HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48384

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: GunodaFeltöltés dátuma: 2007-06-21

...És bánom, nagyon bánom.

"Egész életemben sajnálni fogom..." - gondoltam, a márványtáblára meredve. Egy orvosprofesszor emlékét hirdette, aki a 30-as években itt, ebben az épületben nyitotta meg az első bábaképző intézetet.
"Hogy lehettem akkora barom, hogy ott hagytam..." - fagyim lassan a kezemre olvadt, s én csak álltam a megkopott, világháborús sebektől vert józsefvárosi utcán, és kis híján sírva fakadtam.
Egy hosszú évekkel ezelőtti hideg, tavaszillatú este rémlik fel előttem. Limlomok utcára dobált, rendetlen halmai. Romák, guberálók. Köztük én és az ex-szerelmem. Azonos célból, mint ők: találni valamit. Tört bútorok, penészes rongyok, s egy öreg katonaláda. Ezt elvisszük! Mocskos befőttesüvegek, dohos könyvek, közöttük a doboz, tele papírokkal. A nagy, pesti bérház padlásáról még mindig záporoznak a senkinek sem kellő, porlepte iratok.
A dobozban családi fotók bújnak meg, nagyszülővé érett gyermekek rajzai, anyák napjára, karácsonyra, a húszas évek végéről. Nyaralásról írt fakó képeslapok. Girbegurba gyermekírás. Makacsul visszatérő nevek: István, Mária, Mancika, Pisti!
...Na és a versek! A sima, megsárgult papír, a szenvedélyes, sóvárgó, bánatba ernyedő gépelt sorok. Egy asszony gondolatai, érzései, vágyai. Hogy jól vannak-e megírva, helyesli-e őket a verstan, nem tudom. Engem megérintenek.
Lecsüccsenek egy rakás, spárgával összekötött aktafélére, és beleveszek egy hajdan-volt család történetébe. Szerelmem faképnél hagy. Jobban csábítják az utca túlsó oldalán tornyosuló lomhalmok. Nem bánom.
Lassan kibomlik előttem a történet. Az asszonyt, kinek kincseit a pinceszagú doboz rejti, Máriának hívták. Jómódú polgárcsalád sarja lehetett. A férfi, István szülészprofesszor volt. Egy jó nevű szanatóriumot vezetett a 20-as, 30-as években. (Megtalálom az intézet elegáns levélpapírjára írt feljegyzéseit. Határozott kézre vallanak.) Két gyermekük született, akik szüleik nevét kapták. Átlagos nagypolgári-értelmiségi család, tágas, vízivárosi otthon, nyugodt hétköznapok. Mária mégsem boldog. Nyugtalan, valami többre, valami másra vágyik. Szinte látom magam előtt, könnyű, art deco bútorokkal berendezett, krémszín drapériás szalonjában: ernyedt, selyemharisnyás lábacska, merengő arc, rövidre vágott, elegáns frizura, keskeny, ápolt kéz, könyvvel. Mert Mária szeret olvasni. Mindent szeret, ami szép és művészi. És amikor reggel búcsút vesz iskolába induló gyermekeitől, az asztalra állítja apró írógépét... István már korábban elment hazulról, talán nem is aludt otthon. A szanatórium, ott tölti napjai nagy részét. A gyógyítás, a tudomány az élete. A magas ajtók mögött pedig nemcsak a hitvesi ágy várja, hanem egy férfias, sötét mahagónibútorokkal berendezett dolgozószoba is, kórházbeli szobája szakasztott mása: komor könyvek, hatalmas íróasztal, dohányszín bársonyfüggönyök, üveghengerben lebegő, borzongató preparátumok, szivarszag. Ide csak lábujjhegyen, suttogva mer belépni Mária. Ez nem az ő világa. Tiszteletet parancsoló, és idegen, akárcsak ő, a férje, akinek hűséget esküdött. S a két világot hermetikusan elválasztja egymástól a nagypolgári lakás súlyos, szárnyas ajtaja. Legalábbis így képzelem.
Szegény Mária! Féltett kincsei az utcára vetve végezték, értéktelen kacatként. Gondosan sorba rendezem a verseket, belesimítom a dobozba, a többi kép és irat mellé. Érdemes lenne ezeket elvinni, még ha nem is nekem íródtak... De hát mihez kezdjek velük? Szerelmemet kérdezem. Ő vállat von:
- Hozzad, ha akarod. Bár lesz épp elég cuccunk!
A dugig tömött katonaládára mutat: könyvek, egy régi szőnyeg, festésre váró palackok. Igaza van. Sóhajtva hagyom ott zsákmányomat, s a lelkem egy darabját. Alighanem a szeméttelepre kerültek.
A láda még mindig megvan. A többi a Nagy Ő tulajdonába vándorolt. (Róla később kiderült, hogy kicsi, gyér és nem a társam...)
A dohszagú, szakadt dobozra azóta is sokszor gondolok. Megíratlan elbeszélés, dokumentumregény, családtörténet kísértetei emelkednek ki belőle, és az arcomba nevetnek:
"Ezt elbuktad!"
Igen, elbuktam. És bánom, nagyon bánom.


2007. június 21.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8394
Időpont: 2012-02-15 08:39:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A helyesírási szabályokat 14 éves kislányok számára találták fel. Más kérdés, h mi is alkalmazzuk, ha az Önkormányzatnak írunk levelet, -szégyenlősségből. Mint írás, nagyon tetszett! Nálunk is van egy (több) doboz teli levelekkel, fényképekkel 1820-ig visszamenően. Észbontó belekukkantani...
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2699
Időpont: 2012-02-14 23:57:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Guanda!

Ez az írásod szíven talált. Jól megírtad. Ledöbbentem és meghökkentem egyszerre.
Van ez így.

Ági
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2010-01-01 23:37:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Csak visszajöttem pontozni. És persze, újra elolvastam. Most is nagyon megfogott az írásod. A véleményem nem változott. Főleg, hogy látom, mások is ugyanazt írták neked, amit én.
:-)
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2534
Időpont: 2009-12-27 18:43:02

Őszinte és szép írás, olyan megnyugtató olvasni, még ha te csóválod is a fejedet. Nem menthető meg minden, de erre nem is kell törekedni, hiszen születik új érték. Lásd: fenn :-)
Hanga
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
706
Időpont: 2008-03-30 19:47:33

válasz Borostyán (2008-03-29 20:33:01) üzenetére
Kedves Borostyán!
Köszönöm a kritikádat! A helyesírásra mindig kényes voltam, több szerzővel morogtam már miatta. Az enyémre viszont büszke vagyok! És ma már nyugodtan lehet mert-tel, és-sel stb. kezdeni mondatot, sőt, három ponttal is: a helyesírási szabályok megengedőbbek, mint régebben voltak. Ja, és az írói szabadsághoz hozzá tartozik, hogy ne tűrjünk ilyen konzervatív korlátokat! Legalább is számomra :DDD
Üdv: Gunoda
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-03-29 20:33:01

Kedves Gunoda!
Remekül írsz, gördülékenyen, szinte hibátlan helyesírással. Valami apróságot azért én is megjegyeznék, ha nem veszed sértésnek: egy történet inkább kibontakozni szokott, nem kibomlani:) Ja, és mert-tel, de-vel, valamint és-sel nem igazán kezdünk mondatot. Ezeket leszámítva csodás a történeted, gratulálok!
Üdv: Borostyán
Szenior tag
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2007-11-18 15:37:09

Kedves Gunoda, jaj de kár hogy ott hagytad:(
Mily kincseket vesztettél el, sajnálom!

Az írásod nagyon lekötött, s élmény volt olvasnom e szomorú vasárnap délutánon...nekem is vannak ilyen emlékeim egy padlásról...olyan különös titkokat rejtettek a régi padlások, hihetetlen kincseket...s nagy részük mind ott veszett...ez bizony szomorú és nagy veszteség nekünk..

gratulálok kis írásodhoz!:)
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2007-06-25 19:01:02

Szia Gunoda!
Egyik lomtalanítás alkalmával a bedühödött szomszédunk régi családi fotókat, dokumentumokat szórt az utcára mindenki prédájául. Eleredt az eső, a családi emlékek cafatokká áztak, még nézni is rossz volt.
Szenior tag
Regisztrált:
2006-09-18
Összes értékelés:
189
Időpont: 2007-06-25 08:51:13

...a helyedben ezt én is bánnám. Sajnos a tapasztalatnak megvan az ára, ezért ne bánd! Viszont csodálom a bátorságodat! Érzem, lesz még ehhez hasonló alkalom.

Az írásodat nem kommentálom,,,,szeretem mindegyiket! sszívesen olvasnék tőled már egy novellagyüjtemény - könyvet. :)

szólj, ha kész!
üdv,eszkimo.
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2007-06-24 16:24:59

Szerintem nem buktad el, hanem nyertél. Méghozzá ezzel az írással.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2007-06-23 22:45:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ne sajnáld, ne bánd, nem volt véletlen. Nincsenek véletlenek. Helyette megírtad ezt a mély mondanivalót hordozó elbeszélést.
Alkotó
Regisztrált:
2007-03-23
Összes értékelés:
66
Időpont: 2007-06-23 00:11:04

Megkapó a hangulata. Sikerült átadnod az olvasónak az érzést!

Csak apróbb megakadásaim voltak:
"világháborús sebektől vert józsefvárosi utcán" Sebektől vert? Művészi, de ha belegondolsz, nem érthető ige.
"Egy hosszú évekkel ezelőtti hideg..." Jobb nem halmozni, erőteljesebb az egyenes szórend.
A szerelem elmúlását érdemes csak a végén említeni.
A bábaképző, mint szó nagyon magára irányítja a figyelmet. :) Mikor azt írtad, hogy hagyhatta ott, akkor olvasóként elsőnek a képzésre gondoltam. :) Meg mikor a feleségről volt szó, azt hittem egy villanásnyi ideig, hogy köze lesz a bábaképzéshez.

Ezek amúgy nem olyan lényegesek. Jó írás volt, köszönöm.


Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
706
Időpont: 2007-06-22 20:12:06

Bezony. Csak nem örülök, hogy 1 ilyen esethez én is asszisztáltam...
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-12
Összes értékelés:
231
Időpont: 2007-06-22 19:41:17

Tudod kedves Gunoda,hogy mennyi érték csak úgy elkarlódik
a nagyvilágban, sok nagyon sok
Üdv Szejke

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Tóni bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 10. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis címmel

oroszlán alkotást töltött fel Sárga vers címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Elmúlás /Szonettkoszorú W. Shakespeare LXXIII szonettjére/ címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Múlt című alkotáshoz

Scherika alkotást töltött fel A szél... címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) XXI. századi ballada című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megjött az éj című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Időspirál című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)