HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 11 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51255 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: matyiFeltöltés dátuma: 2007-06-19
AnyóstüskeAnyóstüske Görcsösen kapaszkodott a kormányba, és igyekezett nem figyelni a gyomrából jövő fájdalomra. Amikor a könnyek elhomályosították látását, úgy döntött, hogy lehúzódik az út szélére, és megvárja a roham végét. Mezítláb szállt ki az autóból. A fű harmatos simogatása segített megnyugtatni borzolt idegeit. Mit borzolt! Viharvert! Szélszaggatott! Cafatokra tépett idegeit. Abbahagyta a kotlós-tipródást és leült az út szélére. Nem törődött a dudálásokkal, a gondolatait akarta rendezni. És a szavakat, amiket a fia nem fog zsebre vágni. Tudta, húsz éve, mióta először ölelte magához a visító embercsomagot, tudta, hogy eljön a pillanat. Amikor odaáll elé egy női lény, és az ő gyönyörű, okos fiát követeli. Okos? Hogy lehet okos az a félnótás, aki hagyja magát behálózni egy lánytól! Hogy milyen lánytól, azt még nem tudta, hisz a bemutatás csak ezután lesz. De akármilyen is, ő a hibát megtalálja. De meg ám! Nincs az a hiba, hibácska, ami az ő vizslató szeme elől el tudna bújni! És ha megtalálja, akkor annak a mulyának a tudomására is hozza! Mulya? Hát, az azért nem. Csak szerelmes. Ez pedig természetes. A szerelem csodálatos adomány. Nagyszerű érzés. De módjával! Azért még nem kell összebatyuzni, mert valaki szerelmes. Meg kell adni annak is a módját! Időt kell adni a megismerésnek! Meg nekem, hogy szétcsapjak közöttük -fűzte a gondolataihoz, egy hangyabolyt rugdalva. Régóta hangoztatta baráti körben, hogy söprűkre gyűjti a pénzt - elsöprűzni a lányokat fiai mellől. Viccnek szánta, de most érezte át igazán, hogy a tudatalattija mondatta. Addig nem érezte a veszélyt, amíg távol volt. De most itt van. Egy lányban öltött testet, és a fiát akarja. De ő majd a sarkára áll, és nem engedi! Hiába mondta a férje: engedd el, hogy megtarthasd, majd ő, majd ő megmutatja! Nem azért hozta a világra, szerette, nevelte, hogy most, amikor diploma előtt áll, majdnem kész ember, másé legyen! Hát nem! Visszaült az autóba. Feszültsége még nem engedett, de a gyomra már nem fájt. Megfogalmazta, vattába csomagolta vádjait, tilalmait. Készen állt az ütközetre. A kollégium udvarán egy fiú és egy lány izgulva, zavartan kapaszkodott egymásba. Amikor felismerte a fiát, kipattant az autóból. Félig sírva, félig nevetve ölelte őket magához. Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Bödön bejegyzést írt a(z) Kézmeleg zajos január című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Szelek terelnek című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Felmereng a múlt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Tükör című alkotáshoz csiszkovics bejegyzést írt a(z) Tükör című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Szelek terelnek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) 2020.12.14. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) 2020.12.14. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a mai ember című alkotáshoz Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ignácz Gyurihoz címmel a várólistára Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Tükör című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |