majd felbukkant. Ismét elmerült. Csend támadt. Buborékok törtek fel a víz mélyéről. Egy pillanatra mindenki elbizonytalanodott. És Guszti hallgatott. A móló alatt várakozott, kezében "azzal", legújabb tréfája tökéletes kellékével.

Egyszer sem használva (a címet leszámítva) a "nyelv" szót!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2006-05-21
Összes értékelés:
440
Időpont: 2007-06-13 22:21:34

A végén egy pillanatra megijedtem... de aztán feloldottad, így lett igazi a játék, huncut, és mégis nagy tétű. Szeretem, ahogy a mondataidat egymásba fűzöd, élmény olvasni. Az apró, jelentéktelennek tűnő részletek teszik igazán nagyszerűvé, mint például a kavics a cipő talpában. Köszönöm az élményt!
üdv: macs
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2007-06-03 15:32:19

Nagyon köszönöm! Örülök, hogy többeknek is tetszik!
Ha tehetitek, olvassatok máskor is!

Mindenkinek további szép napot!
Kuvik
Alkotó
Regisztrált:
2006-04-06
Összes értékelés:
593
Időpont: 2007-06-03 12:31:18

Szia!

A megjegyzés után persze még egyszer elolvastam. Nekem is tetszett. :) Olyan igazi gyerekjátékot idéz. Erre nem tudok más szót, de talán érted. Ez nekem kimaradt, talán ezért is tartom jónak. Kellően lendületes, és nem száraz.
üdv:Anna
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3794
Időpont: 2007-06-02 22:19:32

Szia!

Nagyon tetszett! :)))) Nagyon jó a téma, a poénok, a szerkesztés... és persze van egy "kis személyes kötődésem is a dologhoz" . :)))


Üdv: Gyömbér

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

alberth bejegyzést írt a(z) Szeptember ködöt köpül című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Molyolós ribillió... címmel a várólistára

aLéb bejegyzést írt a(z) Esti csendek című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Krémesség címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Rózsa lakodalom címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszőrű nyulak című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Kutyából nem lesz... című alkotáshoz

marioatreides bejegyzést írt a(z) Polgár Tamás: Emberi Tényező című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Polgár Tamás: Emberi Tényező című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Két temető II. befejező rész című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Két temető című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Születésnap az erdőben című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)