HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47934

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: GoowykaFeltöltés dátuma: 2007-06-20

Fatime érkezése

- Ne!!!
- Drágám, kelj föl. Drágám...
- Ne!!! - kiáltottam, és felültem az ágyban.
- Mi a baj? - kérdezte Félix rémülten.
- Semmi, csak rosszat álmodhattam. - feleltem, Félix rémült szemébe nézve.
- Jól van, hozzak valamit? - kérdezte Félix megnyugodva.
- Nem, majd én kimegyek, egy pohár vízért. - feleltem, és már fel akartam venni a papucsom.
- Hagyd csak. - kiabált Félix, a hűtőszekrényt nyitva. - Milyet kérsz, szénsavasat, vagy szénsavmenteset?
- A csap víz is megteszi. - kiabáltam Félixnek.
- Akkor menteset. - válasz Félix. - Tessék.
- Köszönöm. - mondtam, átvéve a vizes poharat és ittam, vagy legalább is úgy tettem.
- Jó éjt! - mondta Félix és egy puszit nyomott az arcomra.
- Jó éjt! - válaszoltam, és én is lefeküdtem mellé.
Nem kellett sokat várnom; talán még fél órát sem, és Félix már aludt. Én már nem bírtam vissza aludni. Felkeltem, de még csak hajnali kettőt mutatott az óra. Leültem a telefon mellé, és vártam, hogy történjen valami.
Nem kellett sokat várnom, és meg csörrent a telefon.
- Tessék? - vettem fel gyorsan és csendesen, nehogy Félix is felkeljen, de a telefon másik végén nem volt senki.
- Igen? - vette fel Félix a telefonját, de abba sem szóltak vissza.
- Ez az enyém lesz. - ugrottam be az ágyba, megkeresni.
- Megvan! - kiáltott Félix.
- Ad oda! - kiabáltam.
- Tessék. - nyújtotta ki kezét Félix, de mire elértem volna, hírtelen elhúzta. - Gyere és vedd el. - mondta Félix nevetve.
Ha most megcsókolom, biztos megfeledkezik a telefonról, viszont ahhoz el is kéne érnem. Na most mit tegyek? Megcsókolom...
Félix elengedte a telefont, így már könnyű volt elvenni tőle. Gyorsan hátrább ültem.
- SMS - em jött. - mondtam boldogan.

"Megérkeztem, Fatime.
Gábor és Margit."


- Öltözz!!! - kiabáltam, a ruhásszekrény felé rohanva.
- Minek, még csak ¼ - ed 3 van. - nyöszörgött Félix a takaró alatt.
- Mert én most akarom látni! - jelentettem ki a nyitott szekrény előtt állva.
- Jó... - mászott ki Félix az ágyból, nem éppen repesve az örömtől
- Tessék, ezt vedd fel. - dobáltam, pár ruhadarabot Félix ölébe.
- Minek kiöltözni? - akadékoskodott Félix.
- Miért, alsógatyában akarsz jönni? Nem leszel éppen szép látvány. - válaszoltam neki frappánsan.
- Nem. - felelte sértődötten.
- Akkor öltözz! - mondtam Félixnek, az ajtóban állva.
- Megyek már. Mondta Félix a bajsza alatt motyogva.

1 röpke óra múlva:

- Félix!!! Gyere már!!! - kiabáltam neki a bejárati ajtóban állva.
- Még egy percet kérek... - kiabált vissza Félix.
- Egy órája is ezt mondtad. - kiabáltam vissza. - És még a nők készülődnek órákig s fürdőszobában. - motyogva.
- Mond, még egyszer. - kérte Félix. - Nem hallottam kristály tisztán.
- Semmi, csak lassabb vagy, mint egy mennyasszony, az esküvője napján. - válaszoltam Félixnek.
- Itt vagyok. Mehetünk? - mondta Félix vigyorogva, mintha mise történt volna.
- Na végre. Nem mondod, hogy mehetünk? - mondtam fellélegezve.
- Akkor indulandusz. - mondta Félix, kinyitva a bejárati ajtót.

20 perc múlva, a kórház folyosóján:

- Sziasztok! - kiabált Gábor, a folyosó végéről.
- Szia! - köszöntünk egyszerre Félixxel. - Hogy vannak? - kérdeztem, most már egyedül.
- Jól. - mondta Gábor, két puszi között.
- Akkor én megyek is gyorsan. - indultam el a folyosón.
- Gratulálok. - mondta Félix Gábornak.
- Köszi és tinektek... - mondta Gábor.
A mondat második felét már nem értettem, mert a folyosó nagyon vízhangzott. Margit egy üvegfalú szobában feküdtek, egyedül, a kicsi Fatimével. Olyanok voltak, mint akiket soha semmilyen baj nem érhet. Bementem hozzájuk:
- Sziasztok! - suttogtam, nehogy a pici felébredjen.
- Szia! - mondta Margit mosolyogva, a kicsit nézve. - Meg akarod fogni? - kérdezte kíváncsian Margit
- Nem, még a végén valami baja lesz, olyan kicsi és törékeny. -magyarázkodtam, az ágy mellé lépve.
- Ne butáskodj, még Gábor is megfogta. - mondta Margit mosolyogva.
- Hát jó. - vettem át Margittól Fatimét.
- Olyan szépek vagytok, így együtt. - mondta Margit, halványan elmosolyogva
Fatiméval a kezemben elindultam a fotelből, ahol eddig ültem és elindultam a falra szerelt tükör felé. Nem siettem. Szépen lassan mentem, és közben az angyalian alvó Fatimét figyeltem.
A tükör előtt fél méterrel állhattam meg, és lassan felemeltem tekintetem. Egy darabig még néztem magunkat, a tükör előtt állva.
Lassan indultam el hátra, hogy láthassam magunkat.
Pár pillanat múlva egy kezet éreztem, az oldalamon felfelé csúszni. Egészen a derekamig jött, ahol nem kis habozás után elindult a hasamon. Bal oldalról is éreztem, egy másik kezet. A két kéz amilyen szorosan csak tudott, átölelt, és már a hátamon éreztem, egy mellkasát. Fejét a vállamra tette, és csak akkor láttam, hogy Félix ölel.
Kis ideig még néztük egymást a tükörben, míg Fatime sírása meg nem törte a körülöttünk lévő csendet.
Félix öleléséből kilépve indultam el a boldog szülők felé:
- Tessék. - mondtam Margitnak és átadtam Fatimét.
- Köszönöm. - felelte Margit.
Félix már az ajtónál állt és nyitotta, mire én átadtam a picit Margitnak.
Elindultam felé.
Az ajtóból visszafordulva köszöntem:
- Sziasztok!
- Sziasztok! - hangzott a köszönés Margit és Gábor szájából. Közben le sem véve szemüket, az ő gyöngyszemükről.

1 óra múlva otthon:

- Olyan szótlan vagy, mióta a tükör előtt álltál. - suttogta Félix, mellém bújva az ágyban. - Valami baj van?
- Nem, nincsen semmi. - válaszoltam Félix szemeibe nézve.
- Biztos? - kérdezte Félix megnyugtatásra várva.
- Igen, biztos. - mondtam, és egy csókkal nyugtattam meg e felől.
Félix szorosan hozzám bújt, és még szorosabban ölelt át, mintha soha többé nem akarna elengedni.

2007. június 20.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Fönn a hegyen című alkotáshoz

Horvaja alkotást töltött fel A lelkiismeret címmel a várólistára

Horvaja alkotást töltött fel A lelkiismeret címmel a várólistára

Horvaja alkotást töltött fel A lelkiismeret címmel a várólistára

Horvaja alkotást töltött fel A lelkiismeret címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) A pálinka című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Idő nincs... címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Egyperces olvasónapló című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Egyperces olvasónapló című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) tavaszgyermek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Hófehérke és a Kisherceg című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Százazvirág bánata címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)